-ÖNRE???- lepődtem meg.

-A nagyapád egy régi adósa vagyok, de már azt hittem hogy elfelejtette.- motyogta idegesen.

-Értem... Nos, nekem elég annyi ha tudna nekem adni egy kis anyagi segítséget, és majd ahogy találok egy munkát visszafizetem! De mivel nem tudtam még elvégezni az egyetemet így nem találok egy túl jó fizető állást így szerintem beletart eg kis időbe... Viszont ha túlórázom akkor szerintem gyorsan megleszek! Szóval kérem!- hajoltam meg.

-Hagyd csak. Úgy se tudnád visszafizetni.

-D-de nem akarok az adósa maradni és nem akarok kellemetlenséget okozni! Csak pár hónapot adjon!

-Pft...-kuncogott.-miért ragaszkodsz ehhez ennyire? Csak odaadom a pénzt, és már semmi közünk nem lenne egymáshoz.

-Mert..-néztem oldalra.- Ez így olyan furcsa...

-Furcsa?

90°-ok megfordult a székével és kimutatott az ablakon.
-Mit látsz?

-Tessék?

-Jól hallottad. Mit látsz?- nézett a szemembe.

-Hát... Az épületeket.

-Igen. Mindeggyik ilyen épületben akár 1000 ember is élhet. És minden egyes ember "furcsa". Több millióan élnek ebben a városban, akik folyamatosan kihasználják egymást a túlélésért, s ezt mind bűntudat nélkül teszik. Ez az élet rendje. "Kihasznállak, hogy nekem jobb legyen." Szerinted ez még mindig furcsa?

Megdöbbentem az ő látásmódján, hogy milyen szabályszerűen látja a világot. Nem tudom eldönteni hogy most realista vagy pesszimista.

-Nem... Ez inkább őrültség.

-Tessék?

-Jól hallottad. Ez őrültség. Olyat feltételezni az emberekről ami eggyáltalán nem igaz, őrültség és kishitűség. Miért csak a legrosszabbakat veszed elő? Mi van az anyákkal akik egész nap azért "használják ki" az embereket hogy a családjuknak jó legyen. És az hogy te csak ilyen embereket ismersz az nem gondolod hogy a te hibád? Vagy akarsz több millió embert megvádolni? Őrültség...

-Ó~ szóval így gondolod? Akkor csak tessék! Mehetsz! Oldd meg nélkülem a próblémáidat, így nekem sem okozol gondot, és neked sem kell tartoznod.- vigyorodott el.

-Ezt is fogom tenni!- mondtam puffogva és kitrappoltam az ajtón.

-Sok sikert az élethez!

Idegesen bevágtam magam mögött az ajtót, miközben a fejemben már 3× kihajítottam az ablakon a csávót.

Ahogy elhaladtam a recepció mellett, a nő értetlenül nézett utánam. Szó nélkül elhagytam a szállodát, és szomorúan konstatáltam hogy nem maradt több buszjegyem.

-Remek...- zártam be a pénztárcámat.- Tökéletes zárása, egy tökéletes napnak...

Mire hazaértem szinte beestem az ágyba. Úgy éreztem mintha lelőttek volna. Az órára pillantottam ami 11-et mutatott. Nem csoda hogy hulla vagyok.

-Hülye nagypapa...- püföltem a párnámat.

Pont most kellett meghalnia, és egy ilyen bolondra bíznia. Hülye! Hülye! Hülye!

Mire észbekaptam már az igazak álmát aludtam. Testileg és lelkileg is kimerültem...

^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^

Szép jóreggelt mindenkinek! ^^ Akinél pedig nem reggel van, annak pedig nem jó reggelt. 😈 Innentől bevezetem a heti 3 részt: Hétfő, Szerda, Szombat. Remélem így mindenkinek megfelel, a további jó olvasgatást! 😉❤

XOXO: Tunci123