28.rész
Kipattantak a szemeim reggel és oldalra néztem ahol Michael feküdt. Ijedten felkeltem, és a fejembe nyilalt egy fájdalom. Gyorsan leelenőritem magamat a takaró alatt, és megkönnyebbülten sóhajtottam, hogy van rajtam ruha.
-Feküdj vissza...- morogta Michael majd visszarántott.
Iszonyatosan fájt a fejem a tegnapi esti bortól, és pezsgőtől. Úgy látszik egy picit másnapos vagyok... Ah...
Hirtelen mint a fájdalom ugrottak be az emlékek, amitől elvörösödtem és bedugtam a fejemet a paplan alá. Jesszus... É-én tegnap este SZERELMETVALLOTTAM!!!! De ha ez még nem lenne elég, akkor MICHAEL IS!!!!! Hivatalason akkor egy parnak számítunk, nem?
Kipirult arcal kikukucskáltam, ahol Michael mellkasát láttam fel-le mozogni miközben csukva vannak a szemei. Megbökdöstem az oldalát, amire megint morogva elfordult.
-Michael, rád még vár a munka...
Mintha a kulcsszót mondtam volna, rögtön felült az ágyában, és gyorsan felvette a tegnapi zakóját. Én csak unottan támasztottam a fejemet az ágyon, miközben végignéztem ahogy észtvesztve kapkod.
-Gyere Allen, kijelentkezünk!- mondta trappolva az ajtó felé.
-Fordulj!- utasítottam.
Megfordult és lenézett rám. Intettem hogy hajoljon lejjebb, amit meg is tett. Felnyúltam a hajához és eligazgattam az elaludt tincseit.
-Komolyan... Figyelj jobban magadra!
-Köszönöm.- hajolt fel mosolyogva.- Mostmár mehetünk?
Leporoltam egy kicsit a zakóját, majd vigyorral az arcomon bólintottam. Amint hazaértünk, Michael bezárkózott az irodájába és egész nap ki sem dugta a fejét. Közben én átvedlettem magam a 'szarokmindenbe' öltözékembe, és bekuckózva telefonoztam. Ebédre nyújtózkodva kimentem, és láttam, hogy bizony Michael még mindig sehol. Sebaj, nem akarom zaklatni, és semmi kedvem főzni valamit neki megint. Megebédeltem és megköszöntem, majd vissza is mentem. Eldöntöttem, hogy én megnézek egy romantikus sorozatot a telefonomon, ha még kibírja. Az idő telt, és azon kaptam magam hogy már a stáblista van, és a könnyeimet törölgetem.
-Olyan szerencsés lány az a Penelope...- fújtam az orrom.- Bár nekem is ilyen életem lenne!
Kiléptem az immár 7%-on lévő telefonomból, és csak akkor szúrtam ki, hogy bizony 10 is elmúlt. Ennyire eltelt az idő?
Nyújtózva feltettem a telefonomat a töltőre, és felkapcsoltam a kislámpámat. Elkezdtem pakolászni, amikor egyszercsak kiesett egy fiókból az a bizonyos kép Michaelről.
A hercegem!
Erősen magamhoz szorítottam könnyes szemekkel, majd becsúztattam egy füzetemben ahol biztosan nem fog meggyűrődni.
Egy ásítással jeleztem magamnak, hogy itt az ideje a lefekvésnek, aminek eleget is akartam tenni ezért be is fészkelődtem az ágyba, ám de eszembe jutott Michael. Elkezdtem izgulni, hogy ki van ha éhen halt? Vagy elájult a sok munkától és beverte a fejét?
Nem is tanakodtam sokáig, a takarómmal feltekerve kirohantam a szobámból egyenesen az irodáig, ahonnan kiszűrődött a résnyire kinyílt ajtón a fény. Aggódva nenyitottam, ám de a holttest helyett egy alvó férfi fogadott aki a székében jutalmazza meg magát egy nehéz nap után. Megkönnyebbült sóhaj után közelebb mentem hozzá és levettem a zakóját, majd kilazítottam a nyakkendőjét. Éppen akartam volna ráteríteni a takaróm, amikor egy vigyor kúszott az ajkaira.
-Nem tudtam, hogy ennyire kezdeményező vagy...- mondta álmos hangon.
-T-T-T-TE ÉBREN VOLTÁL???!!
-Arra ébredtem, hogy valaki vetkőztet. Azt hittem, hogy egy nagymellű nő akar "megjutalmazni", de sajnos kinyitottam a szemeimet.- mondta két ádítás között.
Elkezdtem elpirulva püfölni.
-Hülye! Hülye! Hülye!!
-Au, na! Hé!- védekezett.- Jól van, sajnálom. Valójában örülök, hogy láthatlak.
Leeresztettem a kezeimet, de az arckifejezésem nem változott. Durcásan elfordítottam a fejemet amire átkarolt és beleestem az ölébe.
-Ahhh.... Olyan hosszú napom volt...- hajtotta a vállamra a fejét.- Ha nem baj, kicsit így akarok maradni...
-N-nekem mindegy mit csinálsz!
Mire észbekaptam, már csak az egyenletes szuszogását hallottam. Bealudt. Mosolyogva ránéztem, és megsimítottam a fejét. A lámpáért nyúltam, amit egy mozdulattal lekapcsoltam, és ráhajtottam a fejére a fejemet. Túl fáradt vagyok, hogy ellenkezzek. Majd reggel...
♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧♧
Széééép jó estét minden kedves olvasónak! ^^ Igen, eltolódott ez a rész, de hát kimerítő napom volt, és csak fokozta az idő.... 😅 De itt vagyok, és a rész is! >:3
XOXO: Tunci123
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top