A cseléd segített felvenni a ruhámat, majd kiválasztottunk közösen egy hozzá illő magassarkút, természetesen a még tudok járni benne magasságban. Ahogy ez megvolt felkötötte oldalkontyba a hajamat egy szép hajtűvel és kisminkelt. Mkndjuk megjegyzem 2× kellett újracsinálnia, mert bekönnyeztem örömömben. Kifestette ráadásul még a körmeimet, így már fél 7-re készen is lettem.

-Hű...- billegtem a tükörben.- Úgy nézek ki mint egy hercegnő! Nagyon köszönöm!

-Ugyan. Ez a munkám.- nézett komolyan, ám látszott a szemeiben az elégedett csillogás.

-Wow! Wow! Wow!- néztem az arcomat.- Olyan szép!~

-Köszönöm.

Még billegettem magam pár percig a tükörben lenyűgözve, amikor hallottam az ajtó nyitódását.

-Allen, Gyere! Indulunk!- szólt be Michael.

-Egy pillanat!- szóltam vissza izgatottan.

Elrendeztem a hajamat, majd a cselédhez fordultam.
- Jó leszek így..?

-Természetesen, mert én csináltam.- mosolyodott el halványan.

Összeszedve minden bátorságomat kinyitottam az ajtót, és cipőkopogva végigmentem a folyósón. Vért izzadva tipegtem ügyetlenül. Megláttam Michaelt aki a tükörben igazítja meg a nyakkendőjét, majd ahogy a tükörben kiszúr, megdöbbenv hátrafordul. Kényelmetlenül sütöttem le a fejemet, úgy hogy a torkomban dobogott a szivem és izzadtam mint egy ló.

-Le-legalább mondj valamit idióta...- pirultam el.

-Hű...- nyögte ki.- A push-up melltartó tényleg csodákra képes...

Megütöttem, majd idegesen lecsesztem:
-AKKORA EGY BAROM VAGY! TUDOD EGYÁLTALÁN, HOGY MENNYIRE ZAVARBAN VOLTAM!!?

-Sajnálom...-mosolygott.- Csak azt akartam mondani, hogy tényleg nagyon gyönyörű vagy.

Elvörösödve jobbra néztem, ám de folytatta:
-Már csak egy valami hiányzik...

-Hm?- néztem rá.

Előhúzott a zakójából egy sötétkdk dobozt amiben egy karkötő volt. Megfogta a balkezemet és felemelte.

-Szabad?- mosolygott.

-Csi-csinálj amit akarsz!- fordultam el vörösen.

Erre mégjobban mosolygott, és felcsatolta a karkötőt. Felemeltem a kezemet, és megcsodáltam az aranyozott láncot, tele kis kövekkel.
-Aranyos... Köszönöm..

-Örülök, hogy elnyerte a tetszésed.- nézett le.- De inkább induljunk, ha még oda akarunk érni!

Egyetertően bólintottam, majd odasétáltunk egy limuzin szerű autóhoz. Ledöbbentrn megáltam amire Michael ertetlenül hatranézett.

-É-én ebbe nem szállhatok be!

-Miért? Fontos az első benyomás.- felelte nyugodtan, majd beszállt.

Zavartan én is beültem, majd kényelmetlenül összezárt lábakkal nézelődtem.

-Annyira nem nézel ki aranyosan!- nevetett mellettem.

-Fo-fogd be! Olyan kínosan érzem magam, tudhatnád!- pirultam el.

Amikor megérkeztünk, leesett az állam, hogy mekkora ház elött is áltunk meg. Biztos jó kontinensen vagyunk?..

A soffőr kiszállt, majd kinyitotta elöttünk az ajtót, amire Michael uriemberként segített ki. Már mondtam volna neki, hogy van lábam, egyedül is menni fig, de rájöttem hogy is szokták a filmekben. A szoknyámat óvatosan felhúzva kiszálltam, minden nőiességet beleadva. Belekaroltam Michael kezébe, és végighaladtunk a szőnyegen aminek a végén egy fotós volt aki lefotózta a párokat. Bejelentkeztünk, és már ki is nyílt elöttünk a két hatalmas ajtó.

Nagy levegő, kifúj... Asszem' készenállok!

☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆☆

Jó reggelt! ^^ Indulás előtt még gyorsba kipakoltam egy részt, szóval nem is húznám a szót! Rohanok!~

XOXO: Tunci123