14.rész

Rosy hiper sebességgel behúzott a terembe, úgy, hogy pislogni sincs időm. Gyorsan leületett a faszémbe és belekezdett a vallatásba.

-TE MÉG NEM KOPTATTAD LE??!

A füleimet fájdalmasan bofogtam, és sűrű bocsánatkérések után a többiektől visszafordultam hozzá.
-Nem... Ma akartam volna, de...

-De?

-De nem volt bátorságom...

-AZ ISTEN ÁLDJON MEG ALLEN!!!- üvöltött re megint.

Ismét bocsánatot kértem a többiektől, akik inkább kimentek a teremből.

-Néha nem tudom eldönteni, hogy túlzottan naív vagy, vagy pedig csak simán hülye...- masszírozta az orrnyergét.

-Bocs, hogy ilyen idiótával vagy megáldva...- puffogtam.

Sóhajtott majd átkarolt.
-Minden okés lesz, majd valahogy megoldjuk.

Ráemeltem Rosyra a szemeimet, majd egy mosolyt követően bólintottam. Mint ahogy ígérte, ahogy Benjamin közelében voltunk, ő rögtön elrángott vagy elbújtatott. Szinte az egész napom a menekülésről szólt, hol az asztal alá, vagy a kuka mögé, esetleg a női WC-be. Már a végére lihegve támaszkodtam a térdeimen.

-Szerintem ez akkor sem egy jó ötlet...- kapkodtam a levegőmet egy aktuális búvóhelyen.

-Pszt, jó és kész!- csitított le miközben kukucskált, vajon hol lehet Banjamin.

Sóhajtottam és oldalra nézve megláttam. Kikerekedett szemekkel bámultam felfele, majd megrángatva barátnőm pulcsiját mondtam:
-Ömm... Rosy...

-Mi van már?!- suttogta idegesen.

-Akadt... egy pici probléma...

-Isten szerelmére A...- ő is felnézett és elakadt a szava.-Öm... Szeva Benjamin.

Benjamin felhúzott szemöldökökkel nézett mjnket ahogy egy rakás karton mögött guggolunk.

-Mit is csináltok pontosan? Ha szabad kérdeznem.

-Nos... Allennek elgurult a gyűrűje.... és most az kerssük! Ugye Allen?

Hevesen bólogattam.

-Hát akkor nem is zavarnék. De előszőr is Allen, beszélnünk kell.

-Azt megteheted itt is...- áltam fel, majd lesöpörtem a nadrágomat.

-Miért kerülsz engem?

Oldalra fordítottam a fejemet ahol a tűzben égő szemű barátnőmet láttam. Beharaptam az ajkamat majd nagy sóhajtás után visszanéztem.
-Figyelj Benjamin. Tegnap kellett megtudnom, hogy mik az igazi szándékaid velem. Egész végig átvertél, úgy, hogy én megbíztam benned. Nem akartam többet barátságnál. Tudod, nagyon rosszul esett ez nekem.

-He? Ezt te meg honnan szedted? Csak nem az a kis ribanc mondta?- nézett Rosyra.- Kitekerem a kezét. Ne higyj neki, ő mindenkinek csak szarságokat beszél! Az ilyen kurv...- egy pofon csattant az arcán.

Könnyes szemekkel néztem rá, miközben az ő még mindig oldalra fordított fejjel, és egy vörös kézlenyomattal az arcán bámult.

-Undorodok tőled...- mondtam alig hallhatóan, de az mégis szívemből mondtam.

Megragadtam Rosy csuklóját, aki kikerekedett szemekkel nézett.

-Hé... Hé... Allen!- mondta.

Nem válaszoltam, csak komoly arcal sétáltam valamerre.

-Ez...

-Minden oké...- töröltem meg az arcomat.- Nem kell aggódnod.

A barátnőm inkább jobbnak látta ha elhallgat. Lesütötte a szemét.
-Köszönöm...- motyogta.

-Inkább nekem kéne.- válaszoltam őszintén, de annál komolyabban.

!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Új rész!~ ^^ Tudom, már torkig vagytok Benjaminnal, de ígérem ezekután egy jó darabig nem esik szó róla! 😁 És megpróbálok több Michaeles részt belecsempézni. 😋

XOXO: Tunci123



Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top