Az iskolába menet folyamatosan azon gondolkodtam, hogy milyen módszerrel tudnám megszerettetni magam Jungkook húgával. Annyira belemerültem ebbe a tervbe, hogy már csak arra eszméltem fel, hogy a teremben ülök és a barátaim közül mindenki kivétel nélkül engem nézett, valamire várva. Ugyanolyan értetlenül néztünk egymásra, én azért, mert nem tudtam, hogy mit szeretnének, ők pedig azért, mert nem mondtam semmit sem.

-Na, randin voltál, ugye? - kérdezett rá Yoongi. - Jeonggukkal. Milyen volt? Szóval tudsz ülni. 

-Egyrészt, fúj. - borzongtam meg. - Nem randin voltam Kookkal és ki nem találjátok, hogy kivel megyek a bálba. - vontam fel a szemöldököm büszkén. - Eunnal. 

-Hozzá mertél szólni? - lepődött meg Hobi. - Lehet csak sajnálatból megy veled. 

-Ha úgy vesszük, egy Jeonnal megy a bálba. - gondolkodott hangosan Jin. - Ilyenkor kinek lesz igaza? 

Furcsán néztem rá, nem tudtam hova tenni, hogy mégis miről beszél. Egyre türelmetlenebbül vártam, hogy valaki kibökje, hogy miről hadoválnak itt, de csak egyre jobban lapítottak, végül Namjoon volt az egyetlen, aki nehezen elkezdte. 

-Tegnap óta azt hiszik, hogy Jungkookkal mész a bálba. - mondta egyre halkabban, ahogy látta az egyre idegesebb arckifejezésemet. - Én is arra tippeltem, hogy vele mész.

-Fogjátok már fel, hogy Jungkook nem meleg. - akadtam ki a kelleténél hangosabban, amire természetesen felfigyelt. - És én sem. - tettem hozzá még hangosabban, hogy biztosítsam arról az osztályomat, tévedésben éltek. 

Jungkook mosolyogva kelt fel a helyéről, talán életében először és felénk vette az irányt. A számat rágva vártam meg, amíg oda nem ér és kissé félve vártam, hogy mit fog mondani. 

-De az vagyok. - ült fel az asztalom tetejére. - Szerintem elég egyértelmű voltam. - hajolt hozzám közelebb. 

-Kook, mi lenne, ha most az egyszer nem szívatnál? - tettem karba a kezemet. - Itt mindenki azt hiszi, hogy ketten megyünk a bálba. Miattad.

-Engem nem zavar. - rántott vállat. 

Idegesen keltem fel a helyemről, majd kézen ragadva őt cipeltem vissza a szokásos kis sarkába, ne ott rontsa a levegőt. Tegnap még a letargia felé sodródott attól, hogy a húgával fogok menni a bálba, most meg annyira vicces kedvében van, hogy mindjárt megpofozom. Összevont szemöldökkel néztem rá, látszólag jól mulatott azon, hogy harminc emberből huszonnyolc össze akar hozni minket, még a saját barátaim is. 

-Jungkook, ne vedd sértésnek de nagyon idegesít, hogy azt hiszik járni fogunk. - kezdtem halkan, mire unottan kezdte el nyomkodni a telefonját. - Most mit csinálsz? Beszélni szeretnék veled. - vigyorogva fordította felém a telefonját, amin valami nők és férfiak virítottak. - Fogalmam sincs mi ez de legalább tudom, hogy milyen lányok tetszenek. 

-Ki mondta, hogy a lányokat nézem? - pillantott rám. - Nem vicceltem az előbb...Meleg vagyok. Ebben a suliban nálam melegebb srácot nem találsz, miattad jöttem arra rá, hogy a fiúkat szeretem. Kedvellek téged. Elhiszed végre?

Minden létező erőmre szükségem volt, hogy ne nevessem el magam, még a számra is ráharaptam, hogy még csak ne is mosolyogjak. Távolabb húzódva tőle kezdtem el visszamenni a helyemre, mert nem volt kedvem a hülyeségét hallgatni. 

-Fejezd már be. - sóhajtottam unottan.

-Te fejezd be, nem értem, hogy miért nem hiszel nekem. - hadarta egyre idegesebben. - Vagy ennyire derogálna akkor velem beszélned? Nem te lennél az első, aki elítél. Még az is jobb, mint hogy letagadod és úgy bánsz velem, mintha csak a haverod szeretnék lenni. Ami nem kicsit fáj, csak úgy szólok.

-Idegesítő, hogy folyton ilyenekkel viccelődsz, nem is beszélek veled többet. - siettem vissza a helyemre, mert a tanár is furcsán nézett rám. 

-Azt még megérteném, hogy Jungkook tagadja hogy meleg, mivel most menne keresztül ezen. - súgta oda Jin. - De te miért tagadod, hogy ő meleg? Ezt nem értem.

-Nem tagadom, egyszerűen csak hülye és szívat. Nem meleg, ti bolondok. Majd beszélek vele, ha újra normális lesz, mint eddig.

Olyan határozottan tudom azt állítani, hogy Jungkook nem meleg, láttam régebben, hogy folyamatosan lányokkal lógott, nem tud megtéveszteni és eléggé rossz érzés, hogy az egész osztály ellenem van. Egész órán Jungkookon gondolkodtam és azon, hogy miért élvezi ennyire ezt az egészet. Valamilyen szinten féltem, hogy ez az éppen csak elkezdődő barátságunkat teszi tönkre, újra. Túlságosan is rossz lenne másodszorra is elkülönülni tőle. Viszont, ha valóban meleg lenne, nem tudnék beszélni vele, az valahogy furcsa lenne számomra.