Egyre jobban elkényelmesedve bújtam a takaró alatt Jungkookhoz és adtam át magamnak a gondtalan pihenésnek. Csak azzal a különbséggel, hogy az időm is szűkös volt, mert még aznap haza kellett érnem, bár nem igazán érdekelt. Orromat szuszogva nyomtam nyakába, jobban közelebb préselve magamat hozzá, a kényelmesebb fekvés érdekében.

-Haza kellene mennem. - fordultam a hátamra. - Anyuék már rég otthon vannak.

-Még egy kicsit maradj. - nehezedett rám, ezzel lehetetlenné téve, hogy megmozduljak. - Csak öt perc.

Jungkook további hisztijét egy halk, ám annál határozottabb kopogás zavarta meg. Ösztönösen húztam magunkra még ennél is jobban a takarót, mert arra nem vett rá a lélek, hogy teljesen magamra aggasam a ruháimat.

-Nem szívesen zavarom meg a...dolgot, amit éppen csináltok már egy ideje de anyuék hamarosan haza fognak érni. Legalább ruha legyen rajtatok, ha nem akartok ciki perceket.

Jungkookra nézve némán megbeszéltük, hogy egy ilyesmi beszélgetésre egyikünk sem áll készen, sőt szerintem soha nem is fogok. Gyorsan kapkodtam magamra ruháimat, majd kivágva az ajtót találtam szembe magam Eunnal, akinek a fülhallgatójából üvöltött a zene, olyannyira, hogy még én is tisztán hallottam minden egyes üzenet.

-Ha hallókészülék kell nekem majd, ti fizetitek. - kiabálta a fülébe dübörgő zene miatt.

Értetlenkedve kerültem ki és siettem olyan gyorsan haza, amilyen gyorsan csak tudtam, valamint ahogy Jungkook engedte. Az ütő abban a pillanatban állt meg bennem, ahogy a telefonomra néztem és számtalan nem fogadott hívás érkezett anyutól. Mivel kívülről úgy ítéltem meg, hogy sötét van az egész lakásban halkan nyitottam ki a bejárati ajtót a fal mentén tapogatózva, hogy lehetőleg ne menjek neki semmilyen tárgynak sem.

-Te merre voltál? - kérdezte apa a konyhából. - Abban az esetben nézem el, ha randin voltál.

Fogalmazhatunk így is.

-Mire tanítod te ezt a gyereket? - szúrta le szemeivel anya. - Tényleg hol voltál?

-Jungkooknál.

-Örülök, hogy újra jóban vagytok. És Eun vagy Kook miatt voltál ott?

-Kook. - válaszoltam lazán a táskámat ledova a vállamról. - Anya, apa. - néztem felváltva szüleimre és még le is ültem. - Szerintem ti is üljetek le.

Mind a ketten aggódva nézték rám de eleget tettek kérésemnek és helyet foglaltak.

-Jungkook és én j-já.... Jóban vagyunk. - adtam fel a próbálkozást. Legalább megpróbáltam ez is valami.

-Biztos, hogy ezt akartad mondani? -hajolt előre sejtelmesen anya. - Bármit elmondhatsz.

-Nem, ennyi. - keltem fel sebesen a helyemről és a szobámba vettem az irányt.

Valószínűleg nekik és a barátaimnak lesz a legnehezebb ezt kimondani. Ha valamilyen oknál fogva azt mondják, hogy nekik ennyi elég volt és nem kérnek a "meleg felemből"... Nos, arra fel kell készülnöm lelkileg. De az is lehet, hogy csupán csak magamat traktálom feleslegesen és az ég világon semmi bajuk nem lenne ezzel a dologgal. Viszont jobb félni, mint megijedni.

Egész éjjel forgolódtam és ezen gondolkodtam. Jungkook azt várja, hogy egyből kiabáljam ki a kapcsolatunkat, amit teljesen meg is értek, el is kezdtem de azt, hogy én a többiekhez oda álljak és elmondjam, hogy van egy pasim, az egyenlőre felejtős pedig a tekintete, amivel a nap nagyobb részében illetett erről árulkodott. 

-Min jár az eszed? - jött be a személyes terembe Jimin. - Mostanában fejben sosem vagy itt. Szerelmes lettél?

-És ugyan kibe? - döntöttem oldalra a fejemet. 

-Hát Kookba. - ráncolta homlokát. - Az alsóbb éveseket még mindig azt boncolgatják, hogy vele mész a bálba. Én is ezek táborát erősítem, mert Eunnal nem úgy viselkedsz mintha a barátnőd lenne.

-Kötelező járnom azzal, akivel megyek? 

-Nem de általában párok mennek ilyen helyekre, te dilis. - fordult hátra Jin is, figyelmen kívül hagyva a tanár magyarázását. - És azóta sem beszéltük meg azt a képet, ahol egymás száján lógtok. 

-Jaj csak kérdezzétek meg tőle. - sóhajtott Yoongi. - A srácokra vagy a csajokra buksz? 

-Mi van, ha mind a kettőre? - vágtam rá mérgesen, valahogy sikeresen fel tudnak idegesíteni ezzel a témával. Talán a védekezés. - Amúgy is mit érdekel titeket?

-Én nyertem, biszexuális a csávó. - tette fel a kezét győzedelmesen Yoongi.

Abban a pillanatban ültem el mellőlük, ahogy a tanár levette a szemét a társaságunkról és Jungkook mellett foglaltam helyet. Lassan a sírás szélére sodródom amikor ilyesmi témát érintünk - amit mostanában rendszeresen megtesznek - , bár nem úgy csinálnak, mintha undorodnának az ilyesmitől de egy hang folyamatosan azt súgja, hogy ha én ezzel előállnék, a gyűlölet csak úgy sütne róluk. Ha meg nem egész egyszerűen mondják ki, mert ha továbbra is ekkora stresszt tesznek rám, belebolondulok. 

-Most mit mondtak? - suttogta aggodalmasan Jungkook.

-Azt boncolgatják, hogy mi a szexualitásom. Yoongi szerint biszex vagyok.

-És? 

-Passz. - vontam vállat. 

-Nekem addig mindegy, amíg szeretsz.

Mosolyogva hajtottam a könyv fölé a fejemet, lassan közelítettem Jungkook felé a kezemet, na nem azért, mert féltem hozzá érni, csupán a nyilvános szeretetnyilvánítás nem az én asztalom ebben az esetben. Szerencsére Jungkookot határozottabb személyiséggel áldotta meg a sors, emiatt elég gyorsan találkoztak ujjaink, amire nekem szükségem volt és a nyugtalan lelkemnek is.

-Taehyung. - pattan fel a csengő megszólalásával Jimin. 

Egyből elengedtem, sőt talán még el is löktem Jungkook kezét és a sajátomra ráültem pánikomban. Lehunyt szemekkel vártam meg, amíg hozzánk nem ér és ki nem ejti a száján a végítéletet.

-Nagyon haragszol ránk? - kérdezte vissza pillanatva a többiekre, akik egytől - egyig figyelték a reakciómat.

-Nem. - ráztam meg a fejem feléjük biccentve. - Kéne?

Eléggé össze voltam zavarodva, már megint. Nem nekem kéne haragudni rájuk, hanem éppen fordítva.

-Dehogy. - emelte fel a kezét védekezően. - Állj kicsit fel. Le akarok ülni, mert most beszélnj fogunk.

Értetlenül keltem fel a helyemről és figyeltem, ahogy Jimin átveszi azt. Normális esetben nem is engedtem volna ezt meg neki de annyira nagy volt bennem a pánik ezzel a vészjósló kezdéssel, hogy nem is gondoltam, még azt sem fogtam fel, hogy Jungkook a saját ölébe húzott.

-Neked még luxus helyed is van. - nézett ránk összestűkített szemmel.

Abból kiindulva, hogy Jungkook élt már át hasonló stressz helyzetet a nem éppen megszokott és sokak által elfogadott szexualitása miatt, a hátamra csúsztatta kezét - úgy, hogy ezt az mellettünk ülő észre se vegye és simogatni kezdett. Jimin tovább szűkítve szemeit hajolt közelebb Jungkookhoz, ami nem éppen tetszett de nem a féltékenység miatt, inkább csak a félelem miatt.

-Te hallod, Kook. - nézett rá tágra nyílt szemekkel. - Baromi jó estéd lehetett. - pillanatott újra nyakára.

Oda kaptam a fejem, hogy mégis mi a fenéről beszél. Elfojtott lélegzettel vettem tudomásul, hogy bizony a nyakán ott éktelenkedett a tegnapi mutatványom. Azonnal az jutott eszembe, hogy ezzel el is ástam magam a szemében és kiadja az utamat.

-Van barárod?

-Igen. - a válasza miatt azonnal megfeszült minden egyes porcikám.

-És ez két pasi között hogy megy? Csak egy felé módon tudom elképzelni.

-Pont úgy, ahogy te azt elképzeled.

-Fúj.. Mármint.. Fúj. Ne érts félre, nem zavar de ez nekem fáj. - fintorogott Jimin.

-Mondd mit akartál? - próbáltam terelni a témát.

-Ja, tényleg. - szélesedett ki a mosolya. - Tetszeni fog az ötlet. Miután mondtad, hogy nem kavarsz Kookkal... - szinte éreztem Jungkook égető pillanatását. - Amikor nem voltunk suliban szereztünk randit. Vagyis csak én meg Jin de a harmadik csajt nem akarják egyedül hagyni. Mivel Hanának bejössz.. - egyből az osztálytársamra néztem. - Nem, nem neki, hanem az egyel alattunk lévőknek. Na szóval, megígértem nekk, hogy te is jössz.

-Mi? - kérdezte Jungkook helyettem is.

-Tudom, hogy nem kellett volna megígérnem anélkül, hogy szóltam volna róla de kérlek, nagyon szépen kérlek gyere el erre a randira. A többiek annyira jól néznek, légyszi.

-Én, öhm...

-Ne legyél már ilyen. - lökött vállon. - Gyere. Nem halsz bele. Szóval jössz?

Ez normális keretek között olyan helyzet lenne, amikor rávágom, hogy nem. Méghozzá elég határozottan, hisz az ember nem megy randizni egy másik személlyel úgy, hogy jár valakivel. De az én helyzetem az normális volt? Nem, nagyon nem az. Pont emiatt mondtam ki azt az egy szót, ami talán meghatározza a további kapcsolatomat Jungkookkal.

-Megyek.