,,A ᴍᴇɴő ᴋüʟꜱő ɴᴇᴍ ᴇʟéɢ - ꜱᴢáᴍíᴛ ᴀ ᴄꜱᴏᴍᴀɢᴏʟáꜱ."

Erik szemszöge

Napi rutinunk most már ez: felkelünk, eszünk egy energia szeletet, futunk, gyakorlunk, ebédelünk, csoportos feladatok, szabad foglalkozás.
Elsőként ébredtem fel így volt bőven időm elkészülni. A többiek még nagyban aludtak. Szerintem ha egy atom bomba robbanna fel melettük, akkor se kelnének fel. Nyugodtan el tudtam készülni. Egont meg akartam szívatni, most éppen mindegy, hogy mi okból, majd tudja ő. Nem kell nektek mindent tudni. A terv a következő. A konyhában megtöltök egy poharat jégjideg vízzel, majd szépen oda megyek Egonhoz és szépen leöntöm őt azon a bizonyos ponton.

Már a szoba felé tartottam, mikor mozgolódást észleltem. Félve benyitottam a csendes szobánkba. Körbenéztem. Elvileg senki nem volt ébren, csak Félix forgolódott és motyogott valamit magában.
Odasettenkedtem Egon ágyához, és óvatosan arráb tettem róla a Marvele-es takaróját. Nem volt rajta más egy gatyán és egy pólón kivűl. Áldtam az eget, hogy legalább ennyit viselt, mert így kora reggel nem voltam volna kíváncsi Egon büszkeségére ami max 10cm lehet, vagy nem is biztos, hogy van neki. Ki tudja? Lehet titkolja, hogy átműtette magát.
Meglöttyintettem a poharat, és az abban lévő víz az utolsó cseppig Egon alsóján és az ágyán landolt.

-Mi a szar? - kelt fel hirtelen. - ezt meg ki csinálta? - és akkor felnézett rám. Én csak egy angyali mosolyt küldtem felé. Egyébként közben mindenki felkelt és nézték a műsorunkat.

-Erik, Erik, Erik. Ha most nem lennék ilyen kibaszott fáradt, akkor megölnélek - hát felőleeem.

Egon kiszállt a vizes ágyból, és még a lányok előtt sikeresen elfoglalta a fürdőt.
Én eléggé unatkoztam bent, azért úgy gondoltam, hogy inkább kimegyek a futó pályához.
Nem csináltam ott semmi érdekeset. Telefonoztam és ilyesmik. Nem akartam plussz köröket futni míg ki nem jönnek. Hülye lennék.

A mai napon 7 kör volt a cél . Mi a fiúkkal illedelmesen megengedtük a lányoknak, hogy ők fussanak elöl. Bevallom egész végig egy bizonyos pontra tudtam csak koncentrállni, ami előttem volt. Azért meglátszik, hogy férfiból vagyok. De  a többie bajtársam is hasonlóan volt, csak egy dolog zavart. Nem mindegy, hogy, kiét nézték.

~~~~~~~~~~~~~~~

-Lányok! Lábakat feljebb emeljétek! Kecsesebben! Fiúk, erősen tartsátok a lányokat, mert ha valakit leejtetek, és megsérül akkot esküszöm kitekerem a nyakatokat! - legjobb motiváció mondhatom. - Egon, Krissz, magasabbra ugorjatok! Gyerünk, gyerünk gyerekek! - parancsolgatott Timi. De amúgy feleslegesen, mert mindent úgy csináltunk ahogy kellett. Ő csak mégegyszer elmondta.

-Szerintem ki fogok készülni ez alatt a 30 nap alatt - nevetett fel édesen Aida.

-Muszáj kibirni, egymás segítségével fog sikerülni - villantottam rá egy féloldalass mosolyt. Reménykedtem benne, hogy legalább elpirul, de nem történt semmi. Pedig már reménykedtem...

-Fiatalok, ne a szátok járjon, hanem a lábatok! - jött oda mellénk Timi. 

-Rendben - válaszoltuk egyszerre és folytattuk tovább. Megvártuk amíg el sétál, és újra el kezdtünk beszélni. 

-Hé Erik. Te véletlenül nem tudod, hogy mik lesznek ma a feladatok? - suttogta nekem.

-Fogalmam sincs de már nagyon várom. Amúgy majd utána bemehetnénk a városba. Akár az egész csapat - na jó, igazából annak örültem volna a legjobban ha csak ketten mennénk, de ez még koraii lenne. Nagyon.

-Rendben, szerintem ez egy jó ötlet - és még most sem semmii.

~~~~~~~~~~~~~~

Az ebédem isteni volt. Sajtos-tejfölös hús tésztával. Persze azért nem érte fel a mamám főztjét. Őt lehetetlen túlszárnyalni. Ma is volt csoportos program, így el kellett menni a másik szállodához. 1 órakor kezdődött. Mindenki megkereste azokat az embereket, akikkel tegnap volt a feladatoknál. Persze engem rögtön megtalált Barbi. Akkora nagy kurva. Nagyon fárasztó és idegesítő. Miért pont ő van benne a csapatban?

-Szia Rik maci - mi ez a becenév? - már nagyon hiányoztál - puszilt arcon, és simogatta a mellkasomat. Ble, a hányinger kerülget.

-Csá, kérlek ne tapizz már, baromi idegesitő vagy, és mint ahogy mondtam van barátnőm - vigyorogtam rá. Egy kis hazugság nem árt a jó cél érdekében. Csak ezt meg ne tudja, mert akkor kitekeri a nyakamat.

-Jaj, az a kis ribanc aki tegnap gratulált neked? Nagyon hülyén néz ki, nem tudom, hogy mit látsz benne. 

-Nem inkább magadról beszéltél az imént? Te viselkedsz úgy, mint egy rossz kurva. Egyfolytában nyomulsz, szállj már le rólam - emeltem fel a hangom, s végül ott hagytam. Igen egy kicsit hamar fel tudom magamat húzni. Egy rossz tulajdonságom, na de senki nem tökéletes. Oda mentem ahhoz a fiúhoz akivel a tegnap is egy párost alkottunk. Imi a neve. 

-Helo - köszöntem. 

- Szia - beszélgettünk volna még tovább is, csak hirtelen megszólalt egy hang. 

-Sziasztok gyerekek. A mai nap is vár rátok egy érdekes feladat. Minden csapat kap 70 db személy leírást. Például zöld szemű és barna hajú lány. Ha láttok egy ilyen gyereket, akkor őt lekell fotózni és a végén pedig majd megmutatni nekünk. De lesz olyan is, amikor egy adott emberre gondolunk, és ott csak őt tudjuk elfogadni.  De esetleg akár tehettek intézkedéseket az érdekében, hogy ne vegyék észre, hogy pl  milyen színű hajatok van. Ellenkezhettek is az ellen, hogy lefotozzanak. Itt most az a lényeg, hogy ti találjátok meg a legtöbb embert és, hogy bizonyítani is tudjátok. Sok szerencsét mindenkinek - és azzal elkezdődött. 

Minden egyes csapatban egy olyan páros kapta a legnehezebb feladatokat, amelyikben volt legalább egy 17 éves, így végül én és Imi kaptuk az utolsó 10-et, a legnehezebbeket. Még el se tudtam olvasni, mikor Aida hirtelen oda jött hozzám. Azt hittem valamit akar mondani, de nem, Lefotózott. Széép. Csak ennyire kellek?

-Te vagy a 66-as. Azt ajánlom vedd ki a piercingeket és a hajadat pedig takard el egy sapkával - kacsintott rám, és azzal faképnél is hagyott. Megnéztem, hogy hogyan vagyok leírva. Ördög bőrbe bújt angyal (piercing, fehér). Nagyon találó. Tényleg úgy nézek ki, mint aki a pokolból jött? Belülről angyal? Hát ez azért néha igaz. Kis cuncimókus fijúcska vagyok. A ma reggeli tettem nem erről tett bizonyságot.

-Kemény a csaj - mérte végig Imi Aidát. 

-Ja tudom, de azért levehetnéd a szemed róla.

-Ó, ne talán tetszik? - huzogatta a szemöldökét.

-Nekem? Nem - talán egy kicsit túl hamar rávágtam. 

-Perszee, és ezt most higgyem is el? Na de mindegy, gyorsan lőjj egy selfiet, szedd ki a piercingeket és kapj fel egy sapkát. Sietni kell - teljesítettem az utasításait, a piercingeket csak később vettem ki. 

Nem haladtunk sorban, csak így random.

66: Kész

67: Arany hajú tánc istennő (15-17év)

-Basszus, ez ki lehet? - kezdett el rajta gondolkodni Imi. Nekem nem kellett sokat agyalnom róla.

-Aida - vágtam rá rögtön. 

-Honnan veszed? - figyelt furcsálkodva.

-A legjobbként került be, és első látásra amúgy olyan, mintha arany színű haja volna - mondtam a tényeket. - várj, addig olvasd át, gyorsan megkeresem. 

Körülnéztem, és végül megláttam Aidát. Gyorsan odaszaladtam hozzá, és behúztam egy fa mögé. 

-Mit szeretnél? - húzta fel a szemöldökét. Nyugi kislány, nem foglak megerőszakolni. Hisz amit mindkettő fél akar, az nem számít erőszaknak.

-Csíz - és azzal lefotóztam. - 67. Arany hajú tánc istennőm - ezen a kijelentésemen mosolygott egyet. Szerintem észre se vette a beszédemben azt a kis plussz „m" betűt. - vegyél fel valami csukját vagy sapkát, és ha kérdezik, hogy táncolsz mondd azt, hogy te vagy a legrosszabb a csapatodból - kacsintottam rá. 

-Köszi pokol angyala, gyere csináljunk egy selfiet - mindkét telefonnal készítettünk, szerintem ezt fogjuk majd megmutatni. Egy képen kettő megoldás. Ez után már én is megtettem minden óvintézkedést, hogy ne ismerjenek fel a leírás alapján.

66; 67; kész

Imivel haladtunk tovább. 

68; delfin lány

-Ő tudom ki - kiáltott fel hirtelen Imi - Aida csapatában volt, ő úszott azzal a Tibivel vagy kivel - így mentek az események. 

Még ilyenek voltak:

62; Rapunzel

70; Heterokrómia, ez volt az egyetlen, amelyet nem találtunk meg. Egyébként nagyon különleges az olyan ember, akinek elváltozás van a szeme színével. Az unokatesóm is heterokrómiás.

61; Az óriás (legmagasabb gyerek az egész táborban)

63; Barbi baba. Ja igen, ő a mi csapatunkból volt. Amikor megkértük, hogy had fotózzuk le, már akkor ott pózolgatott a fiúknak. Mi csak gyorsan készítettünk egyet és már mentünk is. 

69; 69 Ennyi volt irva. Megtaláltuk azt az embert, akiről szólt a leírás. Akkor is éppen készülőben volt valami, így egy egészen furcsa pillanat kép lett.

65; A kocka táncos Igazából ez nem volt egy könnyű, de észrevettünk egy fiút aki kezében túl sok elektonikai cuccok voltak. Még azokkal is próbálta az arcát takargatni. De persze az én fotótudásom által, készült egy szuper kép.

64; néma lány. Szegény nem tudott beszélni, sajnálom az ilyen embereket. 

Elég hamar meglettünk, így unalmamban el kezdtem szerkezgetni a telómon a képeket. A legjobb az Aidával közös képünk lett. Mostantól hivatalosan ez lett a ledvenc képem. Azért a 69-es csávó fotója is nagyon odatett.

Végül az eredmény hirdetés. Ezúttal nem lett első a csapatunk, de az Aidáéké sem. Amúgy külön dicséretet kaptam, hogy milyen jól megszerkesztettem a képeket. Ha laptopon csináltam volna, akkor még jobb lennne. Igazából végül kiderült akiket a legkevesebben találtak meg az én, Aida, és a heterokrómiás fiú volt. Nem is csodálom. A srácnak csak annyi volt a dolga, hogy napszemcsi fel, aztán ennyi. Mi meg már az elején minden óvintézkedést megtettünk.

~~~~~~~~~~~~~~~~~

Délután, mint ahogy megbeszéltük Aidáva az egész csapat elment egy cukrászdába. 

-Ú basszus, ott hagytam a pénzt - csapott a homlokára Aida. - hát akkor én most nem veszek semmit - törődött bele. Ugye ezt most nem gondolta komolyan?

-Majd én fizetem azt, amit kérsz - szólalt fel Egon hirtelen előttem. Hogy baszódna meg.

-Jaj dehogy, nem kell. Nem olyan fontos az - beszélt össze vissza zavarabán.

-Nem kérdés volt. Mit szeretnél kérni? 

-Egy sima krémest és egy limonádét - motyogta. 

-Akkor kettő krémest és limonádét kérnék - mondta Egon az eladónak, aki közben lethatóan eléggé végig nézett Aidán. Amikor ezt meglátta csak gyorsan átkarolta a lányt, és gúnyosan rámosolyogott a fiúra, Aida meg csak ott pirult mellette. Ahj, nem igaz. Ez a pillanat most lehetett volna az enyém is, de Egonnak muszáj volt belepofátlankodnia.
Amikor mindenki kikapta a kért termékeket, gyorsan elfoglaltunk egy asztalt.

Baromi jót beszélgettünk ott hatan. Már szinte olyan volt, mintha ezer éve ismertük egymást. Olyan fesztelenül beszélgettünk. Ez egy jó barátság kezdete. 

Nézzetek be az új Instagram oldalamra, ahol minden új dologról értesülni fogtok a könyvekkel kapcsolatban. A nevem: bvillo_