,,A ɴᴇᴠᴇᴛéꜱ ᴄꜱᴏᴅáʟᴀᴛᴏꜱᴀɴ ᴏʟᴅᴊᴀ ᴀ ғᴇꜱᴢüʟᴛꜱéɢᴇᴛ éꜱ ᴀ ʜᴀʀᴀɢᴏᴛ. Aᴢ ᴀ ᴍᴜɴᴋᴀʜᴇʟʏ, ᴀʜᴏʟ ᴀ ᴍɪɴᴅᴇɴɴᴀᴘɪ ᴋɪʜíᴠáꜱᴏᴋ ᴋöᴢʙᴇɴ ʟᴇʜᴇᴛőꜱéɢ ᴠᴀɴ ɴᴇᴠᴇᴛéꜱʀᴇ éꜱ ᴠɪᴄᴄᴇʟőᴅéꜱʀᴇ, ꜱᴏᴋᴋᴀʟ öʀöᴍᴛᴇʟɪʙʙ, ᴋʀᴇᴀᴛíᴠᴀʙʙ ʜᴇʟʏ, ᴀʜᴏʟ ғᴇʟᴛöʟᴛőᴅʜᴇᴛꜱᴢ ᴇɴᴇʀɢɪáᴠᴀʟ."

Reggel 8 fele sikerült felkelnem. Ahhoz képest, hogy tegnap mikor feküdtünk le, elég jó teljesítmény. Szerencsére én egy eléggé korán kelős típus vagyok, és elegendő a szervezetemnek kevesebb alvás is, így nem voltam álmos.
Körülnéztem a szobában és felfedeztem, hogy még mindenki alszik. Végül úgy döntöttem, hogy lefoglalom addig a fürdő szobát, és lezuhanyozok és ilyesmik. Út közben a szekrényemből - amibe már tegnap este minden ruhámat bepakoltam - kivettem egy fekete-fehér bikini szettet és hozzá egy lenge ruhát. Próbáltam csendben közlekedni, de persze ez nálam lehetetlen. Az ajtót véletlenül becsaptam, ezért inkább úgy döntöttem, hogy sietősebbre veszem a lépteimet a fürdőszoba felé.

Persze én nem a gyorsaságról vagyok híres, ezért legalább fél óráig bent voltam.

-Jó reggelt - köszöntem frissen a többieknek, mikor beléptem a szoba ajtón.

-Hogy vagy már reggel ilyen élettelteli? - nézett rám csodálkozva Krisz.

-A titok a reggeli zuhany, mindig jót tesz - mosolyogtam rá. - na de kinek van kedve lejönni medencézni?

Persze mindenki kivétel nélkül felugrott, átvették a fürdőben egyenként a fürdőruhájukat.
Mikor mindenki elkészült elhagytuk a szobát, én pedig utolsóként bazártam az ajtót, és a kulcsot eltettem a kis táskámba, amit magammal hoztam.
Lesétáltunk a Wellness részlegre ahol a medencék is voltak. Onnan kimentünk a külső medencékhez és célba vettük első sorban a hullám medencét.
Írisszel ketten jól el voltunk addig, ameddig egy hülye gyerek beljebb nem lökött a mélyebb részre, ahol maga alá temetett a víz hullámjai. Nem tudok annyira jól úszni. Félek attól a mély víztől, ahol már nem ér le a lábam. Próbáltam valahogyan kiérni a medence szélére, de ez nem nagyon akart összejönni. Egyszer csak egy kezett éreztem meg a derekamon ami kihúzott a vízből. Erikkel találtam szembe magamat.

-Köszönöm, nem nagyon tudok úszni - öleltem meg szorosan. Egy kicsit meglepődött, de visszaölelt. Tényleg nagyon hálás voltam neki.

-Szerintem mára elég volt a hullám medencéből. Nem megyünk el napozni? - kérdezte.

-Mehetünk - elég messze mentünk el a többiektől. A strandnak kb teljesen a másik felére mentünk el.

Egy olyan helyet találtunk, ahol egész kevesen voltak, így nyugodtwn tudtunk beszélgetni. Olyan 1 órán át voltunk ott.
Ilyen átlagos dolgokról volt szó. Kedvenc kaja, film, könyv, szín. A családunkról, és hogy mik szeretnénk majd lenni nagy korunkban. Elég jó társaság volt. Nem szeretném ezt nagyon részletezni, hisz ezek nem annyira érdekfeszítők.
11 fele már mindketten éhesek voltunk, ezért lementünk az ebédlőbe, őt megtaláltuk a többieket is.

-Hát ti meg hol voltatok? - kért számon minket Krisz..

-Az volt, hogy Aida nem tud úszni, a hullám medencének egy nagyon mély részére tévedt, így elég sok vizet nyelt, én kimentettem és elmentünk napozni. Ennyi - mondta el a történtetet tömören és röviden.

Leültünk az asztalhoz és mindenki rendelt magának reggelit. Kicsit késői reggeli. Én csokis gofrit ettem eperrel, hozzá pedig banán turmixot ittam. Nagyon finom volt.

Miután befejeztük az evést Írisszel masszázsra, a fiúk pedig a hideg vízbe mentek úszni. Úgy beszéltük meg, hogy 1 órakor találkozunk a termál víznél. A masszázs nagyon jól esett, teljesen ellazultam. Engem egy 20-as évei végén járó nő masszírozott, Íriszt pedig egy olyan 20-21 éves, nagy valószínűséggel spanyol férfi, és állítom, hogy eléggé helyes volt. Persze azért ezt is kitárgyaltuk Írisszel, mikor kimentünk napozni. Lassan már annyit vagyok ma a napon, hogy lehet csoki barna leszek.

-Olyan helyes volt Diego, kár hogy van barátnője - beszéltünk a masszázsos fiúról.

-Tényleg az volt, de nekem nem nagyon az esetem - és tényleg nem. Nem jött be annyira, de azért az a kockahas mindent visz. De szerintem Benito jobban bejött volna. (érti aki érti😏)

-Akkor milyen fiúk jönnek be? - kérdezte tőlem Írisz.

-Igazából még magam sem tudom. De abban biztos vagyok, ha itt állna előttem Shawn Mendes akkor rögtön az ölébe vetném magamat, és ha kell még össze is házasodnék vele - ábrándoztam a lehetetlen álmaimról.

-Ahhh, én is hasonlóan cselekednék, de nekem igazából Cameron Dallas jobban bejön, ezért meghagyom neked Shawniet. De amúgy szerintem jobb lenne ha mennénk most már a megbeszélt helyre - összeszedtük a cuccainkat és elindultunk befele.

A medencénél már ott vártak minket a fiúk.
Már majdnem oda értünk, mikor hirtelen elénkbukkant egy emberke és elkezdett nekünk beszélni.

-Sziasztok én Sós Dani vagyok, de már bizonyára ismertek, nincs kedvetek velem meg a haverjaimmal elmenni valahova? - kérdezte. Írisz meg sem tudott szólalni, ezért én beszéltem helyette is.

-Hello, először is fogalmam sincs, hogy ki vagy, másodszor idegenekkel nem fogok elmenni sehova. Dolgunk van, ezért el mennél az útból? - flegmáztam vele. Igen, ilyen oldalam is van.

-De.. - próbált megszólalni, de belé folytottam a szót.

-Viszlát - köszöntem el.

Már csak azt hallottuk, hogy a haverjai kinevetik, hogy egy csaj lepattintotta. Így járt. Ne próbáljon kikezdeni olyan lányokkal, akiket nem is ismer.

-Aida, te komolyan nem tudod ki ő? - kérdezte suttogva Írisz. Talán tudnom kéne?

-Nem, miért? Ki ő?

-Egy híres úszó - akkor azért ennyire magabiztos, hogy azt hiszi, hogy ő bármit megtehet?

-Hmm - gondolkoztam el, hogy lehet e ismerős valahonnan a neve, de nem jutottam semmire.

-Így se tudom - nem nagyon vagyok tisztában az úszókkal, hisz én magam utálok úszni. Egynek tudom csak a nevét pontosan, de őt az egész ország ismeri. Hosszú Katinka. A róla írt dal nagyon odetett.

-Na mivan csajok, be akartak titeket cserkészni? - kérdezte mosolyogva Félix mikor odaértünk sikeresen hozzájuk.

-Hát valami olyasmi, de Aida sajnos lekoptatta, pedig én szívesen elmentem volna vele valahova - álmodozott Írisz.

-Aj de hülye vagy, inkább menjünk be a medencébe - léptem bele elsőként a meleg vízbe.

A többiek is követtek engem. Leültünk egy olyan helyre, ahol a lábunk alól apró buborékok száltak fel a víz tetejére. Folytattuk egymással a beszélgetést. 2-ig maradtunk ott, utána pedig elmentünk ebédelni. Én rántott csirkemellett ettem párolt, zöldséges rizzsel.

Ez után már nem sok kedvünk volt visszamenni a fürdőbe, ezért inkább csak elmentünk lepihenni a szobánkba.

Bent mindenki a telefonját bújta, csak én nem tudtam, hogy mit csináljak.
Először oda akartam menni Íriszhez, de közben észre vettem, hogy éppen valakivel üzenget, ezért nem akartam zavarni. Félix éppen akkor ment ki telefonálni. Krissz valamilyen hülye játékon játszott ami engem nem nagyon érdekelt. Végül befészkeltem magam Egon mellé.

-Maradhatok és nézhetem veled a videót? - húztam ki a fülhallgatót a füléből.

-Persze, gyere - húzódott arrébb az ágyán.

-Köszi Eon - vigyorogtam rá.

-Ha még egyszer így hívsz, akkor lelöklek az ágyról - fenyegetett meg.

-Úgy se mered EON - vigyorogtam továbbra is, de egyszer csak a földön találtam magam.

-Aú, beütöttem a popsim - húztam el a szám.

-Pusziljam meg? - nézett le az ágyról rám Eon nevetve.

-Kössz, inkább kihagyom ezt a lehetőséget - fintorogtam.

-Pedig sokan könyörögnének érte - kacsintott rám. - és tudom te sem fogsz nekem sokáig ellenálni.

-Na majd meglátjuk - nevettem fel.

Végül Erik felé vettem az irányt. Ő éppen a parkuros videót nézett.

-Idejöhetek veled nézni a videót úgy, hogy nem löksz le az ágyról? - néztem rá boci szemekkel.

-Persze - és azzal lehúzott maga mellé.

A napunk további része így telt el. Nem nagyon tudtunk mit csinálni, hisz az edzőtermet is csak holnaptól használhatjuk.
Megfogadtuk Timi tanácsát így mindannyian olyan tizenegy óra körül már az ágyunkban voltunk. Az már más kérdés, hogy aludtunk e rögtön. Még egy kicsit telefonoztunk, beszélgettünk meg ilyesmik.
Megbeszéltük, hogy Krissz beállít hat órára egy ébresztőt, hogy mindenki kényelmesen el tudjon készülődni, hisz Timi hét órára várt minket a futó pályánál. Az biztos, hogy ebben a táborban nem csak lazítani fogunk!