18.nap
A rész már hamarabb is kint lett volna, csak a drága legjobb barátnőm, akinek Lilla a neve fenntartott. Őt szidjátok xDD
Ma csupán csak 1 órát gyakoroltunk, ami most elég kevésnek tűnt, és szerintem jobb lett volna ha több időt töltünk el vele, de más dolgunk is volt még a tánccal kapcsolatban.
-Na és most meg kellene beszélni még egy elég fontos dolgot. Mit fogtok felvenni? - kérdezte meg Timi, mert persze ezt nekünk kell kiválasztanunk.
-Én gondolkoztam már ezen - szólalt fel Írisz, miközben a földön ült török ülésben, hátulról meg Félix átkarolta. - Nehéz volt dönteni, de szerintem ez lenne a legpraktikusabb megoldás. Először is végig ugyanaz a ruha lesz rajtunk. Fekete testnadrágot, és fekete pólót gondoltam. Lehetne a fiúknak inkább egy kicsit másabb nadrág. Úgy értem, hogy melegítő vagy valami ilyesmi, a lányoknak pedig haspóló. Balettnél, bachatánál balett cipőben leszünk. Ezután párcsere és cipő csere is, vagyis a salsánál, a latin popnál és a shufflenél más cipőben leszünk. Ennek jó lenne ha esetleg egy kicsit vastagabb talpa lenne, vagy egy sportcipő is megfelel. Megfelel mindenkinek? - csak bólogattunk, mivel ehhez nem igazán tudtunk hozzászólni. Lány létemre nem vagyok igazán jártas az ilyen témákban. Vagyis követem a divatot meg minden, de mindig is béna voltam a ruháim összeválogatásában.
-Okés, akkor most gyorsan elszaladom megvenni a cuccokat, ti addig készülődjetek a délutánra.
Amint kiléptem az ajtón rögtön letámadtak. Először Egon.
-Figyelj Aida, akkor most lenne időd? Muszáj megbeszélnünk - én persze igent mondtam.
Tettünk egy kört a parkban, csak sétálgattunk és kicsit se fontos dolgokról beszélgettünk. Mint például az időjárás. Mondhatom nagyon érdekes.
-Figyelj Egon, tényleg nagyon szép az idő meg minden, jó is itt most veled sétálgatni de még dolgom van, ezért megkérhetlek arra, hogy térj a lényegre? - remélem nem hangoztam bunkónak.
-Jaj igen, bocsi csak nagyon izgulok. Na akkor belecsapok a közepébe. Na figyelj, bevallom nekem kibaszottul tetszel, és ja ez volt leginkább a lényeg - ideges megvakarta a fejét.
-Figyelj igazából én is bírlak és tetszel nekem már régóta de... - na és igen, persze félbe kellett szakítania.
-Ennek nagyon örülök, hú... Akkor megkérdezném, hogy leszel e...
-Állj! Egon, még nem fejeztem be! Tetszel de nem tudok összejönni veled - hirtelen Egon hatalmas mosolya eltűnt és szépen lassan láttam ahogy összetörik. Ez a látvány nagyon fájt...
-De basszus miért?
-Én magam se tudom. Egyszerűen nem megy. Én tényleg szeretném de nem. Sajnálom - és elmentem, vagyis inkább elfutottam. Tudjátok, mint azok a menő filmekben. De persze út közben neki kellett futnom valakinek, aki nem más volt, mint Erik.
-Na hova-hova ilyen sietősen? Remélem van egy perced, hogy gyorsan elmondjam a dolgot.
-Persze mond csak, de siess kérlek.
-Oké, nem tudom, hogy észrevetted e már, de igazából mikor először megláttalak a buszon már akkor nagyon szimpatikus voltál - Uram Atyám, nenenenenenene.
-Baszki, tetszek neked vagy mi? - most először reménykedtem abban, hogy nemet mondjon, pedig régebben az ő igenének is örültem volna, de már egy ideje nem így van.
-Igen. Honnan tudtad? Valaki elmondta? - tudhattam volna.
-Basszátok most már meg. Hagyjatok békén. Nem akarok összejönni senkivel sem, csak egy nyugodt tábort akartam - és a sírás határán felrohantam a lakásunkba, azon belül a fürdő szobába.
Leültem a hideg csempére és neki dőltem a falnak. Csak potyogtak a könnyeim. Nem tudom, hogy miért, hiszen mindkét fiú szeret. És ja...én is őket. Talán pont ez a baj. A döntésképtelenség. Szeretnék mindkettőjükkel lenni, de ez lehetetlen. Persze nem akarok senkit megbántani szóval szerintem meg van a döntésem. Nem bántok meg senkit úgy, hogy másikkal jövök össze. Elengedem őket, elengedem a szerelmemet és remélem hamarosan ők is engem.
Az ajtó dörömbölésére eszméltem fel.
-Aida bent vagy? Kérlek nyisd ki az ajtót, had segítsek - beengedtem Íriszt. Elképedve nézett rám. Biztos nem mutathattam a legszebb látványt az elfolyt sminkkel és a kisírt szemekkel. Leült mellém, és jó barátnő módjára belekezdett.
-Gyere lelkizzünk, meséld el egytől egyig, hogy mi történt.
~~~~~~~~
-Na figyeljetek, meg kellene tervezni először is a klippet. Gondolom mindenki szerepelni fog benne. Ki kellene választani egy fiút, aki a főszerepet fogja játszani - a 13 éves fiúra esett a választásunk, szerencsére nem volt ellenére.
Nem igazán tudom, hogy mit mondhatnék a forgatásról. Azt hittem először, hogy könnyebb lesz, de mégsem volt az. Sokkal nehezebb volt összehozni a dolgokat. A táncos részét sem volt egyszerű betanulni. Főleg akkor nem, mikor egyszerre többen is táncoltunk. Helyszínt találni se volt a legkönnyebb, főleg az amikor vigyáznunk kellett, hogy el ne üssenek.
7 óra körül értem vissza a szállodába. Mindenki bent volt a szobában. Nem mertem a két fiú szemébe nézni. Nagyon szégyelltem magamat. Inkább lementem az edző terembe és kimerülésig edzettem, és csak késő este mentem fel, mikor már mindenki aludt.
Bocsánat, hogy rövidebb lett a rész az átlagosnál, és szerintem egy kicsit összecsapott is lett. Várom a kommenteket (amikben ki akartok majd nyírni :DD)
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top