„A ꜱᴇᴄᴛᴇʀ ɪꜱ ᴀɴ ᴀɢɢʀᴇɢᴀᴛᴇ ᴡʜɪᴄʜ ᴅɪꜱꜱᴏʟᴠᴇꜱ ɪɴ ᴀʟᴄᴏʜᴏʟ!"/„A ᴛɪᴛᴏᴋ ᴏʟʏᴀɴ ʜᴀʟᴍᴀᴢáʟʟᴀᴘᴏᴛ, ᴀᴍɪ ᴀʟᴋᴏʜᴏʟʙᴀɴ ᴏʟᴅóᴅɪᴋ."

Ma egész délelőtt salsát gyakoroltuk és tanultuk, vagyis kivéve Eriket és Zetét, hisz nekik ebben majd nem kell táncolniuk. A további stílusokban már Egon lesz a párom.
Már nincs sok időnk, nem sokára jön az első megmérettetés, muszáj félre tennünk most a csapaton belüli ellentéteket, ha meg akarjuk nyerni a versenyt. Még ezen kívűl van a latin pop, és a shuffle. Remélem mindent meg tudunk majd tanulni a maradék idő alatt. Szeretném ha ezt meg nyernénk, hisz szerintem én ezzel akarok majd foglalkozni. Hatalmas álmom lenne, ha például szerepelnék egy filmben háttértáncosként, vagy esetleg egy táncos filmben kapni egy nagyobb/kisebb szerepet. Nem tudom, hogy a csapatunk a továbbiakban is együtt fog e maradni. Igazából én ennek is nagyon örülnék, hisz már most megkedveltem őket. De nem biztos, hogy mindenki fel van készülve arra, hogy elmenjen egy más országba, és itt hagyja a családját. Én erre felkészítettem a szüleimet már régebben, hát igen, ebből volt néhány problémánk is. Próbáltam nekik mindig bizonyíteni, hogy képes vagyok megállni a saját lábaimon is, azt hogy talpraesett vagyok.

-Gyerekek, büszke vagyok rátok, és nagyon örülök, hogy pont én kaptalak meg titeket. Annyira ügyesek vagytok - már sírt is lassa Timi, miközben mondta.

-Most miért könnyezte meg ezt Timi? - súgta oda Egon Eriknek, de mi is hallhattuk.

-Nem tudom, biztos megjött neki. Tudood. Női hormonok - válaszolt Erik.

-Héé - figyeltünk fel erre Írisszel.

-Valljátok be, hogy ilyenkor mindig hisztisek és érzékenyek vagytok.

-Ez teljes mértékben hazugság - álltam ki magunk mellett.

-Ezt most komolyan gondolod? Akkor próbáljuk ki - és erre odament Timihez Erik, és elkezdtek beszélgetni.

-Timi, szerintem nem fogjuk tudni időben megtanulni a koreót, és el fogjuk veszteni a versenyt - na és ekkor robbant a bomba.

-MI AZ HOGY NEM FOGJÁTOK TUDNI?! Tudod te, hogy mennyi időmet beleöltem ebbe?! - kiabált Erikkel. - Azt akarom, hogy megnyerjétek. Meg akarom mutatni a férjemnek is, hogy mi vagyunk a jobbak - váltott át sírós hangra, és könnyezett.

-Rendben, mindent meg fogunk tenni, hogy mi nyerjünk - és visszajött mellénk Erik. -Na ugye, hogy megmondtam?

-Na jó, talán van valami igazság benne... - fogadtuk el végül.

-Amúgy srácok nincs kedvetek ma kimenni valahova és iszogatni. Nem muszáj bemennünk sehova, csak így a csapat egy parkban leülünk pár alkoholos üveg társaságában és beszélgetünk. Na mit szóltok hozzá? - vetette fel az ötletet Félix.

-És honnan lesz pia?

-Bátyámmal lebeszélem, hogy vegyen. Biztos meg tesz ennyit értem - és közben már elő is vettem a telefonomat és hívtám Ádámot.

-Szia drága egyetlen tökéletes bátyuskám.
-Mi kell Aida?
-Na látod, ezért szeretlek én, mert már kiismertél. El szeretnénk menni a csapattal este egy parkba, ahol majd iszogatunk egy kicsit, csak annyi a baj, hogy nincs pia. És gondoltam, hogy te engem nagyon szeretsz, ezért vennél nekünk.
-Egy feltétel, nem iszod magad holt részegre.
-Ádám, te ezt most komolyan mondod? Ismered a génjeinket, hisz neked is hasonlóak vannak. Nekünk a pia nem árt.
-Na jó, ebben igazad van. Na de akkor veszek nektek, mi kellene?
-Nem tudom, tégy belátásod szerint. De azért hozz majd pár üdítőt, kaját meg műanyag poharakat is.
-És azokért miért nem tudtok ti elmenni? Szerintem azok megvételéhez nem kell legalább 18 évesnek lenni.
-Ja ja, de csak az időnket pazarolnánk, és te úgy is ott vagy, ezért gondoltam, hogy megveszed nekünk. Igérem utána majd kifizetjük.
-Okés, megveszem, de a pénzt tényleg ne felejtsétek majd el. Nekem sem fán terem. Na de szia kalácsképű hugicám.
-Viszlát később pénzeszsák bátyám - tettük le a telefont.

-Na emberek van egy jó hírem. Sikeresen le rendeztem mindent a bátyámmal. Majd hozza nekünk a cuccokat.

-Na az szuper, amúgy szerintem menjünk fel kajálni, mert én mindjárt éhen halok. Utána nem megyünk majd le az edző terembe? - kérdezte Félix.

-Mehetünk - egyeztünk bele mindnyájan.

Délután nem volt semmi érdekes, ezért csak röviden mondom el. Beszélgettünk, edzettünk meg ilyesmik. Csomó unalmas dolog. Jaj de a legfontosabbat kifelejtettem. Elmentünk megint fagyizni, és Egon benyomott 8 gömböt. Hát csoda ez a gyerek.

-Sziasztok - érkezett meg 9 órára Ádám hozzánk a parkba. De igaz, itt nem is ő volt a fontos, hanem amit hozott. Igen, mint láthatjátok imádom a bátyámaat.

-Drága egyetlen Ádámom. Mi a szarért késtél egy órát?! Azt mondtad 8-ra itt leszel mindennel - kértem őt számon.

-Hát tudod nagyon sokan voltak boltban, meg a pénztáros csaj, nem hitte el, hogy nem múltam még el 18, mert olyan fiatalos vagyok, és meg kellett keresnem a személyimet amit nagyon nehezen találtam meg. Miután kijöttem, és beültem a kocsimba egy hatalmas dugóba kerültem, és borzalmas volt - mindenki mondta neki, hogy semmi baj, meg ilyesmi. Na de én már születésem óta ismerem, így tudom, hogy mikor hazudik.

-És mi az igazság? - néztem a szemeibe. Próbált ellenálni, de nem sikerült.

-Na jó, nyertél. Szimplán elaludtam. Ez a lány maga a pokol, vigyázzatok vele. Én már csak tudom. Kitapasztaltam az évek során.

-Mi volt például? - kérdezett rá Írisz.

-Hát mikor 12 éves volt ki körömlakkozta a körmeimet egy éjszaka, és befestette a hajamat kékre., Így vissza gondolva nem is állt olyan rosszul a kék haj. Lehet vissza kellene térni hozzá. Aida, vállalsz még hajfestést?

-Hát csak neked, csak most megcsinálom ha most már elmész - erre persze mindenki felnevetett.

-Szavadon foglak, na de akkor hagylak is titeket. Ha csaak, nem akartok hallani néhány cikis sztorit Aidáról - erre persze a többségnek rögtön felcsillant a szeme, de én rögtön el kezdtem tolni a kocsi felé, ezt az ördögi teremtményt. Azért meglátszik, hogy tesók vagyunk.

Mire visszaértem a többiekhez, már megnyitottak jó pár dolgot. Nem keveset hozott egyébként Ádám.
Jók ezek az alkalmak. De rosszba is átmehetnek.

-Drága Aidám.. - szólalt fel Zete, aki egy idő után már eléggé ittas állapotban volt.

-Mit akarsz?

-Csak tudod én úgy szeretlek, és örökre is foglak. Erik nem fog elvenni tőlem. Ja és asszem Egon sem.

-Persze, persze. Tudod mit? Szerintem inkább feküdj le egy padra és aludj egyet.

-Neked bármit - és el is terült valahol, és rögtön mély álomba szenderült. Egy gonddal kevesebb, de jött a másik nyomulós gyerek, de őt már kevésbé bántam.

-Aida, ugye tudod, hogy én nagyon szeretlek? - ölelt át hátulról Erik.

-Erik ezt ma már nem egyszer elmondtad- nevettem fel.

-Nem baj, de akkor is - puszilt bele a nyakamba. Kirázott a hideg. - És ugye azt is tudod, hogy én nem akarok kimenni külföldre majd, nem akarom itt hagyni teljesen a családomat - nem akar jönni...

-Figyelj, ezzel most ne foglalkozzunk, majd lesz ami lesz. A jelenre kell most koncentrálni.

-Okés - ölelt meg szorosabban. Olyan aranyos tud lenni.

Közben ő is kidőlt, és odajött mellém Egon.

-Szia - ült le a padra.

-Szia - köszöntem vissza. Amúgy nem is tudom, hogy miért köszöngetünk, hisz egész nap együtt voltunk.

-Ideülsz? - mutatott a combjára. Úgy voltam vele, hogy miért ne? Odaültem.
Ő szorosan átölelt. Úgy tűnik, hogy ma szeretnek ölelgetni az emberek. Nagyon jól esett.

-Aida, hogy tudd. Én érzek irántad valamit, csak nem tudom, hogy te ezzel hogy vagy. Először is letisztáznám, hogy nem az alkohol beszél belőlem. Tudni szeretném hogy te hogyam érzel irántam - nézett mélyen a szemeimben. Milyen gyönyörűek. Szemben ültem vele az ölében. Hú...nehéz lesz ez.

-Az van, hogy bejössz nekem, nem is kicsit - láttam a csillogást a szemében. - de, nem csak te tetszel. Erik is elég szimpatikus számomra - eléggé elszomorodott hirtelen, de erőt vett magán, és megszólalt.

-Akkor tudod mit? - basszus, nem akarok most veszekedni. - Nem fogom feladni! Küzdeni fogok érted. És mostantól Erik hivatalosan a vetélytársam. Meg akarlak szerezni magamnak - adott még egy arcra puszit, leemelt vissza a padra és arréb sétált.

Közben a többiek is elvoltak.
Félix egy csodás üzenetet küldött az exének, ahol minden kurvának lehordta a tette miatt. Na ebből még biztos lesz valami baj, de utána Írisszel elvonultak egy kicsit távolabb beszélgetni. Már csak én és Írisz voltunk épek. Írisz semmit nem ivott, mert azt mondta, hogy nem nagyon kedveli az alkoholt. Félix pedig. Elég hamar berugott már.

Írisz szemszöge

-Írisz nekem te nagyon bejössz, vagyis tetszel, de úgy igazán, érted?

-Félix, csak az alkohol beszél belőled.

-De a részeg ember igazat mond, nem de? Azért mondom el most, mert szerintem józanul nem merném bevallani. De megígérem, hogy egyszer majd megkérdezem Írisztől, hogy lesz e a barátnőm. De cshhh, ezt ne mond el neki. Meglepi lesz - vigyorgott.

-Okés, lakat a számon - nevettem fel.

Aida szemszöge

Mikor Íriszék visszajöttek mellénk, el mondta, hogy mit beszéltek.

-Az alkohol miket ki nem hoz az emberből. Mindenkinek hirtelen őszinteségi rohama lett - mondta Írisz.

-Ja ja, Erik is mondta, hogy ő karrierjét nem akarja, majd külföldön folytatni. Meg Egonnal is beszélgettünk... Nem tudom, hogy ezek után majd mi lesz.

-Ne is gondolkozz még ezen, van idő még szerencsére. Élvezd ki a pillanatot! - hát igen, csak nem mindenre van sok időm.