Már a repülőn ülök, de még mindig nem tudom felfogni, hogy pár perc múlva már a felhők felett fogok repülni, és végre újra láthatom a szerelmem.

Tegnap meglátogattam Áront, és neki is mindent megköszöntem. Zongoráztunk valamennyit, majd átmentem Dávidhoz is, és tőle is elbúcsúztam. Azután pedig Péter és Lilla jött át hozzám, és a bátyám mindent pontosan elmagyarázott. Segítettek bepakolni a bőröndömbe, és este jó sokáig maradtak, hogy megnyugtassanak, minden rendben lesz. Enyhén ideges voltam, alig tudtam aludni az éjjel. De még mindig görcsben áll a gyomrom.

   -Kérem kapcsoljál be az öveiket. Megkezdjük a felszállást - szólt a monoton hang a rádióból. Bekapcsoltam az övem, és belekapaszkodtam az ülésbe. A repülő megindult, nekem pedig a torkomba ugrott a szívem. Pár óra múlva már Londonban leszek. Hihetetlen. Mielőtt felszálltam volna mindenkitől elbúcsúztam. Anya, Péter, Áron és Lilla is kikísért. Mindenki a saját stílusában indított útra.

   -Hódítsd meg Londont csajszi. Na és persze Márkot is - vigyorgott Lilla.

   -Mutasd meg a nagy fejeknek, hogy te vagy a kis virtuóz, aki két hónap alatt profi művésszé vállt - mondta Áron.

   -Szétrúgom Márk seggét, ha bármi rosszat tesz veled. Vigyázz magadra hercegnő - mosolygott Péter.

   -Nagyon büszke vagyok rád kislányom - sírta el magát anya.

   -Szeretlek titeket, és mindent köszönök - küszködtem a sírással.

   -Mi is szeretünk - mondták kórusban, majd feltoltak a gépre.

Csodálatos a kilátás. Súlytalannak érzem magam. Feltettem a fülesem, bekapcsoltam a zenét, és elaludtam. Leszállás előtt a légiutaskísérő keltett fel, és kért meg arra, hogy kapcsoljam be az övemet. Miután letoltak a gépről felvettem a bőröndöm, majd beültem egy taxiba, ami elvitt a hotelhez, ahol már volt foglalásom. Út közben volt lehetőségem megcsodálni London nevezetességeit. A Big Bent, a London Eyet, még a Themse mellett is elhajtottunk. A hotel, ahova Péter foglalt nekem szobát pazar volt. Egyszerűen gyönyörű Felmentem a szobámba, és boldogság töltött el. Még otthon utánanéztem Márk titkárnőjének a számának, úgy hogy most tárcsáztam is.

   -Jó napot. Ez itt a You Dream It We Build It. Emily Jonas vagyok, Pósa Márk titkárnője - szólt bele egy meleg hang.

   -Jó napot - kezdtem kicsit tört angollal - Márk barátnője vagyok, Nyári Izabella . Szeretném meglepni őt. Megoldható lenne, hogy a mai nap folyamán bemenjek hozzá ?

   -Megoldható - mondta. - Sokat mesélt már magáról - tette hozzá.

   -Igazán ? - kérdeztem mosolyogva.

   -Állandóan.

   -Akkor ma bemennék. Csak kérem ne szóljon neki.

   -Tudok titkot tartani - mondta, és hallottam hogy mosolyog - Jöjjön két óra múlva.

   -Köszönöm - vigyorogtam. Elővettem a ruhám a bőröndből, és elkezdtem átöltözni. Vettem hozzá tegnap egy fekete balerína cipőt, ami nagyon szépen passzol a ruhámhoz. A hajam leengedve hagytam, és csak egy nagyon natúr sminket csináltam, mert tudom, hogy Márk nem szereti, ha agyon vagyok sminkelve. Rendeltem egy taxit, és lementem a hotel elé. Amikor a sofőr meglátta, hogy kerekesszékben ülök egyből kipattant, és segített beülni a kocsiba. Bediktáltam a címet, és jó 20 perc múlva ott voltunk Márk cége előtt. Óriási épület. Büszke vagyok rá. Begurultam az előtérbe, ahol ott várt a titkárnő. Aranyos, 40 körüli nő. Barna haja a vállát súrolja, és gyönyörű fürtökbe van göndörítve. Már is megkedveltem.

   -Üdvözlöm - jött közelebb hozzám.

   -Szép napot - mosolyogtam rá.

   -Márk a tizedik emeleten van. A lift ott található az oszlop mögött - tajékoztatott.

   -Nagyon köszönöm - mosolyogtam, majd odagurultam a lifthez. Miközben felfelé haladtam felfelé a szívem a torkomban dobogott, a gyomrom görcsben állt. Utolsó pillantást vetettem magamra a tükörben, majd kigurultam a liftből. Egyből Márk irodájával találtam szembe magam. Vettem egy mély levegőt, majd bekopogtam.

   -Come in - szólalt meg Márk, és melegség járt át a hangja hallatán. Lenyomtam a kilincset, és bementem az irodába. Márk háttal ült nekem, az ablak felé volt fordulva, és a várost nézte. Odagurultam mögé, és átkaroltam a derekát. Egy pillanatra megmerevedett, de amint meglátta, hogy én vagyok az széles mosoly terült szét az arcán.

   -Bébi - suttogta és felémfordult.

   -Márk - mosolyogtam fel rá.

   -Hogyan ? - kérdezte értetlenül, majd megrázta a fejét. - Nem is számít - mondta, majd lehajolt, és mohón megcsókolt. Beletúrtan a hajába, ő pedig felültetett az asztalra, hogy egyvonalba legyünk.

   -Szeretlek - suttogta az ajkamba.

   -Én is szeretlek Márk - mosolyodtam el. Hihetetlenül boldog vagyok. A szívem csak úgy ragyog. Elszakadtunk egymástól, Márk pedig két kezébe fogta az arcom. Sötétkék zakót, és vasaltnadrágot viselt fekete inggel, és sötétkék csokornyakkendővel.

   -Gyönyörű vagy - simított végig az arcomon.

   -Te sem panaszkodhatsz - vigyorogtam.

   -Elmeséled, hogy hogyan kerültél ide ? - mosolygott, majd leült a székébe és az ölébe vont.

   -Ez egy érdekes történet. Először is felvettek a Zeneakadémiára - kezdtem.

   -Ide ? - kérdezte elkerekedett szemekkel.

   -Igen - vigyorogtam - De nem én jelentkeztem. A tudtom nélkül Péter és Áron küldtek egy felvételt az akadémiának. Egy hét múlva pedig kaptam az e-mailt, higy felvettek, és hogy az út biztosítva van, valamint a lakhely is szeptembertől.

   -Ez szuper - mosolygott. Kezével átölelte a derekamat, majd belecsókolt a nyakamba.

   -Most hétvégén egy hotelben szállok meg, aztán pedig keresek egy lakást, amit kiveszek szeptemberig.

   -Lakhatsz nálam is - vigyorgott.

   -Nem lennék a terhedre ? - kérdeztem mosolyogva.

   -Milyen kérdés ez ? Persze, hogy nem lennél a terhemre.

   -De hétfőn jönnek Péterék, hogy segítsenek lakást keresni - mondtam. Először úgy volt, hogy csak Péter jött, de Lilla ragaszkodott hozzá, hogy meglátogasson.

   -Akkor majd eljönnek hozzám - simított végig a hátamon, mire tiszta libabőr lettem. Erre ő mégjobban elvigyorodott - Annyira hiányoztál. És annyira vágytam már arra, hogy így érhessek hozzád.

   -Te is hiányoztál nekem - karoltam át a nyakát, majd megcsókoltam.

   -Imádom ezt a ruhád - suttogta, majd a kivágás alá becsúsztatta a tenyerét és megsimította a csupasz bőröm. Jólesően beleborzongtam, majd belecsókoltam a nyakába - Tetszik a hajad is. Világosabb lett ?

   -Igen. Lillával voltunk fodrásznál.

   -Ki az a Lilla ?- vonta fel a szemöldökét.

   -Látszik, hogy nem nagyon tudtunk kommunikálni egymással. Lilla Péter barátnője, akivel nagyon jól összebarátkoztam.

   -Ezt örömmel hallom - mosolyodott el.

   -Meddig dolgozol ma ? - kérdeztem.

   -Megoldhatom, hogy ma korábban fejezzek. Mondjuk - nézett rá az órájára - Most ?

   -Imádlak - vigyorogtam el.

   -Csak szólok Emilynek.

   -Ó Emily nagyon aranyos - vigyorogtam - Vele beszéltem le, hogy bejuthassak hozzád.

   -Huncut - mondta, majd egy gyors csókot lehelt az ajkamra, és tárcsázta a titkárnőjét.

   -Emily ! Mondja le minden mai és holnapi programom, és megbeszélésem. Egy kis szabadságod szeretnék a hétvégére.

   -Rendben - mondta a titkárnő, Márk pedig lenyomta a telefont. Belerakott a székembe, ő pedig szedelődzködni kezdett. Addig én odamentem az óriási ablakhoz, és lepillantottam a városra. Csodálatos a kilátás. Rálátni minden nevezetességre. Mondjuk ilyen magasságból nem is csoda. És ma még jó idő is van. Nem esik az eső, süt a nap, és csak enyhén felhős az ég. Rengeteg madár repdes, és a lent nyüzsgő emberek akkoráknak tűnnek, mint az apró hangyák.

   -Bébi - mondta Márk, majd belepuszilt a nyakamba - Mehetünk ?

   -Persze - mosolyogtam rá a vállam felett, majd megcsókoltam. Nem tudom, hogy mikor fogok tudni betelni evvel. De van egy olyan érzésem, hogy soha.

   -Hova szeretnél menni ? - kérdezte, miközben kiléptünk az irodája ajtaján.

   -Szeretném felfedezni a várost - vigyorogtam - Megnézni a nevezetességeket. Sétálni, fagyizni, de a legfontosabb: veled lenni - néztem mélyen a szemébe, mire széles mosolyra húzódott a szája. Lementünk a lifttel a földszintre, elköszöntünk a munkásoktól, és megindultunk felfedezni a várost. Illetve csak én fedezem fel, mert Márk már itt él egy ideje. Egy istenért sem tudom levakarni a fejemről a vigyort. Olyan boldog vagyok. Végre teljes az életem. Együtt lehetek a szerelmemmel, és a továbbtanulási lehetőség is az ölembe hullott. Azt csinálhatom, amit szeretek, avval, akit szeretek. Ennél jobbat kívánni sem tudhattam volna. Csak azt sajnálom, hogy Áron, Lilla és Péter otthon kellett hogy maradjon.

   -Minden rendben ? - kérdezte Márk.

   -Igen. Csak hiányozni fognak a barátaim - vallottam be.

   -Hát azt mondtad, hogy Péterék holnap után jönnek. A többesszám gondolom őt és Lillát takarja. Maradhatnak ameddig csak akarnak. Hidd el van bőven hely nálam. Áront pedig majd rávesszük, hogy jöjjön el valamikor. Őt bízd rám nyugodtan.

   -Annyira szeretlek - mondtam, mire ő lehajolt, és egy gyors csókot kaptam. Soha sem szerettem, ha az emberek ennyire nyáladzanak. De basszua ! Annyira jól esik.

Egész délután sétáltunk. Megnéztünk mindent amit lehetett. És hát csodálatos volt. Márk akárhányszor hozzámért belebizsergett a testem. Minden kedves szava mosolyt csalt az arcomra. Boldog vagyok. Boldogabb mint valaha. Bár lehet, hogy ezt mondtam már egy párszor.

   -Feljössz ? - kérdeztem, amikor megálltunk a hotelem előtt.

   -Szeretnéd ? - kérdezte pimasz mosollyal.

   -Persze hogy szeretném.

   -Akkor igen - mondta, majd kinyitotta előttem az ajtót, és felmentünk a szobámba. Odagurultam a szekrényemhez, és kivettem belőle egy rövidnadrágot meg egy pólót pizsama gyanánt, majd megpróbáltam lehúzni a ruha cipzárját, kevés sikerrel

   -Segítenél ? - kérdeztem Márkot.

   -Minden vágyam - vigyorgott, majd lehúzta a cipzárt és megcsókolta a vállam.

   -Köszönöm - mondtam, majd lehúztam a vállamról a ruhát, és felvettem a pólót.

   -Segítsek ? - kérdezte.

   -Nem haragudnék meg.

Kinyomtam a kezemmel a csípőm, ő pedig lehúzta szoknyám, majd segített feladni a rövidnadrágot.

   -Gyönyörű vagy így is - nyomott puszit az arcomra.

   -Ezt örömmel hallom, mert elég sűrűn fogsz ilyen szerelésben látni - nevettem.

   -Nem bánom - mondta, majd próbálta levenni a csokornyakkendőjét.

   -Gyere ide - mondtam, mire ő lehajolt, én pedig segítettem levenni a masnit. Azután lassan kigomboltam az ingét, majd lesegítettem róla. Ahogy a ruhadarab a földön landolt Márk felkapott, az ágyhoz vitt, ledobott rá, majd fölémhajolt és megcsókolt. Átkaroltam a nyakát, és élveztem, hogy végre szabadjára engedjük a vágyainkat. Márk végigcsókolta a nyakam, majd visszatért az ajkaimra. Gyengéden harapdálta, szívogatta az ajkaim, én pedig beletúrtam a hajába, és próbáltam közelebb kerülni hozzá. Amikor elszakította ajkait az enyémről, és kinyitotta a szemeit csak úgy csillogtak a vágytól. Én viszont még nem álltam készen. Evvel ő is tisztában volt. Megsimította az arcom, adott egy szemérmes csókot, és azt suttogta, hogy szeret. Eloltotta a lámpát, majd befészkelte magát mellém. Fejem ráhajtottam a mellkasára, a kezem a hasán pihentettem. És csak hallgattam kissé felgyorsult szívverését, ahogy lassan visszaáll a megszokott ritmusba. Örökké erre a hangra szeretnék elaludni.

   -Jó éjszakát Márk - suttogtam.

   -Jó éjszakát bébi - puszilt bele a hajamba.

   -Szeretlek - suttogtam és már el is nyomott az álom.

______________________
_________

Köszönöm szépen az 500+ megtekintést ! 😘💕 Eszméletlenül boldoggá tesz ! 😙💖