A randit aprólékosan kitárgyaltam Rékának kedden. Sajnos a romantika visszavett kicsit kedden, szerdán és csütörtökön. Nem hiába, még nem voltunk együtt. Azért ha együtt mentünk utcán, azt kézen fogva tettük, de csókolózni pl. nem csókolóztunk. Dan mondott valami olyasmit, egyszer volt dolga olyan lánnyal mint én, akinek még nem volt dolga fiúkkal, és azt a lány megijesztette hogy túl sok történt egyszerre, ezért velem nem fog kapkodni.

A suliban a lányoknak feltűnt, hogy köztünk izzik azért a levegő. Látták a kézen fogást, meg, hogy egyszer egy padnál dumáltunk az udvaron négyen, Tibi, Réka, Dan és én, és én Dan ölében ültem. Volt hogy megfordultam, és azt láttam, gyilkos pillantásokat vetnek rám. Gyorsan elfordultam hát, és behúztam a nyakam. A lányok ijesztőek tudnak lenni!

Rékának tetszett az évődésünk, azt mondta, ő is szívesen lenne hasonló helyzetben, de Tibi és Bence is annyira tetszik neki. Tibinek is tetszett az évődésünk, és őt bántotta, hogy Réka nem adja be a derekát. Nem mellesleg Nikit pedig az bántotta, hogy Bence nem iránta érdeklődik.

Szerdán történt egy kellemetlen eset. A folyosón mentem egyedül, mert le kellett mennem a tanáriba beszélni a töri tanárral. Visszafele jövet, hirtelen két lány megállított.

- Te vagy az a lány, aki az új srác osztálytársa?

- Van valaki az osztályomban, aki tavaly nem volt velünk...

- Tuti te vagy az, felismerlek erről az ízléstelen felsőről. Mi van köztetek?

- Járnak, mondom hogy járnak - válaszolt helyettem a másik lány.

- Ugyan már, vele? Na ne röhögtess.

- Mi a baj a felsőmmel? - csodálkoztam. Szerintem hétköznapi volt. Augusztusban vettem a H&M-ben. De a lányok meg sem hallották.

- Mi van köztetek?

- Jól mondjátok, nem járunk, ha ezt akarjátok tudni.

- Barátok vagytok?

- Aha.

- Mondom én, szabad préda. Asziszed pont vele járna?

- Azt nem mondtam hogy szabad préda.

- Hogy érted, van valakije?

- Biztos forrásból tudom, randizik valakivel.

- Á, az nem jelent semmit. Akkor még nincs elköteleződve...

- De tetszik neki az a lány. 

- Csak nem magadról beszélsz?

- Nos, valójában, de.

- Haha! Álmodozz csak, kisanyám - azzal elmentek.

- Nem álmodtam! - kiáltottam utánuk. De csak nevettek, és elmentek. Dühösen mentem fel a termembe. Hogy merészelik kétségbe vonni életem legszebb estéjét?

Pénteken mikor suliba mentünk, egyik szünetben Dan így szólt.

- Aztán mesélj, mennyire vagy félős?

- Hát... Attól függ, mihez. Alapvetően eléggé.

- Félsz a motoron?

Rögtön elvigyorodtam, mint a tejbe tök.

- Izé, még sosem motoroztam. nem tudom félek-e, de... De szívesen kipróbálnám - és nem bírtam a szemébe nézni. Pontosan tudtam, hogy motorozik. 

- Arra gondoltam, holnap feldobnánk egy kis adrenalinnal a napot, és ezúttal motorral mennék érted. Autót nem annyira szeretek vezetni a forgalom miatt.

- Jó... - leheltem. Jaj ne. Duplán izgulhatok. Ráadásul már egy nappal előbb kezdődhet a gyomorgörcs. :P :))))

Azonnal a "Három méterrel a felhők felett" filmek jutottak eszembe. A két kedvenc romantikus filmem, alig várom, hogy megjelenjen a harmadik, befejező rész. :) Pontosan tudtam, mit fogok aznap suli után nézni...

Pénteken már elmondtam otthon, hogy van egy fiú, akit ismernek, akivel randiztam hétfőn, és akivel ma is fogok... De ezúttal meg a motort hagytam ki a történetből. No sebaj, majd utólag mindent megtudnak.

Én az a fajta lány vagyok, akinek a számára a romantikusság netovábbja, hogy egy helyes, izmos, kedves srác mögött ül a motoron, érzi a szelet, a szabadságot, a szerelmet, beszívja az illatát, átöleli, és így suhannak az utakon. :)) Bár még nem éltem át, de már alig várom!!!!! <3 <3

Azt hiszem, hiába ő az első szerelmem, biztosan tudom, hogy egyben életem szerelme. Ha összejövünk, mi nem leszünk egyike azoknak a béna tinipároknak, akik olvadoznak egymás facebookos képei alatt, de két hónap alatt szétmennek. :P

Úgy várom!!! <3 <3 :)))