Liv,Jess és Minoo Noel nyomait követve a rég nem használt tégla gyárnál kötöttek ki. 

- Noel? Merre vagy? - szólongatták a fiút de válasz nem érkezett.

Egyre beljebb haladtak az épületben amikor a közelből  zajt hallottak. Valaki vagy valami lelökhetett egy vas csövet ami elég nagy zajt csapott a betonra érkezve. Elindultak a hang irányába ,befordulva a sarkon egy alakot láttak aki elkezdett szaladni,de Liv egy másodperc alatt előtte termett. Minoo és Jess megálltak amikor látták,hogy Liv elkapta az alakot. 

- Ki az? -kérdezte a testvér pár kíváncsian.

- Ki a város és az osztály legnagyobb baj keverője? - tette fel a találós kérdést Liv

Az alak lassan meg fordult így már a testvér pár is látta kiről is van szó. Szemeiben félelem ült mivel meg látta Liv szemeit a fél homályban amik sárgán izzottak. 

- Mi a franc vagy te? - kérdezte rémülten

- Rick őszinte leszek veled. Ők vadászok én pedig egy hibrid vagyok.Te pedig áruld el mi a francot keresel itt?

- Noelt- nyögte ki egy kisebb habozás után

- Akkor tudod mi ő?- kérdezte Minoo

- Nem, nem tudom! Csak azt tudom ,hogy meg jelent nálam elkezdett hadoválni szörnyekről, pokol kutyákról, meg arról , hogy bajban van. Nagyon ki volt akadva. Aztán lángolni kezdett a szeme és szó nélkül elment én meg idáig követtem.- magyarázta el Rick a történteket. Látszott rajta ,hogy eléggé ki van akadva.

Miután Rick végzett a mondandójával mindannyian egy halk nyöszörgésre lettek figyelmesek. Immár négyen indultak meg a hang irányába amikor Liv meg torpant ezzel meg állásra késztetve mindenkit.

- Most meg mi van?- idegeskedett Minoo

- Vér szagot érzek.- mondta Liv és elindult ismét.

A gyárnak egy olyan szobájába érkeztek ami még 20 éve valami öltöző lehetett a munkásoknak. Azonban a szoba közepén Noel feküdt véresen a hasából pedig egy tőr állt ki. Szemei már egyáltalán nem lángoltak csak feküdt ott fél holtan. Liv oda sietett hozzá és ki húzta a tőrt.

- Nyugodj meg most már majd el kezdesz gyógyulni.- mondta Liv Noelnek

- Ki tette ezt veled?- kérdezte Minoo aggódva Noelt

- Mö....mögötted- Noel szemei el kerekedtek amikor meg látta a Rick mögött álló szörnyeteget.

- Hello, hello˘! Remélem hiányoztam mindenki életéből. - szólalt meg az árny

- Te meg ki  vagy?- kérdezte meg Rick aki még nem is igazán tudta mekkora bátorság volt meg szólalni

- Ó te engem még nem ismersz, a nevem Misha- nyújtotta felé a kezét az említett személy- de ne aggódj be pótolunk mindent- húzta fél mosolyra a száját Misha

- Mit keresel itt? - vette át a szót Liv

- Nem szeretem ha félbe szakítanak, tehát egy jó tanács neked Liv: Ne szakíts félbe mert félbe szakítalak!- nézett farkas szemet Livvel aki állta a tekintetét.

- Misha te meg ezt jegyezd meg: Soha ,de soha ne mond meg mit tegyek mert én nem vagyok a talp nyalód azokkal beszélj így és ne velem!

- Őket már meg untam ,amúgy vissza adnád a tőrömet elég értékes egy darab.- Misha ki nyújtotta a kezét a tőrre várva.

- Ha annyira értékes akkor miért volt Noel hasában?

- Jaj Liv, csak kísérleteztem kicsit.

- Hagyd őt békén!

- Tudod van egy kis bökkenő ezzel....

- Még is mi?

- Ő is értékes, vagy is nem Noel csak a harapása. Halásos minden természet felettire. Először le gyengít aztán elkezdesz szép lassan megörülni végül meg halsz. De van egy ki vétel az emberek és itt jön egy újabb kísérlet a képbe. Amit le is ellenőriznék ha már itt van a csipet csapat egy része.

- Te nem vagy normális!

- Attól függ mi számít normálisnak....de jöjjön a kísérlet. Egy fontos kérdésem lenne: egy pokol kutya meg egy ember annyi mint.....-síri csend senki sem szólalt meg

- Nemár srácok! Egyszerű matek.

- Mond már meg mi a francra akarsz ki lyukadni!- ordította le a fejét Liv

- Azt hittem ,hogy legalább te Liv okosabb vagy. Mivel itt mindenki egy idióta akkor vázolom még egyszer: Ha van egy pokol kutyád és van egy embered és tegyük fel ,hogy a pokol kutya meg harapja az embert akkor az eredmény annyi mint.....még egy pokol kutya. Íme a kísérlet:

Misha meg ragadta Ricket és meg harapta a csuklóját és oda tartotta a földön fekvő  Noel szájához. 

- Nem segítek neked! -ellenkezett Noel

- Jelenleg a haverodon kell segítened mert ha nem teszed meg akkor meg ölöm.

Noel egy pillanatra le fagyott aztán szemei lángba borultak és meg tette amire Misha kérte. Rick  lábai össze csuklottak füle sípolni kezdett a látása pedig homályosodni 

- Sajnálom haver-még hallotta ahogy Noel ezt suttogja neki- Sajnálom- végül eszméletét vesztette.

MIKAELSON HÁZ:

Noel a nappaliban ült egy fotelban a kanapéval szemben ahol Rick feküdt. Ahogy rá nézett a barátja véres sebére egyszerűen el fogta az undor ,de nem a seb látványától hanem attól,hogy ezt ő tette.  Liv lépett be a nappaliba egy bögrét nyomott Noel kezébe.

- Idd meg jót tesz.

Noel el vette a bögrét de nem ivott bele.

- Most mi van vele? - szólalt meg végül Noel

- Átváltozik, azt hiszem- ült le Liv a másik fotelba.

- Pokol kutyává? Mert én nem vagyok az ! Én egy teljesen átlagos srác vagyok, vagy is voltam. -bukott ki Noel- 

- Noel tudod jól ,hogy mi vagy és ezt el kell fogadnod vagy fel emészt. Ricknek pedig szüksége lesz minden baráti támogatásodra ha fel kell szóval szedd össze magadat! Kérlek. -tette hozzá Liv ,hogy korigálja az amúgy is nyers stílusát.

- Rendeben igyekszem.- kelt fel Noel a fotelból és oda lépett a legjobb barátjához miután észre vette ,hogy Rick ki nyitotta a szemét

- Jól vagyok haver- szólat meg Rick rekettes  hangon.  Meg próbált fel  ülni de ez még korainak bizonyult.

- Majd ha el kezd a sebed gyógyulni majd akkor leszel jobban, addig pihenj itt biztonságban vagy.- mondta Liv majd magukra hagyta a két barátot.

- Figyelj Rick....-kezdett bele Noel

- Nem kell magyarázkodnod, mindig is egy elcseszett életem volt ez a harapás nem sokat adott hozzá ahhoz ,hogy még el cseszettebb legyen. 

- De én akkor is sajnálom. Tudod nekem egy nap alatt változott meg az életem neked meg egy éjszaka alatt. Ennek pedig nem így kellet volna lennie.

-  De még is így lett és most már így is marad. Ez ellen nem nagyon tudsz tenni semmit csak fogad el.

- Tudod mit igyunk mind a kettőnk elcseszett életére- nyújtott oda Ricknek egy bögrét

- Az elcseszett életünkre- emelte magasba a bögrét Nole Rick pedig ugyan ezt tette.

- Fő az optimizmus- jegyezte meg Rick .  Noel nem szólt semmit csak ki lépett a szobából hagyta Rick had aludjon.