Nem tudom hány óra telt el pontosan, de nem unatkoztam. Végre rá vettem magam, hogy neki kezdjek az írásnak.
Volt pár karakter, azoknak a kinézete, személyisége meg ilyesmik.
Van egy komplett koncepció, de nem tudom, hogy mi fog megvalósulni belőle és mi nem. Írtam még föl helyszíneket, eseményeket és még sorolhatnám. A történetet úgy még nem kezdtem el írni, holnapra hagyom. De egy füzetem így is betelt, és 2 tollam is kifogyott. Olyan jó...
Szóval hasznosan töltöttem az időmet, épp túl voltam egy pisi szüneten, amikor nyílt az ajtó és belépett rajta Mia. Azaz Noémi. Olyan fura még nekem ez az egész.
- Jössz vacsizni? - kérdezte.
- Vacsi? Nemrég ettem. - mondtam csodálkozva és a telefonom után kutattam, hogy megnézzem mennyi az idő.
- 8 óra van. Azóta írsz, hogy Lementem levegőzni?
- Ö... Aha. Csak előtte még megtámadott egy madár. - mondtam. Látva Noémi értetlen fejét, inkább hagytam az egészet. Még a végén nekem esik, ha megtudja, hogy a barátja mentett meg. És, hogy beleszerettem a barátjába. Neeem! Ilyet nem mondtam. Ilyet még csak gondolni sem szabad. 1 nap alatt nem fog megváltozni a véleményem Biró Tomiról. Vagy mégis?

- Fú, erős ez az illatosító. Kihúzom. - mondta Noémi.
- Most, hogy így mondod tényleg fülledt lett a levegő.
- Nyissuk ki az ablakot. - jutott eszébe a fergeteges ötlet.
- Ne! Nehogy!
- Most mér?
- Jó, nyisd ki. Felőlem. De ha bejön egy állat vagy egy bogár akkor a kanapén alszok. - mondtam. Megfogtam a jegyzetfüzeteket, a ceruzákat, a tollakat, meg minden egyebet, és begórtam őket a fekete táskámba. A telefonom is megvolt (az éjjeli szekrényemen hevert). Megnéztem az időt. 20:13.
- Milyen 8 óra? Mindjárt negyed van. - mondtam és felpattantam az ágyról.
- Akkor mész enni? - kérdezte Noémi és kinyitotta az ablakot.
- Ühüm. Eszek egy szendvicset. - mondtam és kimentem a szobából.
Lebattyogtam a lépcsőn és egyenesen a konyhába mentem. VOLNA.
- Bella! - kiáltottak utánam a fiúk. Mármint Nándi, Gergő és Csongi. Odamentem hozzájuk. A nappaliban voltak, a kanapét és a fotelt elfoglalva bámulták a telefonjukat.
- Igen?
- Szerinted ez a csaj dögösebb vagy ez? - tolt az arcomba az egyikük (nem Nándi, mert őt már felismerem) két telefont. Az egyiken egy szőke hajú, barna szemű, csücsörítő lány volt. A másikon pedig egy (festett) vörös hajú, orr piercinges csaj, zöld szemmel és füstös sminkkel.
- Öhm. Fogalmam sincs. Én a fiúkat szeretem. - mondtam, mire a 3 Sátán megajándékozott egy "Kis hülye" pillantással.
- Nem is neked lesznek. Én akarom valamelyiket. - mondta a fiú.
- Jó. Te ki is vagy? Csongi vagy Gergő?
- Gergő. - mondta.

- Rendben Gergő. Ott van ez a két lány. Melyikkel mi a szándékod?
- Ezt mondjuk dugnám. - mutatott a szőkére. A szóhasználattól kidülledt a szemem, és komolyan azt hittem, nyakon verem úgy, hogy lefejeli a dohányzóasztalt. - De ez a másik csaj... - vakargatta az állát Gergő. - Vele akár komoly kapcsolatom is lehetne. Megegyezik a stílusunk, és szexi a vörös haja.
- Na, akkor meg is van. Válaszd a vörös hajú lányt, ha komoly kapcsolatra vágysz.
- De én nem akarok. Én dug... Du... Huncutkodni akarok. - mondta. Azért nem mondta végigaz első verziót, mert idegbeteg fejjel néztem rá.
- Hány éves vagy? - kérdeztem.
- 25. - vágta rá.
- És még nem volt barátnőd.
- Nem, még nem volt. Vártam az igazira.
- Íme. Ő az igazi.
- De... Ez a szőke olyan dögös.
- Te teljesen hülye vagy. - forgattam a szemem és újra megindultam a konyha felé. Ám ekkor egy másik Sátán srác szólt hozzám.
- Veled mi a helyzet Bella? Van palid?
Megfordultam, így újra szemtől szemben álltam a fiúkkal.
- Nincs. És téma lezárva.
- Nehogymá'! Egy ilyen dögös csajnak, hogy nincs barátja? - ámult el a 3. fiú. Csongi.
- Úgy, hogy nincs. - mondtam, és reméltem, hogy nem feszegetik tovább a dolgot. Hát tévedtem.
- Én lennék a hapsid. - jelentette ki Nándi.
- Én is. - vágta rá a másik kettő egyszerre.
- Ti hülyék vagytok. - nevettem fel.
- De most komolyan. - sóhajtott fel Nándi. - Jó a segged, jó a...
- Ha nem fogod be, leütlek. - mondtam, mire a másik 2 Sátán hurrogni kezdett.
- De volt már barátod ugye? - kérdezte Gergő.
- Igen volt. - bólintottam kelletlenül.
- És te dobtad őt ugye? Mert ha ő dobott téged megfejelem.
- Ez igazán kedves tőled. - mosolyodtam el. - De ez attól függ melyik exemről beszélünk.
- Több csávód is volt? - kérdezte döbbentem Csongi.
- Te kajak vak vagy Csongor?! - nézett rá Nándi. - Mérd végig Bellát! Jó alaposan.
- Ne mérjen végig mert leütöm. Mindannyiótokat leütlek, ha nem fejezitek be ezt az egészet. - kiabáltam. Igazából nem tudnám őket bántani, mert rohadt gyenge vagyok, egy óvodás is földbe döngölne.
A konyhából hallottam valami duruzsolás féleséget. De nem foglalkoztam vele, mert a 3 fiú engem szuggerált.

- Hagyom a picsába a szőkét meg a vöröset. Én veled akarok járni. - mondta Gergő.
- Fú, bazki. Hány palid volt már? 20?
- kérdezte Csongi.
- Voltál már fiúval ÚGY? - kérdezte Nándi is. Egyik kérdésre sem válaszoltam, mert ezek hülyék. Nem. Vadbarmok. Perverz disznók!
A konyha ajtajában Biró Tomi állt. Rám mosolygott és így szólt:
- 20 pali? Azért az elég kemény.
- El ne hidd már. - nevettem fel kínosan.
- Nem hiszem el. Rendes lány vagy. Viszont azt a három barmot megfejelem.
- Hagyd, nem kell. De azért azt üzenem nekik, hogy még egy húzás és megyek el innen. Azaz nincs könyv. És emiatt Ipacs úgy kirúgná őket, mint a pinty. Nincs igazam?
- De, teljes mértékben igazad van. De még mielőtt kirúgják őket, szétverem a fejüket.
- Nem szükséges.
- Szerintem meg szükséges. Ha annyira csajokra vágynak, akkor menjenek el egy klubba, vagy mittom' én. De téged hagyjanak békén! - mondta idegesen és láttam, hogy ökölbe szorul a keze.
- Kösz, ez tényleg rendes dolog tőled. De védelmezd inkább Noémit. - mondtam, mert hallottam lépteket a lépcsőn és tudtam, hogy Noémi az.
- Jó, persze. - dünnyögte. Ő is egyből rájött. Arrébb állt, így be tudtam menni a konyhába. Ahol Ipacs a mikró előtt állt kezében egy ollóval.
- Te meg mit csinálsz?