Namjoon pov:

Mostanában elég sokszor látom Ki mint, a volt páromat, akit egy ügy miatt muszáj volt elhagynom. Elképesztően bolond voltam akkor, de csak neki akartam jót. Az a sok év amit együtt meg éltünk.

Rá írtam egy profilról amit nem ismer, tudom, hogy ez bunkóság, de így sokkal jobb. Az a profil mögött teljesen biztonságban érezem magam.

Mostanában egyre több és több emlék jut eszembe, ahogy ebben a két évben minden nap. Emlékszemaz első csókra, ölelésre, szeretlekre és aktusra.

Éppen az évfordulónkra készültem, amikor Jimin hívott. Mosolyogva fel vettem, majd meg is hallottam szerelmem, cuki és angyali hangját.

-Szia Joonie! - köszönt kedvesen és telefonon keresztül, hallottam, hogy mosolyog.
-Szia Szerelmem! -köszöntem én is mosolyogva.
-Mindjárt ott vagyok, mikor leszel kész?
-Mindjárt! -mondtam, majd még gyorsan beállítottam a hajam és elindultam a kedvenc helyünkre.

Amint odaértam, egyből megláttam Szerelmemet aki mint mindig, most is gyönyörű volt. Oda mentem, majd meg pusziltam és derekára fogva, elindultam a ki dísztett törzshelyünk felé. A törzshelyünk egy elhagyatott kastély, amit most gyönyörűen ki dísztettem, vagyis asszem..

Az út gyors volt és vicces, közben egy boltban vettem neki egy hatalmas rózsa csokrot. Amikor oda értünk Jimin teljesen lefagyott, ami elég vicces volt. Meg vacsoráztunk, majd el pakoltunk a kis plédről, majd össze bújva pihentünk.

Elkezdtem puszilgatni az én kis Mochimat. Ő csak sohajtozott és ki pirult arccal rám nézett.  Magam alá fordítva csókolgatni kezdtem, majd kicsit fel toltam a pólóját..

Aznap éjjel megtörtént az első alkalmunk, ami életem legjobb estéje volt.