*lőn békés melankóliától átitatva ülök a szerda reggeli, Posztmodern névre hallgató előadásomon... A téma a Mélyökológia és annak megközelítései, kritikái.*

... Drága óraadónk a következő lesarkított példával élt az ezzel kapcsolatos önellentmondásra:

„Most gondoljanak bele; a gazellák sem azért nem halnak ki, mert az oroszlánok környezettudatos életet folytatnak! Egy fárszt! ... Ha elözönlenék a szavannákat, simán kimaxolnák őket!
Sőt... akár még világuralomra is törhetnének... Hiszen az állatok királyai, nem?!”

... Itt jöttem rá, hogy a reggeli kávé édeskevés volt arra, hogy ezt épp ésszel bedolgozzam... A padba fejelve sóhajtottam fel mélabúsan, és ismét rájöttem, hogy a reggeli órák az egyetemisták frissességének felélesztése elleni legnagyobb kabarék! 😅