Mikor kijöttem, elintéztem minden papírt az egyetemi beiratkozásomhoz, így azzal legalább már nem kell foglalkoznom, viszont minél hamarabb kéne találnom munkát. Holnap lesz az első egyetemi nap, ahol mindenki találkozik a másikkal és megtudjuk, hogy kik vannak egy csoportban. A barátkozásban sosem voltam jó. Mivel holnap nem tart sokáig a suli, elmegyek utána munkát keresni.

*másnap*

Megérkeztem az egyetemhez, élőben még gyönyörűbb. A bejáratnál kaptunk egy kitűzőt amin a nevünk állt és egy papír amin az aznapi tudnivalók voltak. Feltűztem a ruhámra majd elindultam az épülethez. Elkezdtem olvasni a kezemben lapuló papírt nem figyelve, hogy kik mennek mellettem az úton. Csak olvastam és olvastam mikor összeütköztem valakivel így elestem.
- Áú.. - megfogtam a bokámat ami rögtön piros lett.
- Ne haragudj, de máskor az utat nézd ne mást! - szólalt meg az illető majd kezét nyújtotta felsegítés képpen. Felnéztem rá és megláttam hogy Namjoon az. Felállított majd megszólaltam.
- Te meg mit keresel itt? - kérdeztem elég magabiztos hanggon.
- Oh, hát még nem is mondtam, én is ide járok. - mosolygott önelégülten.
- Szerintem pont ezt a fontos információt elfelejtetted közölni velem.
- Mi az, nem is örülsz neki?
- Dehogy nem.. - majd mentünk tovább egymás mellett. Namjoon-al már 3 hónapja együtt lakunk és meg kell hagyni eléggé összeszoktunk. Nagyon jó barátok lettünk sőt, szerintem simán kijelenthetem hogy ő a legjobb barátom. Megtudtam hogy néhány órán együtt leszünk aminek kifejezetten örültem, hisz ő nagyon jó tanuló szóval bármikor megkérhetem hogy segítsen nekem. Mikor odaértünk a suli ajtajához szétválltunk, én a "gólyákhoz" mentem Nam viszont a csoportjához. Oda mentem egy asztalhoz, ahol elmondták hogy hova kell mennem. Ahogy sétáltam a folyosón oda kiáltott hozzám 2 lány.
- Szia!! - majd integettek nekem. Nem hiszem hogy ismerem őket. Intettem és megindultam feléjük.
- Láttuk hogy te is a mi csoportunkban leszel és úgy döntöttünk, hogy összegyűjtünk embereket az osztályunkból, hogy minél többen összeismerkedjünk. - mondta a fufrus lány.
- Bocsi még be sem mutatkoztunk én Lee Yunhee vagyok, ő viszont min Jiwoo. - mutatta be magukat a fekete hajú lány. Nagyon barátságosak.
- Én Park MiRee vagyok. - válaszoltam.
- Gyere velünk MiRee. - majd megfogták a kezem és húztak az osztály többi tagjához. Köszöntünk mindnyájan a srácoknak, rajtunk kívül 1 lány és 3 fiú volt ott. Bemutatkoztunk egymásnak majd oda jött hozzánk egy fiú.
- Én leszek a csoportvezetőtök, a nevem Lee Jihoo. Ha bármi baj van keressetek meg és megpróbálok segíteni. Most gyertek utánam. - úgy is tettünk. Egy nagy terembe mentünk be, ahol sok kicsi asztal volt található. Jihoo odavezetett minket egyhez.
- Üljetek le, én hozok szojut, most koccantani fogunk, ez a szokás nálunk. - mosolygott egyett majd el is tűnt. Mellém ült egy fiú, aki a 3 közül akikkel az előbb beszéltünk a legkisebb. Szemüveges rövid hajú. Elvileg ő a csoporthelyettesünk és nem is az osztály tagja, csak itt kell lennie. Meg is hozta a szojut a csoportvezetőnk és elment a vezetőknek az asztalához. Doyoon, a mellettem ülő srác mindenkinek elővett egy poharat és osztogatni kezdte az italt.
- MiRee, mi lenne ha innánk egy páros italt? - kérdezte tőlem Doyoon, azt hiszem az az az ivásmódszer, mikor 2 különbözű nemű ember átkarolja a másik fél kezét amiben a poharat tartja, és úgy fogyasztják el az italt. (szerk. Valószínű nem ez a neve, kérlek nézzétek el xd.) Nem igazán akartam ezt de nem tudom hogy mondjak nemet, ez a legrosszabb tulajdonságom. Doyoon megfogta a kezemet és felemelt a törökülő pozíciómból. Átkarolta a kezem majd mutatta a többieknek hogy mondják a nevünket, meg persze azt hogy igyuk meg. Rámnézett és várta hogy a számhoz emeljem a poharat.
- Nem. - feleltem majd kimentem az teremből. Ez jó érzés volt. Kimentem a teremből és a szabad levegőre indultam. A suli mellett volt egy kis tó, ami felett egy híd volt található. Átmentem rajta és egy focipályánál találtam magam. Lépcsők vezettek le, így gondoltam hogy leülök. Felhívtam anyukámat de nem vette fel, így hangpóstát hagytam neki.
- Szia anya. Ma van az egyetem első napja. Nagyon kedvesek az emberek és nagyon jól érzem magam. Ha ráérsz hívj fel, szeretlek. - ezzel letettem a telefont. Meghallottam hogy valaki jön le a lépcsőn majd mellém ül. Doyoon volt az.
- MiRee kérlek ne haragudj az előbb történtek miatt. Hadd tegyem jóvá, mutatok valamit. - felállt mellőlem ahogy én is tettem. Nem tudom miért, de követtem őt. Egy kis faházhoz sétáltunk. Kinyitotta az ajtót kezével intett hogy előbb én menjek be.
- Mi ez a hely? - kérdeztem kíváncsian közben leültem a kanapéra.
- Ide szoktak összegyűlni a csoportvezetők megbeszélni egyet s mást. - majd leült közvetlen mellém. Tettére elhúzódtam tőle és alrébb ültem.
- Mi a baj? - még kérdezi?
- Csak így jobb nekem. - válaszoltam.
- Oh, ne haragudj észre sem vettem. Ha baj szivesen átülök a székre. - úgy is tett.
- Mit akartál mutatni? - kérdeztem.
- Igazából mondani akartam valamit. Nem tetszett ahogy a teremben viselkedtél velem, így gondoltam elrendezlek. - felállt a székről és közeledni kezdett felém. A két vállamnál fogva leszorított a kanapéra.
- Mit csinálsz?? Engedj már el! - próbáltam levenni magamról a kezeit de túl erős volt. Szóval az ilyen emberekre mondják azt, hogy "kicsi a bors de erős.".
- Tudod nagyon szép vagy! - mondta majd közelebb hajolt hogy megcsókoljon. Nem tudtam mit csinálni belerúgtam az ágyékába majd ledobtam magamról. Odaszaladtam az ajtóhoz ami zárva volt. Az a szemét, elkezdtem teljes erőmből ütni, közben segítségért kiabáltam.
- Hiába, senki nem fogja meghallani a kiálltásaidat, nem láttad, hogy milyen hosszú úton jöttünk ide? Hülye kurva! - majd felállt a kanapé mellől és ellökött az ajtótól. A hátam a kanapé sarkának ütődött ami nagyon elkezdett fájni.
- Most viszont azt fogod csinálni amit mondok! - ordított le. Ekkor valaki berúgta az ajtót így Doyoon-t is elrúgta onnan.
- Jól vagy? - kérdezte Namjoon. Ránéztem Doyoon-ra aki az ajtó alatt feküdt a földön. Felálltam és elhaladtam az ajtóban álló fiú mellet, ránéztem és válaszoltam neki.
- Jól. - majd egy hamis mosoly keretében tovább mentem. Visszamentem a terembe, hála istennek vége is lett a programoknak. Elköszöntem Jiwoo-jéktól és elindultam hazafelé. Namjoon odajött hozzám azzal a szokásos jókedvű mosolyával.
- Jól vagy? - kérdezte kedvesen.
- Igen. - nyögtem ki. - Mi keresnivalód volt a faháznál? - nagyon érdekelt a válasza ugyanis Doyoon azt mondta, hogy senki nem fogja meghallani a kiálltásaimat.
- Ohh.. - mosolyodott el - Hát az én csoportom hamarabb végzett így gondoltam megvárlak a suli előtt. A híd korlátjának dőlve vártalak, mikor megláttam a fák mögött hogy Doyoon-nal mentek valahova. Gondoltam utánatok megyek, hisz valamelyikőtök biztos full részegre itta magát, és ki tudja mit csináltatok volna részegen. Követtelek titeket mikor megláttam hogy a faházba mentek be. Benyitottam de zárva volt ezért berúgtam. - mesélte Namjoon.
- De amúgy mi történt odabent? - kérdezte.
- Inkább most nem szeretnék beszélni. - A fájdalmat már a mellkasomban is érzem így nagyon nehezemre esik akár 2 szót is kimondani. Nam bólintott egyet majd tovább sétáltunk. Remélem a holnapi napom jobb lesz a mainál.