Végre úgy érzem, hogy jó napjaim vannak. Annak ellenére, hogy mindenki azt hiszi, hogy együtt vagyunk Cortezzel. Igaz a srácok tudják, hogy nem. Sőt ők velem ellentétben támogatják Cortez tervet, ami "TRÉFA" fedőnevet kapta. "Tegyük Renit eredményesen féltékennyé alap terv" Istenem!

Aztán a napokban feltöltöttem több képet is Facebookra, mert a srácok megkértek, hogy nálam is legyen fent.
Hát mondanom sem kell, mire válogattam viszonylag normális képet azokból amit küldtek...

Aztán délután ismét találkoztam velük, mert próbát tartottunk.

- Nem kezdhetnénk végre el? - fogtam meg a dob verőket. És közben pedig kérdőn néztem a tanácskozó fiúkat.

- Mindjárt. - intett le Dave.

- Miről kell ennyire beszélni? - kérdeztem csodálkozva. Mire először csak hümmögés volt a válasz.

- Csak arról, hogy Reni mennyire rosszul viseli a "kapcsolatotokat" - mutatott idéző jelet a levegőbe Ricsi.

- Ühüm. Értem. - sétáltam oda hozzájuk és leültem török ülésbe Ricsi és Cortez közé, akik zavartalanul beszéltek tovább.

- Szóval! Biztosan jobban lesz. Nem tudunk mit tenni. Mi nem tehetünk róla, hogy ő mit gondol.

- De arról igen, amit akkor látott.

- De az sem azon múlt. - vitatkoztak.

- Srácok! Szerintem ezen ne agyaljatok. Majd Reni eldönti, hogy mit akar csinálni és semmiképp nem rajtatok múlik.

- Ez mondjuk logikus. - bólogatott Dave.

- És mi lesz azzal, hogy Cortez, hogyan viselkedjen? - kérdezte Zsolti.

- Hát... Ezt én sem tudom. Te hogy akarsz viselkedni? - néztem az említettre. Aki rám nézett a sötétkék szemeivel és mosolyogva válaszolt.

- Azt hiszem ez mindig Renitől függ, na meg én próbálkozhatok, ha nem veszi észre. De majd meglátom. Addig is, nagyon örülök hogy ilyen jó barátaim vannak. - nézett körbe, aztán rám nézett és folytatta - és van egy ilyen jó barátném is. - fejezte be vigyorogva.