Lassan telt volna a délelőtt, ha a hétvége után nem egész nap a srácokkal írogattam volna. Akkor meg végképp változott a napom, amikor ebéd után ezt az üzenetet vettem észre:

"5 perc és ott vagyok nálatok, elegem van és kéne valami tanács."

Hát ezek szerint Cortez idejön. Vajon mi történhetett? Biztosan azzal a lánnyal, akit már említett.

Pár perc múlva pedig megszólalt a csengő, én pedig az ajtóhoz sétáltam.

- Mi történt? - kérdeztem rögtön. Mivel észrevettem Cortez feldúlt arcát.

- Reni akiről meséltem beteg lett és elvittem neki egy könyvet meg ugye meglátogattam. De jött a hülye Neményi és mindent elrontott. És Reni azóta sem írt semmit, tehát nem tetszett neki a könyv. És még az irodalom beadandóm sincs meg. - rázta meg a fejét.

- Nyugi! - simítottam meg a karját. - Gyere ülj le. - irányítottam a nappali felé.

- Szerinted mit rontottam el?

- Te semmit. Most rajta múlik meg a könyv mániás barátján. - próbáltam nyugtatni. - És figyelj segítsek megírni azt a beadandót?

- Tényleg tudsz segíteni? - nézett rám.

- Igen. Na gyere segítek. - ültem le mellé egy tankönyvvel a kezemben.

Aztán végül is együtt írtunk neki egy egészen jó kis beadandót. Majd vacsorát ettünk és utána meg még beszélgettünk is.

- Lassan most már mennem kell. - állt fel az asztaltól. - Nagyon köszönök mindent és a beadandót meg főleg. - adott egy puszit, majd elment.

Én pedig felmentem Facebookra és megnézem, a képeket, amit Dave küldött a próbáról. A kedvenceket pedig le is mentettem.

Szeptember 16.

A délutáni próba nagyon jól telt, az már más kérdés, hogy a srácokkal nagyon jól szórakoztunk is. Cortezzel leszedtük Zsolti PS-ét és Ricsinek meg meséltem sok mindent ami történt mar  velem. Szóval tényleg meg megtaláltam a hangot mindenkivel. Aztán utána Cortez haza is kísért.