Január 24. hétfő

Őszintén szólva nem értettem semmit abból a felhajtásból, ami az elmúlt hetet jellemezte. Kinga népszerűségi versenye, Zsolti fura hisztije, hogy miért nincs a listán, majd kettejük világraszóló szakítása. Csöndben teszem hozzá, hogy szombaton már újra együtt voltak. De az, amit ők csináltam az csak egy része volt az egész hétnek. A tanárok teljesen bekattantak, hogy második félév. Vagy dogát írtunk vagy feleltünk. 

Ja és a kedvencemet még nem is említettem... Reni pálfordulása. (újabb...) Pontosítva a dolgot, Reni olyanná vált mint Edina és a követői. Konkrétan olyan ruhákat kezdett el hordani és pontosan olyan kiállhatatlan stílust vett fel. Ó és a legjobb az egészben, hogy teljesen rámászott Cortezre. Ő pedig azt se tudja, hogy mit csináljon. Renit nem ilyennek ismerte, de látom rajta azt is, hogy teljesen összezavarta ez a rámenős, új Reni. Hát ez az én szerelmi életem formája... Amikor már úgy éreztem, hogy minden rendben lesz, akkor jön az újabb akadály. Többek között beszéltem a helyzetről Kingával és Virággal is, akik mindketten totál meglepődtek Renin. Hát mit ne mondjak... a helyükben én is sokkal jobban meglepődtem volna. 

Amin pedig én lepődtem meg, az Cortez mamájának a hívása volt. Közölte velem, hogy ő nem érti, mi történt Cortezzel. Ahogy ő fogalmazott holdkóros lett. Nos, így is lehet fogalmazni. És természetesen Reni új stílusán is kiakadt. Azt hajtogatta, hogy nem érti mi történt ezzel a teljesen normális lánnyal. 

Ezeken annyira elgondolkodtam, hogy csak arra eszméltem fel, hogy Ricsi elém tolt egy lapocskát. 

"Mi van C-vel?"

"Honnan tudjam? Nem beszélt velem egy ideje..."

"Pont ezt akarom tudni, hogy miért nem??"

"Múlt szerda óta ilyen... Nem is mondott semmit, csak elvan magában. Nem emlékszem, hogy olyat mondtam volna, ami nem tetszett neki.. Na meg ez a Renis dolog fura..."

"Ahha... Renis dolog?"

"Annyit mondott szerdán, hogy gondolkodnia kell."

"Min? Hogy téged vagy Reni-ribit válassza???" 

"Nem tudom Rics... :("

"Naaa ne legyél szomorú!!!" 

"De neked nem mondott semmit? Te vagy a legjobb haverja, nem?"

"De, én vagyok elv. De a rosseb se tudja, hogy mi jár a fejében. Semmit nem mondott. Csak folyton más dolgokról kezd el beszélni nekem."

"Eh... Az sem jobb! :("

"Ja :("

Ezután nem sokkal kicsengettek. Én pedig reménykedve sétáltam vissza a terembe, hogy megpróbálok beszélni kicsit Cortezzel. 

- Szia! - álltam meg előtte, miután felült a padja tetejére. 

- Szia Lin! Minden ok? - nézett rám kérdő tekintettel. 

- Asszem'. Veled? - rágtam a szám szélét. 

- Nem igazán... Teljesen rám nyomult Reni és megfenyegetett. 

- Mi van? - kerekedett el a szemem. 

- Ja, közölte, hogy mivel ő jó tanuló semmi baja nem lehet, így simán hazudhat bármit rólam, vagy rólad, ha azt akarja, hogy kirúgjanak minket. 

- Mi???? 

- Komolyan beszélek. 

- És te ezen agyaltál eddig? Komolyan? 

- Többek között igen. Meg azon, hogy el kellene fogadnom a védelmi ajánlatát. 

- A mit?? 

- Azt, hogy ha azt akarom, hogy ne rúgjanak ki se téged, se engem, akkor össze kell jönnöm vele. 

- Tessék?- kiáltottam a kelleténél kicsit hangosabban. Hogy képzeli ez a kis ribi?? - Ezt nem hagyom! Most azonnal megyek és megoldom ezt. 

- És mégis hogyan? - vonta fel a szemöldökét kétségbeesetten. 

- Majd a nagynéném segít. - közöltem, majd kiviharoztam a teremből. Ahogy érzékeltem Cortez pedig futott utánam. 

Nemsokkal előtte értem oda az igazgatóhelyettesi iroda elé. 

- Emília néni beszélnünk kell, nagyon fontos. - rontottam be a kopogás után. Nemhogy én megtorpantam hirtelen, de ő is lefagyott, majd ezt a mondatot hallva Cortez is. 

- Öhm... Ugye tudod, hogy ezt most nem csak mi ketten hallottuk? - intett Cortez felé. 

- Tudom. De ez most nem számít. Benne megbízom. És most sokkal fontosabb, hogy az egyik osztálytársunk, Rentai Reni megfenyegette Cortezt és közvetetten engem is. 

- Pontosan mivel? 

- Azzal, hogy ha Cortez nem jön vele össze, akkor vagy őt, vagy engem kirúgat. Mindezt azzal körítve, hogy megvannak hozzá a kapcsolatai. 

- Értem. Nos, köszönöm, hogy szóltatok. Intézkedni fogok  az ügyben. - bólintott. 

- Köszönjük. - néztem rá mosolyogva, majd kimentem Cortezhez, aki a folyosón várakozott. 

- Azért ezt mondhattad volna...

- Mit? Hogy ő a nagynéném? - néztem a dühös szemeibe értetlenül. 

- Igen. De most már mindegy. És bocs, hogy olyan paraszt voltam. - hajtotta le a fejét. 

- Hé, nem a te hibád. Renáta okozta... 

- Nem csak emiatt. Nem volt veled szemben fair! El kellett volna mondanom már az elején. 

- Figyelj ezt hagyd! Már úgy is mindegy, nem? Megtörtént, elmúlt. 

- Oké. Próbálom így venni. Jössz a büfébe?

- Ha nem gond most nem. Nincs nálam pénz. 

- Semmi gond, találkozunk a teremben. - kacsintott, majd elrohant az aula felé. Még jó, hogy ebédszünet van és erre is van ideje. Én meg még mindig kavargó gondolatokkal mentem fel a termünkbe. 

Pár perc múlva Cortez is befutott, majd ledobott egy Kinder tojást Ricsi asztalára, a sajátjára pedig egy dobozos Colát tett. Végül odajött hozzám és előhúzott a zsebéből egy Twix csokit. 

- Remélem nem baj, hogy hoztam. - nézett a szemembe azzal a tipikus Cortezes félmosollyal. 

- Nem kellett volna, de köszönöm. - mosolyodtam el, de még mielőtt teljesen belefeledkeztem volna a pillanatba, az igazgatóhelyettes asszony lépett a terembe. 

- RENTAI RENÁTA!!! AZONNAL JÖJJÖN AZ IGAZGATÓIBA!!

- Megyek. - nyávogta, majd felém nézett gyilkos tekintettel. 

- Hát ez? - kérdezte Kinga. Mi pedig elmeséltünk mindent, amit eddig tudtunk. Sőt beavattam a többieket a titkomba, miszerint Máday Emília az én nagynéném. Nekem is fura volt, de senki nem nézett rám furán, egyszerűen csak meglepődtek és elfogadták, hogy ez van. 

- Gyerekek óra lenne amúgy! - esett be Barka a terembe valószinüleg az asoktól. Elvileg nekünk ofő óránk lenne, de úgy néz ki Haller is Reni ügyével van elfoglalva. 

- Elnézést! - kiáltottuk kórusban. Majd mindannyian elfoglaltuk a helyünket és viszonylag csendesebben várakoztunk. De egyikünk sem tudta volna megmondani, hogy mi lesz. Ez abból is látszott, hogy Gáborék nem a táblán, hanem egy lapon játszottak akasztófát. Andris és Robi valamelyikük telefonján hallgattak zenét, de nem volt túl hangos, mellettük Macu és Dave suttogva tervezték a saját Time év embere címlapjukat. Ricsi csöndesen hintázott összeráncolt homlokkal, Virág Ricsi padján rajzolt fura virágokat, Kinga lázasan jegyzetelt valamit, míg Zsolti neki próbált segíteni több-kevesebb sikerrel. Én pedig hátrahúztam a székemet Cortezhez és közösen hallgattunk zenét a telefonjáról fülhallgatóval. Szóval ezt jelenti nálunk a szokatlanul csöndes verzió. 
És ekkor még nem tudtuk, hogy mi lesz a változás, vagy változások... 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Dága olvasóim! Köszönöm, ha még mindig itt vagytok velem! Nagyon sokat jelent, hogy most volt egy kis időm írni... 
Kíváncsi vagyok a véleményetekre is!! 

1. Hogy tetszik eddig? 

2. Mi a véleményetek erről a mai részről? 

3. Mire számítotok? Mi lesz ezután? 

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top