Szeptember 3. Szerda

Ma reggel a földön ébredtem, gyorsan felkeltem és körül néztem, mikor megláttam, hogy Cortez szét terülve fekszik a kanapén. Hogy is van ez? Enyém a ház, de én vagyok le lökve a földre?Hagyjuk. Ettem, tusoltam, smink eltem. Ami annyit jelent, hogy spirál, szájfény, korrektor, és még meg igazítottam a szemöldököm.
Felöltöztem:

Mivel Cortez még nem kelt fel, így keltettem.Khm... vagyis én így hívom, lehet más nem, de én igen. Rá ugrottam.
-Miafasz. -bújt ki a pléd alól.
-Öt perced van elkészülni. -vigyorogtam rá.
Kemény három perc múlva kész is lett, úgyhogy indultunk. 7:40-re ott voltunk. Sokan megbámultak, vagy csúnyán néztek rám. Úgy tűnik itt Cortez van a ranglista tetején.
Az első óra Matek volt. Valami Gazdag a tanár. Elmondta, hogy nála mik a szabályok, és hogyha ezeket betartjuk akkor kedvelni fog minket, és alig fogunk felelni. Ezt jó tudni, csak biztos vagyok benne, hogy ez nem így lesz. Az óra második felében szabad foglalkozás volt. Én Virággal beszélgettem, illetve teszteket töltögettünk. Óra végén Gazdag szólt, hogy holnap már hozzunk felszerelést, mert már kelleni fog. Következő óra informatika volt. A tanár Tölgyessy , elkezdte magyarázni, hogy kell bekapcsolni a gépet, és hogyan kell használni. Mindenki kiröhögte. 21. századi gyerekek vagyunk. Nem a kőkorszakban élünk. Az óra további részében elfoglaltuk magunkat. A suli ezután unalmas volt. Irodalmon pl aludtam.
Délután mikor mentem haza, és sétáltam fel a dombon, Krisz hívott.
De kinyomtam, a múltkori után egy kicsit ignorálom. Kell ez. Ha rögtön felvettem volna, azt hinné neki mindent szabad, pedig egyáltalán nem.
Otthon megnéztem a hűtőt, ami üres volt. Megindultam így hát az Aldiba. Nem annyira szeretek bevásárolni, de ha egyszer muszáj.
Vettem öt banános műzlit. Két csomag tésztát, paradicsom pürét, paradicsomot, feta sajtot, parmezán sajtot, fűszereket, paprikát, tejszínt, gyümölcs levet, almát, banánt, fagyasztott gyümölcsöket. Görög yoghurtot, chia magot. És meg is voltam.
Mikor haza értem, tanultam, ettem, aludtam. Virág olyan nyolc körül hívott msn-en. Beszélgettünk, majd neki álltam a vacsora elkészítésének. Ami jelen esetben yoghurt volt gyümölccsel. Finom, és egészséges.
Megettem, indultam tusolni. Ezután bedőlt pihe puha ágyamba, majd elnyomott az álom.

Hajnali kettőkor arra keltem, hogy valaki hívott.
-Hogy szomorodnál meg, bazdmeg milyen idióta, buzi hív hajnali kettőkor? -fejeztem be momdandómat álmos hangon.
-Az az idióta éppenséggel a nagyanyád.-szólt mérges hangon a Nagyi. Hú de szuper. Most tuti mérges. De én is jogosan akadtam ki.
-Miért hívsz?-érdeklődtem.
-Az apád rendelt oda hozzád, mondván te nem tudsz vigyázni magadra. -közölte unottan. Na ne már. Hogy én, nem tudok vigyázni magamra? Hülyeség... Najó van benne egy kis igazság.
-Dejó. -próbáltam mutatni, hogy egy kicsit is lelkesedem, de lehet, hogy nem sikerült. Soha sem tudtam jól hazudni. -És mikor jössz? Ha szabad tudnom?
-Holnap. -válaszolt majd letette.
Mielőtt mindenki azt hinné, hogy a Nagyival rossz a viszonyok, leszögezném, hogy nem. Sőt egészen jóban vagyunk. Csak semelyikőnk sem repdesett a örömtől, hogy hajnalba telefonálgatnia kell.
Ezután bármennyire is akartam, nem sikerült vissza aludnom, úgyhogy reggel tuti zombi leszek.

Szeptember 4. Csütörtök

Ma reggel zombiként keltem. A tegnapi"jóslatom" igaz volt. Szokásos reggeli rutin, majd smink(szintén a megszokott), aztán mentem öltözni.
A választásom erre a ruhára esett:

Mikor kiléptem az ajtón, meg csapott a kellemes , még meleg szellő. A dombon lefelé menet, egy kocsi állt meg mellettem. A Nagyi ült benne.
-Szia Reni. Most megyek hozzátok, délután tala. -mondta. Én meg elkezdtem röhögni. Hallottátok már, hogy egy idős néni azt mondja, hogy "tala"? Mert én nem. Mire elértem a suliba, már fuldokoltam a nevetéstől.
-Hé Ren mi baj? -kérdezte Ricsi nevetve.
-Shemmhi.-próbáltam válaszolni , de egyszerűen nem tudtam, annyira nevettem.
-Mi ilyen vicces?-érdeklődött Cortez.
-Nektek mondta már azt a Nagyitok, hogy " tala"? -kérdeztem, röhögve.
-Nem. -mondták egyszerre, értetlenül.
-Ren, te meg hibbantál. -jelentette ki Ricsi.
-Renáta, nem kell megbolondulni, attól, hogy ma nem lesz rajz, az nem azt jelenti, hogy őrült meg.
Kinga is megérkezett. Csak akkor hív Renátának, ha valami baj van. Itt már abba hagytam a röhögést.
Elkezdtem magammal húzni a terembe. Mikor be mentünk senki nem volt.
-Mi a baj? -kérdeztem.
-A szüleim válni akarnak. -mondta és láttam rajta, hogy mindjárt elsírja magát, amit nem hagyhattam.Hiszen ő Kinga. Jó tudom, mindenkinek szabad sírni, de Kinga megköszöni ha nem engedem elkeseredni.
-Okés, figyelj, ma nálam alszol. A holnapot majd meglátjuk. Jó? -közöltem vele tervemet. Ismertem Kinga családját, nem tudom, most mi lehet velük. De az biztos, hogy kezdenek szétesni.
Az órák hamar elteltek.Miután kicsöngettek, Kingával meg indultunk a Plázába. Ott beültünk a Mekibe. Gyorsan dobtam egy üzenetet a Nagyi nak, hogy ne aggódjon, nem raboltak el szerv kereskedők, hogy eladják a vesémet.
Benéztünk a fodrász üzletbe, ahol Kinga befonatta a haját. Ragaszkodik hozzá, hogy a festés károsít. Majd a körmöshöz mentünk. Itt már én is igényeltem a kiszolgálást. Kinga egy egyszerű festést kért.
Én pedig ezt a gyönyörűt:

Jó tudom nem olyan extra, de Máday biztos örül neki. Célba vettük a ruha boltokat is. És ezek után, eljött az a pillanat amire már vártam. Megvettem a szettet amit még Virággal néztem ki. Aaaa, olyan szép.
Otthon fel avattam a mikrofont. Egy kisebb koncertet adtam a Nagynak, és Kingának.
Nem tudom, hogy tetszett-e nekik, de reménykedem benne, hogy nem voltam olyan rossz.
Este romantikus filmeket, néztünk. Tudni kell rólam, hogy ki nem állhatom a "romcsi" filmeket. Jobban örültem volna valami Marvel filmnek.
Vacsira Nagyi valami húst csinált. Ami őszintén nagyon finom volt. Tudni kell rólam, nem vagyok finnyás, így viszonylag könnyű engem etetni.
Kaja után gyors zuhany, és jöhetett a kövi film, amit én válaszhattam. A Bosszúállók első részére esett a választásom. A többiek először elkezdtek só hajózni, de megígérték, hogy én választom a második filmet. Én élveztem, Nagyi és Kinga nem, de az már más. A film után fel mentünk a szobámba, és beszélgettünk. Csak a szokásos csajos beszélgetés. Bár nálunk ez nem úgy van, hogy egyikünk Taylort, másikunk Arianát dícséri. Kinga Taylort, én pedig inkább a magyar előadókat. Ezért sokan elítéltek, amit nagyon értelmetlennek látok, de ez az ő dolguk. Nagyon sokat nevettünk. Imádom az ilyen napokat. Mindenki azt hiszi, vagy legalább úgy tudja, hogy Kinga egy diktátor, és nagyon bunkó. De ez egyáltalán nincs így. Ha a barátaival van, akkor ellágyul. Jó természetesen vannak olyan napjai, mikor velem is ordibál, de már megszoktam.
Este tizenegy felé mindketten el aludtunk.
Hajnalban megint rezgett a telefonom. És vajon ki hívott? Hát Ricsi.
-Figyu Ren holnap, vagy bocs, ma írunk valamiből? -kérdezte. Kicsit sem tűnt fáradtnak. Ember ez egyáltalán?
-Nem tudom, de ez ilyen szokás? Mármint hivogassuk Renit hajnalban? Mert kezd idegesítő lenni. -fakadtam ki.
-Jó, na. Nyuga van Ren. -nyugtatott, majd letette. Nagy nehezen tudtam csak vissza aludni.

Sziasztok!
Sikerült befejeztem ezt a részt. A következő kedden, vagy szerdán várható. Sok sikert a sulihoz. És jó éjszakát✨ 🌚⏰
Puszi💗💗