009

Október 18. Szombat

Ma egész nap csak azt a retkes lakást kerestem, ami számomra megfelelő. Nos, ez nem volt könnyű. Ugyanis, vagy túl kicsi, vagy túl nagy, vagy túl drága volt. Kinga is segített, de akkor sem találtunk semmit. Pedig már majdnem egy hete itt punyadok.
Már kezdem úgy érezni, hogy csak teher vagyok.

Október 19. Vasárnap

Huhh, ma végre megtaláltuk azt a lakást ami megfelel az elvárásaimnak. Egyszerű volt de nagyszerű. Úgy gondoltam, hogy nem veszem meg egyenlőre, hanem csak bérelni fogom. Viszont, hogy ezt megvalósítsam szükségem lesz egy kis pénzre. Amihez dolgoznom kell.
Az első hónapra még van pénzem. De a másodikra szar se.
A lakás amit kinéztem egyébként, egészen szép. Az 5. emeleten található, van benne két hálószoba, egy kicsi konyha, egy fürdő, és egy WC, illetve az érkező és a nappali. Ma délelőtt 11-kor fogom átvenni. Addig van még két órám, úgyhogy neki állok készülődni. Most nem fürödtem le, meg semmi ilyen, csak szimplán sminkeltem, és felöltöztem.
Egy egyszerű fehér farmert és egy barna oversize pulcsit vettem fel. Ehhez , pedig a fekete conversem társítottam.
Sajnos senki nem tud velem eljönni, úgyhogy egyedül kellett be buszoznom a városba. Azt még nem is említettem, hogy a lakás, nem éppen van közel a sulihoz. Legalább fél órára, ha nem többre.

°°°

A tulaj nagyon idegesítő volt. Panaszkodott is arról, hogy mennyire sokáig hirdette a lakást.
Egyébként ez senkit sem érdekelt. Na mindegy.
A lakás átvétele után, úgy gondoltam elkezdek ki pakolni.
Kiapkolás után indultam volna a közeli Tescoba. De valami, vagy ha úgy vesszük valaki, megakadályozott ebben.
-Ren én szeretnék bocsánatot kérni azért, ahogy viselkedtem.-szólt utánam Ricsi.
-Semmi baj. Igazából én is elrontottam. -válaszoltam.
-Akkor Szent a béke? -nézett rám boci szemekkel.
-Igen Szent. -mosolyogtam.
-Na és hova készülsz? -érdeklődött.
-Hát boltba bevásárolni. Itt még nincsen kajám. -adtam választ.
-És hányas a tiéd? -vigyorgott rám.
-Öhm, a 17-es.-néztem rá gyanakvóan.
Azzal elindultam a boltba. Csak tíz perc volt busszal, úgyhogy megúsztam a hosszú utat.
Semmi érdekes dolgot nem vettem, csak az alapvető élelmiszereket, és a tisztaságiakat.
Vissza értem a lakásba, viszont az ajtó nyitva volt. Pedig úgy emlékeztem mintha bezártam volna.
-Csáá Ren. -kiáltott rám Ricsi.
-Te mit keresel itt? -néztem rá csodálkozva.
- Le ejtetted a kulcsodat. Gondoltam akkor kihasználom az alkalmat és gyorsan be cuccolok, amíg nem vagy itt. -kezdett el hevesen magyarázkodni. -Ide költözöm. Ren nem akarlak egyedül hagyni. És legfőképpen azt nem akarom , hogy egyedül élj. -fejezte be.
-Jó, ez így oké, de azt mondd el nekem hol alszol? -kérdeztem. Mert ez egy csöppet érdekelt.
- A kanapén. -jelentette ki úgy mintha neki ez természetes lenne.
- Jó felőlem, nekem jó úgy. Viszont majd később veszünk neked egy ágyat. -egyeztem bele.
Miután ki találtuk, hogy hol alszik Ricsi, bekapcsoltunk egy filmet, és csináltam popcornt. A film izgalmas volt, bár pár jelenetet nem értettem teljesen, de úgy voltam vele, hogy nem is próbálkozok. Ricsi az egészet végig röhögte, amit szintén nem tudtam hova tenni. Ugyanis a film egy kicsit komolyabb volt. Pontosabban orvosokról szólt, a címére nem emlékszem.
A film után elkezdtem készíteni a vacsit. Arra gondoltam, hogy most csak valami egyszerűt dobok össze. Végül ez a "valami egyszerű"  sült hús lett zöldségekkel, és rízzsel, mert Ricsi nem hajlandó megenni a zöldségeket. Mert ő azt gondolja, hogyha valaki eszik zöldséget, akkor az vega. Na most nem tudom ez, hogy jött neki, de inkább hagyom.
Később elmentem fürdeni, majd mikor kész lettem mentem aludni, ugyanis már nagyon késő volt. Magamra húztam a takarót mikor is Ricsi jelent meg az ajtóban. Hirtelen felugrott az ágyamra, és elkezdett táncolni közben természetesen énekelt is hozzá.
-Ricsi tudod te mennyi az idő? -néztem rá haldokolva.
-Nem Ren, fogalmam sincs. Miért? -kérdezett vissza ártatlanul.
Azzal a lendülettel rúgtam le  az ágyból, majd egy másik lendülettel löktem ki a szobából.
Végre nyugalom volt.
Újra be takaróztam és álomra hajtottam a fejem.

Sziasztok
Nagyon nagyon sajnálom hogy egy elég nagy időre eltűntem. Ugye ennek az oka az volt, hogy rengeteget kellett tanulnom illetve heti öt edzésem volt, és ezek mellé nem volt szükségem meg valamire.
De most próbálok visszatérni.
Remélem, hogy tetszett ez a rész ha igen akkor voteolj, ha nem akkor is 🥺
Najó csak viccelek akkor voteolj ha akarsz.
Látjátok, egy kicsit hasznos volt ez a "kis" szünet. Legalább szorult belém egy kis humor🤓

Sok jó éjszakát mindenkinek !
Puszi❤

Janka🌺💋

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top