Cortez szemszöge
...
Először Napsi ért haza, neki csak 4 órája volt.
-Apu, tudsz valamit Emmáról? - kérdezte hangosan.
- Ki az az Emma?
- Nem nekem kéne tudnom. - mondta.
- Miről van szó? - ért ide Reni is.
- Aput kérdezd. - mondta Napsi, Reni pedig felém fordult.
- Nem tudom miről beszél.
- Jó. Esetleg Edina? - kérdezte.
- Gimnáziumban volt egy évfolyamtársunk. - mondta Reni.
- Rendben apu, látom neked semmi nem ugrik be. Akkor csak úgy elmondanám, hogy Emma Edina gyereke. Emma még életében nem látta az apját. Elvileg Ádámnak hívják. Sokáig Amerikában élt aztán a nagyszüleihez költözött és Budapestre járt a Szent Johannába. Nem furcsa itt valami? - mondta már kiabálva.
- Lányom állj le és ne beszélj így velem. Edinát pedig 12. óta nem is láttam nem hogy még gyerekem is legyen tőle.
- Ezt inkább anyunak mondd. - mondta és felrohant a szobájába.

- Reni! - nyitottam be a szobába, ahol Reni a földön ült és sírt.
- Hagyjál békén. Hogy tehetted ezt?
- Higgy nekem!
- Már elégszer hittem! Vége.
- Ezt nem teheted se velem, sem a gyerekeinkkel. - mondtam.
- Te a mi gyerekeinkkel ne foglalkozz. Inkább nézd meg hogy Edina és Emma hogy van. A cuccaidat meg pakold össze és menj ahová akarsz. - mondta. Ezt nem hiszem el. Edina hazugsága miatt aminek még alapja sincsen, most az életem pár perc alatt rommá vált.
- Nem Hallottad? PAKOLJ! - Kiáltott Reni.
- De...
- Nincs de! Pakolj! - nem volt mit tennem, pakolnom kellett.
- Meddig akartad ezt titkolni? El sem akartad mondani. - mondta Reni.

Néhány perc múlva már az utcán ballagtam két bőröndöt húzva, amikor megláttam Edinát.
- Szia Cortez! Hát te? - kérdezte.
- Ezt én is kérdezhetném. De inkább kérdezek mást. Arra válaszolj!
- Mondd csak! - mondta a kényes hangjával.
- Minek kellett neked azt hazudnod a lányodnak hogy én vagyok az apja?
- Honnan tudsz róla?
- A lányod és az én lányom egy osztályba járnak.
- Á, értem.
- Na de halljam, minek hazudtad ezt?
- Mert. - mondta majd elfutott.

Gondolkodtam hogy most mit csináljak, de ötletem sincs. Reni a háta közepére sem kíván, ezért ma még nem megyek haza. Hosszas gondolodás után úgy döntöttem, hogy megpróbálok Ricsiéknél meghúzódni ma éjjelre.

Oda sétáltam, majd bekopogtam.
Ricsi nyitott ajtót, aki nem értett semmit de elmondtam neki mi történt.
Elvileg majd Virág beszél vele.

Este

Ricsi, Virág és a gyerekek voltak Reninél és Virág beszélt vele.

- Jelenleg haragszik rád, de holnap ha szeretnél megbeszélheted vele. - mondta Virág.
- Rendben, köszi. De ugye nem mondtad el neki hogy nálatok vagyok?
- Nem. Reni azt mondta, hogy ha holnap idejönne, megbeszélné vele.
- Rendben, köszi.

Másnap

Reggel 7 órakor hazamentem, hogy beszéljek Renivel. Mivel az ajtó nyitva volt, ezért bementem. Reni éppen a konyhában volt, én pedig csak néztem őt. Egy idő múlva megszólítottam.
- Reni. - mondtam neki a szokásosnál sokkal halkabban.
- Cortez?
- Igen. Beszélhetünk?
- Mondd.
- Nézd, amit Emma mondott Napsinak, az hazugság volt. Edinával 12. óta nem is találkoztam. Kivéve tegnap. De tegnap is csak összefutottam vele. Hidd el, hogy én Edinával nem csináltam semmit, nem hogy egy gyereket.
- Rendben, hiszek neked, csak tegnap váratlanul jött minden és kiakadtam. Nem halgattalak meg téged, pedig meg kellett volna. Kérlek ne haragudj rám.
- Nem haragszom. És te se haragudj rám.
- Nem tenném.

Délután amikor a gyerekek hazaértek a suliból örültek hogy újra itthon vagyok. Én is örültem.

Október 18.
Zsófi szemszöge

Ma szombat van, ami azt jelenti, hogy sokáig ébren vagyok majd reggel sokáig alszom. Ez ma is így volt. Fél tíz körül kászálódtam ki az ágyból. Nagyon szomjas voltam ezért a konyhába siettem hogy igyak. A konyha pulton egy papírt láttam meg.

Jó reggelt Napsi/Zétény/Vencel/Zsófi!
Tegnap este vettünk észre egy nagyon fontos e-mailt, ami miatt ma el kellett utaznunk. Amikor írom ezt a levelet 6:58 van, mindjárt indulunk.
Hagytunk itthon pénzt, rendeljetek ételt vagy csináljatok magatoknak. Csak maradjon egyben a ház.
Napsi! Te ennek ellenére nyugodtan ámehetsz a barátnőidhez, és ott is aludhatsz.
Vencel, te pedig kérlek ne hívj át egy lányt sem.
Ha valakit áthívtok, ne igyatok alkoholt és semmi olyat amit más ad nektek.
A ház maradjon egyben.
Ha valami baj van, menjetek át Virágékhoz, vagy hívjatok fel minket, de lehet hogy nem tudjuk felvenni. Vasárnap este jövünk.

Szeretünk titeket ❤️

Na király 2 napig egyedül leszünk itthon.

Napsi kelt fel utánnam, ő tíz órakor kelt. A fiúk pedig szokásukhoz híven dél előtt valamennyivel keltek.
Ebédre, amit inkább nem mondanék ebédnek, de mindegy, szóval ebédre rendeltünk kaját.
Napsi, Zéti és én pizzát, Venci gyrost kért.
Egy óra körül érkezett meg a futár. Zéti fizetett, majd behozta az ételeket. Úgy döntöttünk,  hogy ma megengedhetjünk magunknak hogy ne az asztalnál együnk, így hát a kanapén ülve néztünk egy filmet.
Miután annak vége lett, már fél három körül járt az idő. Napsi megírta a leckéjét én pedig segítettem neki.
Már fél öt volt, amikor Reni videóhívást kezdeményezett felénk.
Ezt nem részletezném, igazából arról volt szó amit a papíron olvashattunk.

Napsi hatkor indult a barátnőihez, de elkísértem őt. Mikor hazaértem már Venci sem volt otthon, csak én és Zéti.
Nyolc körül vacsoráztunk (melegszendvics). 9 órakor már az ágyban feküdtünk amikor Zéti elkezdett csókolgatni, és hát utánna megtörtént aminek megkellett. (Na hát az ilyenek leírása sem megy nekem, de muszáj hogy leírjam) Nagyon szeretem őt, amiért várt rám, és csak akkor történt meg a dolog, amikor már én is készen álltam rá.

Na de ha tudtam volna mindent előre...