Reggel borult volt az ég de ma legalább nem esett az eső. A sulinál Dave elmesélte , hogy rendelt Zsoltinak egy könyvsorozatot. Ricsivel nagyon nevettünk.
Utána nem sokkal megérkeztek Reniék.
– Hé Reni, Virág! – köszöntött kedvesen Dávid. Túlságosan
kedvesen, úgyhogy Reni maga elé húzta a táskáját, hogy
kiszedjen belőle valami házit. Dave azonban félbeszakította a
rutinműveletben. – Nem, nem azt akarom – rázta meg a fejét. –
Figyeljetek – kezdte halkan. – Ha Zsolti kérdezi, ti nem tudtok
semmiről.
– Dave, mint általában, mi most sem tudunk semmiről –
biztosította Reni.
Pár perccel később megérkezett Zsolti. Dühösnek tűnt.
– Ki volt az a szemét? – lépett hozzánk mérgesen.
– Miről van szó? – pislogott Virág, akinek a haja egy hatalmas
pillangó csattal volt oldalra rögzítve.– Valaki megrendelt a nevemben egy könyvcsomagot az online
áruházból, az előbb jött az e-mail, hogy a futár ma hozza!
Világtörténelmi enciklopédiasorozat! Nekem!
– Azt ismerem, nekem is megvan! – mosolygott Reni, mire Ricsi, Dave és én elröhögtük magunkat.
– Az te vagy! Te okos vagy, stréber, és nem félsz a könyvektől!
Engem megrémít! Gondolj bele. Egy sorozat! Brr – dörzsölte meg
a karját, mintha csak kirázta volna a hideg.
– Jaj, nem kell ebből ennyire nagy ügyet csinálni! – lépett
hozzánk Kinga, aki addig pár lépéssel arrébb beszélgetett egy felsőbb évessel, de ezek szerint mindent hallott.
– Szóval te voltál! – gyanúsította meg Zsolti azonnal. Kinga
unottan az égre nézett.
– Miért rendelnék egy ilyen sötét, totálisan analfabéta embernek
egy könyvsorozatot? – kérdezte.
– Mert gonosz vagy – reagálta le Zsolti.
– Ugyan – legyintett Kinga. – Csak azt akartam mondani, hogy
ha már úgyis viszi a futár, megveszem tőled. Mielőtt még tálcának
vagy tartónak használnád. Vagy ne adj isten, beleolvasnál, és ezzel
kettőre nőne a nullás IQ-szinted.
– Rémesen kedves vagy. Délután átviszem. Magolj csak te
belőle! – fintorgott Zsolti. – De akkor is! Ki rendelte? – fordult
vissza hozzánk, mire Ricsi és én lehajtott fejjel nyomkodtuk a
zenelejátszónkat, Dave pedig úgy tett, mintha a headsettel
beszélne. – Tudom, hogy ti voltatok! Hiába tettetitek.

Duplaangolra Mr. O’Realy csengetés előtt érkezett a nyelvi
előadóba, és kiosztotta a teszteket, úgyhogy csengetéskor azonnal
kezdhettük. Virág teljesen a lapjára borulva körmölt, Neményi tíz
perc alatt kész lett, és miután beadta, kimehetett a teremből (direkt meglökött ) . Ricsi és Dave is nagyban körmölt , Zsolti már készen volt velem együtt . Reni egy ideig írt de most csak bámult maga elé. Valsmiért úgy éreztem, hogy nem azért mert készen van. Megböktem. Óvatosan hátrafordult, mire azonnal rá szóltam, hogy forduljak előre.
– Mutasd – suttogtam. Felemelte a lapját, mintha csak
gondolkozna, így volt időm leolvasni.
– Oké, leteheted – sziszegtem halkan. Aztán egy papírra leírtam a hiányzó szavakat . Két perccel később felálltam és elindultam, hogy leadjam a
dolgozatomat. Közben leejtettem Jacques üres helyére (ő már rég beadta
és kiment) egy papírfecnit. Amíg Mr. O’Realy elvette a dogámat, Virág gyorsan felkapta a papírt, és átadta Reninek. Szörnyen puskázik...
Aztán kimentem a többiekhez . Vettünk egy-egy szendvicset és leültünk a büfé elé. Rá 5 percre Reni is kijött.
– Nagyon köszönöm a segítséget – közölte, mire én csak
megvontam a vállamat (neményi úgy nézett rám, hogy ... )
Szünet után, a duplaangol második felében a tanár kijavította a
dolgozatokat. Ötöst kaptam. És Reni is.
Kémián Gondossal a kémiai reakciókat vettük, egész órán
tanultunk, majd óra végén kért egy kis figyelmet.
– Nos, úgy döntöttem, hogy a következő óra első felét egy diák
tarthatná, természetesen jegyre – mondta. Kinga azonnal feltette a
kezét, szinte kiesett a padból, annyira jelentkezett.
A Reni mellett ülő Ricsi a füzete hátuljába gördeszkatrükköket
rajzolt (ollie, kickflip), én meg azt néztem, miközben Gondos
folytatta. – Úgy határoztam, hogy a legkiemelkedőbb tanulóra
osztom ezt a feladatot, sajnálom, Szatmáry, tedd le a kezed –
vicsorgott Kingára, aki csalódottan levágta a karját a padra. –
Tehát a következő órán órai munka jegyért Pósa előadást tart. Ez
kiváló felkészülés a versenyre.
Ricsi kezéből kiesett a toll, és riadtan nézett fel.– Mi? – kérdezte, mire Zsolti és Dávid hangosan felröhögtek.
Jaj. Ez szívás.
Egész álló nap ezen ment a szívatás, szegény Ricsi
halálsápadtan latolgatta az esélyeit, hogy miként tudná kivédeni az
órai előadást (betegség, utazás, lógás, mindenre gondolt), a többiek
pedig jól szórakoztak. Én nem igazán tudtam neki segiteni.

Reni: csak miattam kitűnő angolból:)
Ricsi: szegény... Nem tudok neki segiteni