Reggel Todorokival korán keltetek,ugyanis nem akartatok lebukni. Ígyhát 7:30kor kipattantatok az ágyból,lementetek.  Mina és Kiri már fent voltak,és suttogva beszélgettek.
-Srácok!-pillantott ránk Mina ahogy jöttetek a lépcsőn,majd a háttal ülő Kiri megfordult,és mosolyogva integetett.
-Sziasztok!-csatlakoztatok a beszélgetéshez
-Ti hallottátok mi volt tegnap éjjel?-suttogta Kiri,amire az egymással szemben ülő Todorokival összenéztetek,majd elkezdtétek a fejeteket rázni.
-Mintha valaki verekedett volna. Szerintünk Bakugo volt,ugyanis amikor lejött a lépcsőn utána csend lett.
-Nem hallottunk semmit.-mondta komolyan Todoroki. Majd mocorgást hallottatok,és hátrakaptátok a fejeteket. Éppen Momo ébredezett,majd a szemét dörzsölve felült.
-Srácok! Keljetek fel.-tapsikolt Momo,miközben mindenki szenvedve huzogatta a takarót magára,de Momo sorban gyűjtötte be azokat.
-Baku-go e-engedd már-el!-rángatta Momo Bakugo takaróját,aki jobb kezével lazán szorította azt. Közben nem birtátok visszatartani a röhögéseteket,ugyanis Momo teljes erejéből rángatta a takarót.
-Igazán segíthetnétek.-mondta Momo,majd nektek dobta az eddig összegyűjtött takarót és párnát. Lehúztátok a huzatot és össze hajtottátok őket.

Miután mindenkit nehezek felrángattatok,összepakoltatok és elindultatok haza. Todoroki mellett mentél,amikor egy ismeretlen kezet ismertél fel a válladon. A tulajdonos felé kaptad a fejed, aki Bakugo volt.
-Na mikor lesz a cica harc?
-Délután. Az iskola előtt.-mondta Todoroki,majd Bakugo "tch"-telt egyet,és elengedte a válladat.
-Biztos,hogy ezt akarod?-néztél Todorokira,aki mintha észre sem vett volna,magabiztosan bólintott. Majd amikor ketté váltatok a csapattól,megszerettél volna kérdezni valamit tőle.

-T-todoroki-kun.-kérdezted remegő hanggal,amire feléd kapta a fejét.
-Miért szeretnéd ennyire,hogy titokban maradjon a kapcsolatunk?-kérdezted amire láttad,hogy Todoroki visszakapta a fejét,és egy kissé szomorkás kifejezés ütött arcára.
-Félek hogyha kitudódik,eljut az öregemhez. Nem akarom mondani mi lenne a reakciója. Nem félek tőle,egyszerűen csak....ez ránk tartozik és nem rájuk.-hadarta el a mondtat végét,majd egy kicsit gyorsított a tempóján,amit te is követtél.
-Én tényleg nagyon hálás vagyok,hogy ez ennyit jelent neked,de ha apád megtu...
-Nem vagy tisztában azzal,hogy mire képes az apám.-mondta kicsit megemelt hangszinttel,majd eléd állt.
-Nagyon jól ismerem őt. Ha megtudná hogy mi van köztünk,valószinűleg megtámadna téged,vagy a családodat. És ezt mindenképp elszeretném kerülni. Szóval megteszek mindent,hogy ez a mi titkunk maradjon.-mondta,majd látta hogy szemeid bekönnyeztek. Ígyhát rögtön magához ölelt.
-Annyira sajnálom.-mondtad szipogva Todoroki karjában.
-És annyira rossz,hogy semmit jem tudok ellene tenni.
-Most már minden rendben úgy,hogy veled vagyok.-ölelt szorosabban. Miután egy kicsit megnyugodtál,tovább mentetek. Haza mentetek,te elmeséltél mindent anyukádnak. Majd délután visszasétáltatok a megbeszélt helyre.
-Késtetek.-vicsorított rátok,a már ott várt Bakugo,majd arrébb mentetek egy kis nyugis,elhagyatott utcába. Majd elkezdődött...