Óvatosán,lábujjhegyen végigszaladtatok Todorokiék házájának folyosóján,majd a szobájába mentetek.
-Nem probléma,hogy itt vagyok?-kérdezted,majd Todoroki ágyára ültél.
-Nekem nem.-mondta,majd rád mosolygott
-És apukádna....
-Az főleg nem érdekel.-mondta,majd az eddigi mosolya teljesen eltűnt. Majd kivett a szekrényéből egy törölközőt és egy pulcsit,és odaadta neked.
-Köszönöm.-mondtad,majd elkezdted megszárítani a törölközővel a hajadat,majd felvetted a pulcsiját. Utána körübelül percenként szagolgattad,ugyanis Todoroki illata volt.
-Köszönöm,hogy vendégül látsz.
-Miért köszönsz meg mindent? Ez természetes.-mondta,majd leült melléd az ágyra. Pár pillanatig egymást néztétek. Elvesztetek egymás tekintetében. Majd egyszercsak Todorki felmászott a helyére.
-Álmos vagyok.-mondta,majd nyújtotta a kezét,hogy menj oda mellé. De mivel nem volt bátorságod,csak visszafordultál. Pár másodperc múlva Todoroki felemelt,és maga mellé rakott. Amitől elkeztél nevetni,ő meg csitítgatni. Majd bebújtál Todorki takarója alá,és mellé feküdtél. Ő lejjebb csúszott,így szemközti magasságban voltatok. Megint csak néztétek egymást,mosolyogva,pirulva.
Majd rátetted az arcára kezed,és simogatni kezdted. Majd ő megragadta az arcán lévő kezed,és a hajára tette. Egyből tudtad,hogy mi a dolgod. Mélyen a hajába túrtad az ujjaid,és a fürtjeivel játszottál. Majd láttad,hogy ezen Todoroki elaludt. Ígyhát megpusziltad az arcát,és hozzábújva elaludtál. Így aludtatok,egészen 7ig amikor megcsörrent a telefonod. Óvatosan felálltál,és az asztalon rezgő telefont megragadtad és felvetted.
-Szia anya.-suttogtad
-[T.N] jó hírem van! Készen lett a házunk! Hamarabb mint mondták,és mint gondoltuk.-mondta anyukád,majd hallottad a végén a boldogságot a hangján,amitől elmosolyodtál.
-Mikor jössz?-kérdezted,ekkor te Todorokira pillantottál
-Amint Too....KHMM MOOmo felkelt. Majd hívlak! Puszi!-mondtad,majd letetted. Ekkor visszaültél Todoroki ágyára,és nem tudtál ellenállni neki annyira aranyosan aludt. Elkezdted simogatni a haját,amitől ő hamarosan felébredt.

-Ííí..ne haragudj. Nem akartalak felkelteni.-mondtad,majd ő ekkor felült és átölelt.
-Örülök,hogy melletted kelhettem.
-Édes vagy.
-Nálad jobban nem.-mondta,majd még szorosabban megölelt. Eleinte megijesztett,hogy ennyire közel volt hozzád. Ő nem az a szégyenlős,csendes Todoroki volt,akit megismertél. A jelenlétedben megváltozott. Ezt átgondolva,te is megölelted amilyen szorosan csak tudtad.
-Köszönöm a vendéglátást. Ne haragudj,hogy ilyen hirtelen volt.
-Téged bármikor szívesen látlak!-majd rád kacsintott. Amitől te kipirultál,és felkaptad a telefont a kisasztalról,megpusziltad az arcát és hazafutottál anyukádhoz. Anyukáddal megöleltétek egymást,és besétáltatok a házba. Jó érzés volt végre azt mondani,hogy otthon vagy. Másnap már iskolába mentetek,így visszaállt minden a normál kerékvágásba...ó várj...nálad maradt Todoroki pulcsija...jó tanács:tartsd meg ameddig észre nem veszi,hogy nálad van:)^^