15. Miért pont veled?
,,Nagyon rosszul éreztem magam és féltem, hogy mi lesz a továbbiakban."
Edward-Ruby szemszöge
- Oké, keresnünk kell egy helyet ahol alhatunk. Mondta Edward.
- Ahol alhatunk? Te ezek után még aludni akarsz? Kérdem ironikusan.
- Mást is csinálhatunk..
- Hülye! Röhögöm el magam.
- Szóval, hamár tényleg itt vagyunk, legalább jobban megismerhetlek!
- Mit akarsz tudni? Kérdem csodálkozva.
- Mindent.
- Mégis miért teregetném ki neked az egész életemet? Netán segítettél valaha? Vagy lenne okom megbízni benned?
- Ami azt illeti..igen, segítettem, már az elég nagy segítség, hogy életben vagyok itt a pokolban és hogy személyesen beszélgethetsz a hercegével! Mondja mosolyogva.
- Az ,,új" hercegével! Mondom.
- Tökimindegy mióta vagyok az, amúgysem akartam..
- Akkor meg miért csináltad végig?
De természetesen választ nem kaptam rá.
- Komolyan mondom, én már nem értem mi ez az egész!! Mi van veletek?
Néha kezdem azt hinni, hogy az én életem borzalmas sorsra jutott, de ha végig nézek a te családodon akkor az én életem tulajdonképpen megváltás.
Itt van két testvér, akik gyűlőlik egymást és egész életükben valószínűleg minden kis szarságon összevesztek, most éppen miattam.
Van egy apjuk, aki amúgy ahoz képest, hogy a pokol hercege ,,volt" tökre jófej és teljesen megértem az ő helyzetét, persze apátokat ki nem álhatjátok és soha az életben nem viselkednétek úgy mint egy normális család, ami elég elszomorító. Szomorú nézni, hogy míg másoknak anyja, apja nincsen és boldogtalanok, ti még egy annyira sem vagytok képesek, hogy legalább leüljetek beszélni. Ahogy a helyzet áll, ez valószínűleg sosem fog bekövetkezni, mert Jake-nek éppen tegnap tettem tönkre az életét, amit tökre bánok, de tulajdonképpen nem az én hibám volt az sem de mindegy, persze Rubyra is rá kell fogni valamit. Jake valójában tiszta szívű ember és nem érdemli meg, hogy ez történjen vele, nem érdemli ezt az életet és engem sem, remélem, hogy hamarosan ő is boldog lesz és te meg az apád nem rontjátok meg őt, mert azért apád sem ártatlan, hiszen titkolozott előtettek úgy kb..egész életetekben.
Miután ezt az egésszet ledaráltam, egy pillanatnyi csend volt.
Majd Edward megszólalt.
- Na és én? Kérdezte.
- Te mi?
- Apámról és az öcsémről is elmondtad a véleményed, róllam nem mondtál semmit. Mi a véleményed róllam?
Ez a kérdése egy kicsit meglepett.
- Hát..először is borzalmasan idegesítő vagy és jobb lett volna, hogyha a többiek közül valaki mással estem volna csapdába, nem értem miért pont veled..
Látszott rajta, hogy az amit mondtam, mintha kicsit sértő lett volna neki, de továbbra is várta a mondandom többi részét.
- Másrészt, olyan ,,embernek" tűnsz, már ha fogalmazhatok így, aki a valódi érzéseit sosem mutatja ki, tudom hogy soha az életben nem vallanád be, hogy mit érzel és azt is tudom, hogy a seggfej és szexista éned mögött valójában elrejtőzik egy olyan éned, ahol nem akarsz mondjuk úgy minden nőt ágyba vinni és hogy tiszta a lelkiismereted, mert aki tud idegesítő lenni, az tud szeretni is.
Kicsit furán éreztem magam ezután a konverszációm után, de igazaból nem bántam meg semmit, amit mondtam neki, csak azt mondtam, amit éreztem.
Sokat gyalogoltunk, de aztán rátaláltunk egy szobára, hiszen nem minden ment tönkre a földrengés alatt.
A szoba elég nagy volt, viszont volt egy dolog, ami nagyon zavart..egyetlen ágy volt benne..
Befeküdtem az ágyba és örültem, hogy ezután a hosszú út után, végre lepihenhetek..vagyis inkább örültem volna, ha nem érzem, hogy az ágy másik felében egy másik személy is úgyanígy tett.
- Öhm..te meg mit csinálsz? Kerdem Edwardtól.
- Mi van? Csak nem gondoltad, hogy majd úgy mintha egy filmben lennék, úriemberként lefekszek a földre aludni!?
- Ami azt jelenti..de.
- Kizárt, én is itt alszok.
- Ha bármilyen módon hozzám mernél érn..
- Megnyugodhatsz, mert nekem most amúgy sem lenne alkalmas, ja és persze még azt is ki kell találnom, hogy hogyan juthatnánk ki innen.
- És van ötleted?
- Nem, halvány fogalmam sincs.
- Hát az elég szívás..
- Neked annál inkább..
- Miért? Kérdem.
- Mert elkelj viselj egy jó ideig egy arrogáns seggfejt, aki csak magára gondol.
Ezen mindketten elröhögtük magunkat. Bár igazán idegesítő volt, annyira még sem volt rossz a társasága, egyenlőre..
Sziasztok!
Itt a 15-ik rész is, kicsit rövidebb lett, remélem minél hamarabb kitudom rakni a következő részt is.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top