"Egy hónappal késöbb"

Liz Erennel egy hónap alatt nagyon jóba lett ám sáltestvérével nem sikerült elérni szinte semmit. Állandóan morogtak és gyilkos tekintettel bámulták egymást ami nem kicsit zavarta a velük eltérő neműeket.

Ennek ellenére össze dolgoztak és sikerült elő adniuk többször is a dalokat amiket Liz írt. Volt egy lemezünk is amit ki adtak. Elsőre kevesen vették de ez gyorsan meg változott miután feltöltötték a videó klipjét a zenének hogy lássák az emberek hogy elkezdődött valami.

Liz ez idő alatt boldog volt föleg akkor mikor a kezében foghatta a lemezét amiben ő énekel akkor egy könnycsepp gördült végig az arcáján.

Nem hitte el hogy ez meg történt. Egy fokkal közelebb lépett ahhoz hogy meg tudja venni a gitárt még barátja is lett aki most otthon ül és valamit csinál.

A boldogság mellett még szomorú is volt és ez csak is Levi barátnője miatt volt aki néha Liz idegeire ment.

-Jó a lemezedet bámulni?-hallott meg egy lány hangot amire rögtön letörölte a könnycseppet. Mikasa....

-Nagyon. Tudtad hogy a pofád rajta van?!-emelte fel a lemezt gúnyosan majd rá mutatott a lány alakjára a mutató ujjával.-itt vagy. Örülsz neki?

-Tsk.-ült le Liz mellé a bár székre. Egy italt kért.-szeretnék valamit kérdezni tölled. Lehet hogy rüheljük egymást de meg szeretném kérdezni: jól vagy mostanában?-pillantott rá.

-Persze.-felelte az idősebb és bele ivott az italába.
-Mért van géz a karjaidon?-utalt a gézre ami kilógott a fehér ing ujj alól.

-Mert....

-Csak nem van ott valami amit nem akarsz meg mutatni?-a kék szemű nem válaszolt majd egy kis idő elteltével megszólalt.
-Meg lehet hogy van ott valami.... de az nem tartozik senkire. Még rád sem.

---

-Nem tudtam hogy te ilyen jó fej vagy.-szólalt meg egy eldugott részben Liz 3 óra beszélgetés után. Mikasa egy apró fél mosolyt villantott.

-Én se tudtam róllad.
-Khm...-mosolygott Liz.-Mikasa, kérdezhetek valamit?
-Persze mi lenne az?

-Szeretsz valakit?-a kérdésre a lány arca a sálaik színét vette fel.
-E-E-Erent.-vakarta a tarkóját. Kínosnak érezte a pillanatot.-é-és t-te?

-Én? Amit mondani fogok az egy oltári nagy baromság lesz és ezt te se fogod elhinni.
-Dehogynem. Na mond.

-Sajnos nem fog meg történni. Amit nagyon nagyon de nagyon sajnálok....
-Mond már.
-....Mr. Ackerman....

-Azta... Te tényleg az ofőnkbe vagy szerelmes aki a nevelőszülőd?
-Hát igen. És sajnos nem lehetséges az hogy össze jőjjek vele.-hajtotta le a fejét a barna hajú így az összes haj a szeme elé került.
-Nem hittem volna hogy egy vízen járunk.

-Én sem.-tiszta Jézusok vagyunk!-szinglik maradunk a halálig. Sőt! Még utánna is.
-Ja. Eren mást szeret ahogy Mr. Ackerman is.

-Hogy ebben a világban semmi jó nem történik az nagyon szar.-motyogta Liz ahogy vissza gondolt arra hogy az édesanyja elhagyta ez által magányba fullasztva Őt.

Ráadásul 5 évesen. Aztán jött Levi aki kihúzta valamennyire őt abból de ügye belül mindig üres lesz az ember ha elveszít valakit.

Késöbb a barátait veszítette el 18 évesen egy autó balesetben ahol 3-an voltak de csak ő élte túl. Ahogy vissza gondolt arra hogy Ő a motor ház tetőn hason feküdt mögötte pedig a halott barátai akkor elkezdte rosszul érezni magát.

Látta maga elött a barátai üveges tekintetét ahogy a semmibe bámulnak. Liz rögtön felállt Mikasa mellöl aki kissé meg rémült a felállástól.

-Haza mész?
-Igen. Álmos vagyok.-vette fel a kabátját lerakva a pénzt az asztalra.-itt van a pénz. Nem szeretném ha vissza adnád. Jó éjt.

-Hm... Jó éjt neked is.-azzal elköszöntek egymástól. Liz nagy léptekkel hagyta el a bárt majd a járda szélére állt. Össze húzta magán a kabátját.

Hosszasan nézgelödőtt mikor ki fogott egy Taxi-t. Rögtön felemelte a kezét.

-Taxi!-a jármű le parkolt előtte arra várva hogy beszálljon ami meg is történt.

-Köszönöm.-szált be ezután meg adta a címet hova kell menni. Kényelmesen dölt hátra az ülésen ahogy elindult a kocsi.
-Irány haza...