"Másnap"

Liz egész nap nem szólt hozzá Levihoz. Idegesitette őt hogy egy nagy adag rántottát ki kellett dobnia a kukába (persze magának azért szedett) és hogy meg se kostolta.

Szemeivel a laptop képernyőjét bámulta így észre sem vette hogy bejött valaki. Levi volt az aki hosszasan nézegette a lányt.

-Haragszol?-a barna hajú felnézett de nem mondott semmit. Nem volt kedve vele beszélni. Vissza nézett a képre majd folytatta azt amit elkezdett.

A férfi szótlanul állt egy helyben de nem történt semmi. Ezután a lány megmozdult. A laptopot a táskájába bele rakta és elindult kifelé meg kerülve a nevelőjét.

Mikor ki ért az ebédlő asztalhoz akkor felkapta a hátára a gitárt és azzal a huzattal elhagyta a házat.

---

Mikor haza ért akkor Mr. Ackerman takarított ám egy pontot semmi képp nem tudott elérni.

-Megjöttél kölyök?
-Ja.-rakta le a gitárt Liz.-gyüjtöttem még pénz.
-Az jó. Segítenél?
-Miben kell?

-Nem érem el azt a redvás részt! A kibaszott magasságom nem engedi!-mutatott a fenti polcra. A lány hosszasan bámulta majd oda ment segíteni.

A férfi lába közé dugta a fejét majd fel egyenesedett így a tarkóján volt a nevelője aki ezután hozzá fogott a fenti polcot meg csinálni.

Mikor kész lett akkor szólt majd a magasabbik le rakta a földre. Rögtön elfoglalta magát mind kettő. Egyik a gitározással a másik tea fözéssel. Levi a tevékenység után le ült az asztalhoz. A lány elé csúsztatta a teát aki ezután rá vitte a tekintetét a férfira.

-Bocsánat a reggeli dolog miatt. Csak Erwin beszervezett nekem egy 1. órát amit én nagyon nem akartam mivel lyukas órám lett volna.

-Semmi gond. Csak egy kicsit rossz érzés volt hogy nem evett semennyit abból amit csináltam. Evett valamit?

-Persze. Puffasztott rizst, meg vizet. Elég volt egy napra.
-Rendben megnyugodtam.
-Hm. Megkérdezhetem hogy az kinek a száma?-mutatott a számos papírra Levi.

-Csak egy fiúé a kávézóból. Bandát akart alakítani velem de vissza utasítottam.

-Hát te hogy te mekkora egy idióta voltál.-mondta a férfi.
-Mert?

-Gondolj csak bele kölyök ha bandát alakítanátok akkor lennének barátaid is. Ráadásul...-a szó után felemelte a kezét majd fel felé mutatva össze dörzsölte a mutató- és a hüvejk ujját.-jönne a pénz amit esetleg félre rakhatnál a gitárodra.-Liz elmosolyodott majd felállt és egy puszit nyomott Levi arcára aki nagyon meg lepődött.

A lány ahogy rá jött mit csinált akkor elfordulva össze érintette a két mutató ujját. Ezt több ideig csinálta ugyanis a feje hasonlított a vér vörös sálához ami most épp száradó félben van.

-Bocsánat...
-Semmi gond.
-Tényleg?
-Tényleg.
-Köszönöm.

---

-Még mindig kevés.-gondolta magában a dobált pénzt nézve miután megszámolta.

A szél fújni kezdett a kiengedett haját pedig a szemébe vitte meg a szájába. Össze kötötte a feje tetején és mikor a negyedik csavarásnál volt akkor a haját félig kihúzta. Ezután egy férfi cipőjét látta meg. Fel nézett rá.

-Ön Elizabeth?-bolintott.
-Igen én.
-Az enyém Bob Robinson. Redstar-tól jöttem.

-Értem. És mért jött?-kérdezte a lány mikor elkezdett pakolni.
-Felszeretnénk használni a hangját és a zenéit.

-Felcsigázta az érdeklődésem folytassa.
-Rendben akkor jönjjön velem. Meg iszunk valamit.

---

-Szóval csak társak kellenének még?-kérdezte a barna tincses.
-Igen. Senki sem vállalkozott még a régiek közül sem. Szerintük mostani fiatalok kellenének.

-Akkor kapnak is.-mondta határozottan a hosszú hajú. Egy órával késöbb külön váltak a útjaik.

Liz mikor haza ért akkor a telefonjáért nyúlt. Reménykedett benne hogy még áll az ajánlat. Mikor Eren felvette akkor a fiú hangját hallotta meg.

-Háló.

-Eren! Áll még az amit mondtál?

-Ömm.... Igen áll. Sejtettem hogy felhívsz.

-Én nem. De ez most mindegy. Holnap legyél ott ahol oda adtad a telefonszámod. Beszélnünk kell.-ezután ki nyomta.-Mr. Ackerman!
-Igen?

-Lesz egy bandám!-vagyis elvileg.
-Az kurva jó! Gyere meg iszunk valamit.