~Eren szemszög~

A napok nyugisan telnek. Hetente egyszer kell visszamenni az orvoshoz és szerencsére minden rendben van.

👑👑👑

A suli utáni időt Arminnal és Mikasaval töltöm, hétvégente szokott eljönni Asami Hanji-sannal akik szokásukhoz híven az előttük való yaoizásra akarnak rávenni, de Levi mindig alaposan leszidja őket.

Most éppen az ágyamban fekszek, szorosan mellettem a békésen szundikáló Levi. Haja a szemébe lóg. Óvatosan megragadok egy kósza tincset és játszani kezdek vele. Körkörösen kezdem csikizni az arcát a tinccsel mire halkan felmordul, de tovább alszik nyugodtan. Arcán nem látszanak az idegesség jelei ami naponta az arcán ül. Szorosan magamhoz ölelem és mélyen beszippantom az illatát. Imádom. Nagyon. Gyönyörű acélkék szemeit lassan nyitja ki. Mosolyogva nézek rá, majd megcsókol. Imádom a csókjait. Homlokát az én homlokomnak dönti.
-Szeretlek, Eren-suttogja majd megpuszil.
-Én is téged, Levi.
-Miért is keltettél fel?-kérdezi még mindig halál nyugodtan.
-Miiiiiiiiiiiiiiiiiiiii?-kérdezem elnyújtva az i-t.-Nem csináltam semmit.
-Akkor én csiklandoztam az arcom...-felvont szemöldökkel néz rám, mire aranyosan elmosolyodok.
-De csak játszottam-kisfiúsan nézek rá.
-Akkor most én játszok-mondja ugyanolyan hangnemben, majd hátamra fordít és a csípőmre ül.
Arcával közelebb hajol az én arcomhoz. Perverzen rávigyorgok.
-Tch, töröld le ezt a perverz vigyort-csábítóan a fülembe suttog, majd kezeit ide-oda kezdi mozgatni a testemen.
És hirtelen.... Támadásba lendül. Csikizni kezd ahol elér, és mivel tényleg nagyon csikis vagyok hangos nevetésben török ki.
-Levihhh hahahahahahhhh-nyöszörgöm.-Hagyd abba!!
-Nem, most épp büntetlek-gonoszan mosolyof rám.
Kezeimet az hasához teszem és én is könyörtelenül csikizni kezdem. Egy darabig rezzenéstelen arccal néz maga elé, de amikor szeme sarkán könnyek gyűlnek össze nem bírja visszatartani. Hangos, mélyről jövő nevetésben tör ki. Sose hallottam még így nevetni. Ez számomra túl új. De úgy érzem hamar megszokom. Ezzel csak jobban megszerettem. Imádom a törpémet. Az én törpém. Csak az enyém. Mikor már egy ideje csikizzük egymásr, hirtelen maganhoz rántom és lusta csókot lehelek ajkaira amit egyből viszonoz. Kezeit a mellkasomra helyezi, úgy támasztja magát. Kezeivel a pólóm alatt kezdd matatni, amit egy nyögéssel díjazok. Éppen a pólómat akarja felrántani amikor az ajtó irányából egy ismerős hangra leszek figyelmes. Az ajtóban Asami áll, kezeit a szája elé téve,hogy visszatartsa a hangos fangörccsel járó sikolyt. Az ajtót becsapja és az ágyam felé kezdd közeledni. Levi még mindig az ajkaimra van tapadva, nem zavartatja Asami jelenléte. Miután elfogy a levegőnk szuszogva nézünk egymásra egy halvány nyálcsíkot képezve száink közé.
-Miattam abba ne hagyjátok-mondja Asami kezében a telefonja, amin yaois tok volt ( írói megj.:tökre örülnék egy olyannak *0*)
-Kopogni luxus lett volna, Hino?-Levi gyilkososan néz a lányra.
-Gondoltam beugrok látogatóba...-elvörösödve néz ránk.-De ha tudom, hogy ez a látvány fogad óvatosabban jövök be. Csinálhatátok volna tovább is.
-Hino, hányszor mondjam el neked? Felejtsd el! Olvass yaoit vagy nem tudom. Nem is nagyon érdekel.
-Mondja az aki a fiúkat szereti-Asami durcásan néz ránk.
-Nem-mondja Levi és átölel.-Én csakis Erenhez vonzódok.
-Ajj, elolvadok!! Olyan cukik vagytok együtt!
-Úgy szeretlek, Levi-mondom majd szorosan magamhoz szorítom.
-Ajhjhjhghjh! Remélem Ravioli tovább tanulása után is együtt lesztek.
-A tovább tanulás-motyogja Levi sokkoltan.-El is felejtettem...
Ijedten meredek rá. Levi...  Mesélte nekem hogy hova akar menni. És az messze van... De akkor... Mi lesz velünk?

Remélem tetszett😊
Ha igen, csillagozzatok😉

Halihó!^^
Nah, ide is elérkeztünk. Holnap hozom az utolsó fejezetet😟
Jaj titánkáim, zokogok😢
Sietek a folytival addig is jók legyetek❤