/|\ 32. fejezet /|\

Felix egyáltalán nem tudta követni az eseményeket. Az egyik percben még a jól ismert cellában voltak, a fekete hajú nő pont belépett hozzájuk, majd szinte azonnal berontott oda az a titokzatos férfi, s elkábította a nőt. Felix benne sem bízott, így mikor az idegen feléjük indult, Annist maga mögé tolta, s úgy állt előtte, mint aki maga a Halál ellen is harcolna érte. Azonban a férfi nem akarta bántani őket. Elmagyarázta, hogy ismeri a húgát, s nagyjából sejti, hogy mi történt velük, s bár Felix továbbra is bizalmatlan maradt vele szemben, azt megengedte, hogy magával vigye őket.

Szóval röviden így kerültek abba a nagy házba, amit Annis állítólag ismert. Felix látta rajta, hogy valami változás elindult benne, mintha a lelke visszatért volna, de aztán a szeme újra kifakult. Ez egy kicsit elszomorította, de nem adta fel a reményt. Hitt még abban, hogy idővel minden rendben lesz, s Annis majd helyre jön. A lelke visszatér, s újra boldogan fog mosolyogni. Úgy, mint régen.

– Annis! – kiáltott fel az egyik újonnan érkező férfi. Felix nem ismerte, s egyáltalán nem bízott meg benne elsőre, így azonnal a húga elé állt, hogy megvédje őt. Annis egy darabig nem reagált. Csak nézte az előtte álló férfit, némán és mozdulatlanul.

– Sirius – felelte végül a gyermek, de a hangja élettelen volt. Az ismeretlen döbbenten meredt a lányra, s közelebb akart lépni hozzá, de Felix nem tágított. Nem bízott bennünk, s félt, hogy bántani fogják Annist.

– Ne érjen hozzá! – kiáltotta a fiú. A hangja bátran csengett, de látszott a tartásán, hogy gyenge volt már. Remegve emelte fel a kezét, ami körül zöldes köd kezdett kavarogni, de mielőtt bármi történhetett volna, Felix elvesztette az egyensúlyát, s a földre esett.

– Fee? – kérdezte suttogva Annis. A lelke továbbra sem volt vele, de Felix közelségét már megszokta, s el is fogadta, tehát valamilyen szinten már törődött vele. Nem értette, hogy milyen kapocs fűzte a fiúhoz, s azt sem tudta, hogy hol vannak, de nem akarta elveszíteni az egyetlen társát, akiben abban a pillanatban megbízott. Remus találta fel magát leghamarabb. Csendesen és óvatosan a kislány mellé lépett, majd finoman megfogta a karját, s odébb húzta onnan.

– Felix! – motyogta Annis halkan, s próbált kiszabadulni Remus kezei közül, de a férfi erősen tartotta, s közben intett Perselusnak, hogy vizsgálja meg a fiút.

– Semmi baj, Annis – mosolyodott el Remus halványan. – Felix jól lesz, rendben?

– Nem fogják bántani? – kérdezte Annis, egy fokkal nyugodtabban.

– Téged sem bántottunk, nem emlékszel?

– Nem – rázta meg a fejét lassan a gyermek. – Én... Én nem tudom. Nem értem...

– Semmi baj – szakította félbe gyengéden Remus. – Megoldjuk idővel, ne aggódj. Csak hidd el nekem, hogy Felix nincs bajban, jó? Vigyázunk rá, s rád is, ezt megígérem.

– Rendben – bólintott tétován a gyermek. Sirius a beszélgetés közben némán közelebb lépett, de csak állt, s figyelte őket. Nem értette, hogy mi történt. Bele sem mert gondolni abba, hogy mik történtek addig, míg Annis fogságban volt.

– Csak nagyon kimerült, pár nap múlva már jobban is lesz – szólalt meg hirtelen Perselus, aki még mindig a fiút vizsgálta. – Úgy hiszem, hogy a gyermek Annis testvére lehet.

– Akkor ne válasszuk szét őket – biccentett Sirius. – Talán a fiú elmondja majd nekünk, hogy mi történt pontosan.

– Reménykedjünk benne – értett egyet vele Remus is. A két férfi felvitte Annist és Felixet a Harry szobája mellett lévő üres helyiségbe, így Perselus lent maradt az néma, rémült és nagyon aggódó Harryvel.

– Jól vagy, Harry? – kérdezte halkan a bájitalmester, letérdelve a gyermek elé.

– Annis beteg? Mi lett vele? – kérdezett vissza vékony, szomorú hangon Harry.

– Sajnos nem tudom – rázta meg a fejét Perselus. – De jobban lesz, rendben?

– Hiszek neked – mosolyodott el halványan a fiú, s a smaragd szemek egy pillanatra reménykedve villantak fel.

– Sajnálom, Harry – sóhajtott fel a férfi.

– Semmi baj, apa – felelte Harry, észre sem véve, hogy miként szólította Perselust. – Nem te tehetsz róla. A világ ilyen gonosz.

Perselus döbbenten ölelte Harryt. Nehezen tudta elhinni, hogy valaki tényleg ennyire szereti.

/|\••/|\

Hey!

Itt is van a következő rész! Remélem tetszett :33

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top