Reggel, mikor felkeltem megnéztem az órám: 8:41. Gyorsan kikeltem az ágyból és felnéztem a Facebookra. Kaptam egy üzenetet. Mikor megnyitottam, a szívem kiugrott a helyéről.

Tyler: Szia Sammy! Nincs kedved ma átjönni hozzám? :-)
Sam: Helló...mikor menjek?
Tyler: Mondjuk jó neked a fél tíz?
Sam: Igen :-) akkor találkozzunk a suli melletti parkban
Tyler: Rendben :-*

Mikor megláttam az utolsó üzenete végét, majdnem kiestem a székből. Tyler egy...puszit küldött!
Gyorsan felöltöztem, ettem egy szenyát majd fogatmostam (nem tudom, miért, de jóóó alaposan...a biztonság kedvéért, na!), majd indultam is a megbeszélt helyre.
Mikor odaértem, Tyler már ott ült az egyik padon. Kegyetlen jól nézett ki. Egy szürke kapucnis pulcsiban volt, rajta egy fekete mellény, kezein fekete ujjnélküli kesztyűk, egy fekete gatya és egy piros Converse cipő.. Ma már kezd lehűlni az idő, ezért én is vastagabban öltöztem.
-Szia Sammy! - állt fel amikor meglátott, és megölelt. A szívem egy pillanatra megállt, tudom, hogy ő ezt csak egy baráti ölelésnek vette, de nekem ez már felér egy szerelmes ölelkezéssel is..
-Szi-szia Tyler - dadogtam zavaromban, ő csak elmosolyodott és kezével összeborzolta a hajamat. Én úgy elvörösödtem, hogy muszály volt elfordítsam a dejem, nehogy meglássa az arcom.
-Valami baj van? - kérdezte aggodalmasan, mikor meglátta, hogy elfordítom a fejem. Megfogta az állam, és magafelé fordította.
-Nézd, bármi van, nekem elmondhatod! Tudod, eléggé bírlak.. - vörösödött el ő is, majd hirtelen elengedte az állam, és megfordult a tengelye körül.
-É-énis bírlak... - dadogtam rákvörösen, majd megböktem a vállát, hogy visszaforduljon. Ő rámnézett a válla felett, így megláttam a kipirosodott arcát.
-Me-megyünk? - kérdeztem félénken
, amire ő visszafordult, elmosolyodott
és elindult.
-Na, gyere! Vagy nincs kedved hozzám jönni? - kérdezte vigyorogva.
-Ez elég kétértelmű volt..... - mosolyodtam el. - De természetesen megyek, hisz megbeszéltük.
Megfogta a csuklómat és elkezdett húzni. Pár perc múlva egy nagy tömbház elé értünk, elengedett, és elkezdett befele tolni. Felértünk a 3. emeletre, benyitott egy ajtón és betessékelt.
-Azta, de szép! - tátottam el a számat.
-Örülök, hogy tetszik - mosolyodott el. Beljebb ment a konyhába, én meg követtem őt. Leült a kanapéra, én meg elég szerencsétlenül álltam meg a kanapé mellett.
-Jaj, na, ne szívass! Ülj már le a fenébe is - húzott le maga mellé. Olyan zavarba jöttem, hogy lehunytam a szemem, és próbáltam egyenletesen venni a levegőt. Rátette a combomra a kezét, mire én lesokkoltam, és felugrottam..

Direkt fejeztem be ilyen izgi résznél ;-) bocsesz, ma még lehet, hogy írok egy részt. :-*
Egy kis reklám: nézzétek meg a másik könyvemet is, a címe : Kifosztott elmék. Pussz :-*