A kórházas eset óta, Jungkook mintha elfelejtett volna. Elfelejtette volna a csókunkat, és minden mást ami hozzám köti. Nem ír, nem köszön, de még csak rám sem néz. Ezt én nem tudom elviselni.

Délután Taehyung jön át playstationozni. Remélem akkor kicsit ki tudom verni a fejemből Jungkookot.. Bár minden esetre tanácsot fogok kérni drága barátomtól, hátha tud valami jót mondani.

Gondolkodásomból az ajtó nyikorgása ébresztett ki. Tudtan hogy Tae az ezért oda szögdeltem, majd megöleltem
-szia Tae
-szia Chim, mi a helyzet?
-nem sok, már mindent elő készítettem. Gyere.. - mosolyogtam rá, majd a nappaliba a földön foglaltunk helyet. Be kapcsoltunk egy verekedős játékot és csatázni kezdtünk.

Fogadtunk hogy aki veszít, az megcsinál valami nagyon ciki dolgot. De csak a nap végén mondjuk el a vesztesnek.

Fáradtan dőltem el a földön. Az ujjaim sajogtak a konzol nyomkodása miatt. - Tae~
-hm? - kérdezte még mindig játszva
-kérhetek valami tanácsot?
-persze.. - stoppolta le a játékot majd komolyan felém fordult. - figyelek.
-Jungkookról lenne szó.. Már lassan két hete rám sem néz, nem mosolyog, és észre sem vesz... - sóhajtottam..,- azóta mióta mondtam neki hogy legyünk csak barátok..
Taehyung csak homlokát masshírozta. - nem lehet hogy ő is többet akart? - kérdezte kicsit feszülten, láttam hogy nagyon gondolkodik.
-ez lehetséges lenne? - kérdeztem kicsit reménykedve
-persze.. Én is ezt tenném a helyébe.
-igazad lehet.. De már elcsesztem.. A francba is.
-még nincs minden veszve.. Beszélj vele..
-de annyira nehéz. Mi van ha képen röhög? Vagy valami ilyesmi?
-nem fog, biztos vagyok benne. Csak hallgass a szívedre..
-Te mióta vagy ilyen bölcs? - kérdeztem csillogó szemekkel.
-mióta az eszemet tudom.. - nézett büszkén, és elnevette magát
-nem hiába ilyen bölcs az én legjobb barátom.. - kezdtünk el nevetni.. De végülis igaza van.

Nos akkor a büntetésed.. - vigyorgott Tae.. Én már féltem előre hogy milyen faszságot talál ki. - a büntetésed az lesz, hogy tesi után be mész hozzá a szertárba, én majd rátok zárom az ajtót, mintha beragadt volna, és szépen megbeszélitek a dolgokat -kacsintott- HOGY MI ? Most komoly?
-halál komoly, ezt mondjuk, úgy kb .. holnap fogod teljesíteni- vigyorgott rám tégla alakú szájával. Eskü ha nem lennénk ilyen helyzetben még mondanám is hogy cuki, de így? Tudom hogy jót akar, de akkor is a vesztembe küld..
-Tae~ nem lehetne valami más?- néztem rá könyörgő szemekkel de nem mintha érdekelte volna
-Nem! Ez a rád kiszabott büntetésem. Taehyung herceg parancsai..az úr parancsai..-
Tette előre maga elé kezét, mintha épp a harmadik világháború vezetője lenne .. istenem ez a gyerek
-jólvan na te tábornok.. császár, vagy mi vagy te..-nevettem el magam
-Szóval holnap első óra tesi, azután szépen elintézzük.-vigyorgott legjobb barátom, majd megpaskolta vállam -sok szerencsét..viszont én nekem most mennem kell, már nyolc óra, anya le fog cseszni ha nem érek haza tíz előtt.. -sóhajtottam egyet majd megöleltem és kikisértem.

Miután Tae elment, felsietve szobámba készítettem ki a ruhám holnapra.. jól kell kinéznem, a legjobban. Nagyon izgulok hogy mi lesz. Lehet elküld a francba.. vagy nem is tudom. Be pakoltam a könyvem és elmentem lezuhanyozni, be feküdtem meleget nyújtó ágyamba. Le hunytam szemeim, és próbáltam az álmok útjára térni, több kevesebb sikerrel..

Annyeong jikookistáim:3 bocsi a rövid részért , próbálok sietni a kövivel ^^ sayonara~