Sikeresen fejbe baszott a labda..nem elég hogy ilyen szerencsétlen vagyok, de még pùp is legyen arcomon, hát ez kész. A nagy ,,lökés,, hatására elestem, sietve homlokomhoz tettem kezem. Rohadtul fájt. Szidkozódva fel kelltem a földről hiszen nem akartam hogy gyengének tűnjek. Főleg nem Jungkook előtt. Mindenesetre megérte a fájdalom, mivel szépen szemügyre vehettem az én istenem , jaj Jimin te beteg vagy... Na de mindegy is, aki szekszi az szekszi. Jungkook elém lép és homlokomra teszi kezét -Ezzel bizony orvoshoz kell menni, gyere elkísérlek.-karolt át vállamon. - folytassátok a játékot, igy úgy is egyenlően vagytok mivel nam át megy a másik csapatba...értve? - olyan férfias.. Na jó ne olvadj el. Mindenki bólintott, Nam csak loholva ment át a másik oldalra majd folytatták a játékot, mi addig Jungkookkal mentünk az orvosi felé. Olyan jó hogy még mindig karol, izzadt, a sprével keveredett illata kényezteti orrom. - jól eltaláltak.. - kuncogott fel kicsit. Ezzel megvillantva nyuszi fogait. Milyen aranyos. De szekszi is.. Hm.. Nem tudok magammal egyezkedni szóval ő akkor most egy aranyos szekszi nyuszi isten.. Ez az, ezeket a szavakat kerestem, ez tökéletesen le írja, mondjuk a jó testű is kéne... Hm.. Majd még gondolkodom  rajta. Miután kapcsoltam megszólaltam -na igen..  Remélem nem marad nyoma.. - görbült le ajkam, mivel tényleg nem akarom hogy egy unikornis legyek. Ha már egyszer szarvam nől, ne ilyen undorító ízé legyen, az nem tetszene Jungkooknak.. Na meg nekem sem.

Mikor be értünk az orvosihoz, megláttam hogy nincs ott senki. Mi a..- Na akkor most mi legyen? - kérdezem tőle- ülj le, be kötöm a sebed. Nem nagy cucc.. - mosolygott rám, már megint édes..
Le ültem az orvosi ágyra majd Jungkookot figyeltem ahogy elő veszi a kötszert. Elém lépett. Arcom melkasával egy szinten volt. Nagyot nyeltem, arcom vörösbe borult. Kezével szépen felhelyezte a cuccot, majd össze borzolta hajam - kész is - vigyorgott. Olyan ellenálhatatlan. - Tuti van barátnője is... - mondtam ki véletlenül hangosan... Gyors szám elé kaptam kezem. Jungkook csak meglepően figyelt. Nem szólt semmit. Csak pakolászott nekem háttal. Most tuti le esett neki hogy megdöglök érte... Basszameg. Meghallottam a sikító csengőt. - A. Akkor én most megyek..-mondtam ki dadogva, ő csak bólintott.

Le ültem még azt a pár órát majd haza mentem. Olyan szar hogy TaeTae a B osztályba van.. Lehet elkéne neki mondanom mi történt.. Hiszen csak a legjobb barátom..

Kezembe vettem telefonom majd felhivtam.

-sziaa Tae..
-Szia, na mi a helyzet? Elég letörtnek tűnsz..
-át tudsz jönni? Akkor majd mesélek
-persze pár perc és ott vagyok..
-kösz Hyung
-nincsmit..
10 perc sem kellett ki vágódott a szoba ajtó majd le ült mellém
-na mesélj szőke herceg
-hát.. Azt hiszem szerelmes vagyok...
-HOGY MI? És kibe? Milyen a csaj? Kedves? Nagy csöcsű..

Faggatott az efféle kérdéseivel.. Nem tudom hogy mondjam el

-Tae.. Figyelj ígérd meg hogy nem fogsz megutálni...
-soha sem utálnálak meg.
-akkor jó.. Szóval akibe én szerelmes vagyok.. Az egy.. Nagyon cuki de szekszi személy. Sötét haja van.. És a szemei elragadó..
-ez az, add az információt barátom..

Két kezén lévő mutató és középső ujját halántékához tette mint aki nagyon koncentrál. Erre kicsit válba ütöttem. Majd folytattam a mondókát.

-nagyon sportos.. És mikor kosarazunk a haja a homlokához tapad.. Ahogy veszi a levegőt.. Hu..

Ágyamon feküdtem... És a plafont bámultam, közbe megpróbáltam körbe írni őt.

-vicces, sokat mosolyog, teljesen bele estem..

Néztem továbbra is a plafont. Taehyung csak elkondolkodva figyelt.

-te tényleg teljesen bele zúgtál..

Tátotta el száját.

-teljesen.. - mosolyodtam el - de ezért miért kéne hogy megutáljalak? - kérdezte még mindig gondolkodva
-mert.. Hát.. - arcom vörösesbe valtott-ő egy.. egy.. S.. Szép.. - jezusom jimin mit csinálsz..? Csaptam arcomra -sszép? - röhögte el magát majd én is együtt röhögtem vele. - n. Nem... - váltottam komoly arckifejezébe- ő egy srác.. - tettem fejemre a párnám... Most vajon mit fog mondani? Istenem

Elkezdett röhögni, majd vigyorin rám nézett -ezzel miért lenne baj? Szerintem ez normális dolog.. Sőt.. Emiatt nem kell félned - kacsintott amit furának véltem, de vissza mosolyogtam rá - örülök hogy megérted.. - erre csak mellém feküdt és elkezdtünk beszélgetni a többi kis dologról ami már az olvasókra nem tartozik, az író ezennel befejezi ezt a részt és reméli tetszik nektek:) Hwaiting~