Ujjab lány, ujjabb halott. Minden nap egy, de van hogy kettő is. Még mindig nem tudod hogy lett belőlem egy gyilkos. Mégis ez lett. És mar nem tudok megszabadulni tőle. Jól esik a gyilkolás.

Most is épp nyitok be a házba, egy tűvel a kezemben. Lassan a 17-18 éves lány mögé lopózok, majd a nyakába szúrom a tűt. Lassan az ölembe hullik. Lefektetem az ágyara, és kezeit lábait kibiztosítom az ágy széléhez. Megvarom, amíg a drog annyira kiszáll a szervezetéből, hogy ki tudja nyitni a szemét.

Körbe néz. Meglepi helyzete. Rámászom, és ekkor kezdődik az én időm.

🔷🔷🔷

Amint megerőszakoltam a lányt, már viszem is at a nappaliba. Sikitozik és ellenkezik, mire kap egy pofont.

A jéggel teli kád mar elővan készítve. Megcsináltam, amíg vártam, hogy a drog kimenjen a szervezetéből. A víz jegesen hideg, és folyton tovább hűtik a benne lévő jégkockák. Az ellenkező lányt, a hudeg vízbe teszem. Sikít, és könyörög. Vállát nyomva tartom benne a vízben.

A szeme fájdalmasan csillog. Tovább könyörög nekem.

-Kérlek! Engedj el! A barátom... a barátom akit szeretek! Mit fog gondolni, ha meghalok? Csak én vagyok neki! Könyörgöm!

Na most megfogott. Emlékszem a pokoli fájdalomra. Tudom, hogy a lány még a drog hatasa alatt van. Ha beadok neki még egy üvegcsényit, mindent elfelejt.

Sóhajtok egyet. Kiemelem a kadból, majd visszaadom rá a ruháit. Odaviszem a vacogó lanyt a kanapéra, majd betakargatom. A tűt a nyakához emelem. Szúrok, és belé nyomom a tű tartalmát. Lassan látasa homályosulni kezd, majd lehunnya szemeit. Megsimogatom a fejét. Aztán minden nyomot eltüntetek.

Beülök a kocsimba, azonban csak két utcával arrébb parkolok le. Bemegyek a kiszemeletem házába. Eredetileg holnapi áldozatom lett volna, de megrövidítjük életét.

Lassan besétálltam a lakásába. A lany épp tvt nézett. Oda mentem hozzá, és a tv elé álltam, azt kitakarva. Félelemmel teli szemekkel feltekintett rám. Megsimitottam az arcat, mire felsikoltott. Lekevertem neki egy pofont. Aztán még egyet, és még egyet. Amikor mar a földön térdepelt elöttem piros arcal, akkor rugdosni kezdtem. Minden ponton értem őt legalább egyszer. Hiertelen olyan érzés fogott el mintha figyelnének.

Aztán munden homályosulni kezdett. Tudtam, hogy van valaki mögöttem, aki bealtatózott. Viszont ha én nem nyerhetek, akkor ő sem. Gondoltam és rugtam még egy óriasit a lany fejébe. Tudtam, hogy ezzel a halálat okoztam. Majd nevetve adtam utamat a sötétségnek.

Sziasztok! Tudom, rövit rész lett, meg kicsit durva, de remélem azért tetszik. Puszi nektek!