12.

Előző részek összefoglalója:
Hello! Jane Grook vagyok. Balesetet szenvedtem, és elrabolt egy pszihopata. Legalábbis azt hittem, hogy egy pszihopata. Aztán megismertem őt, és az érzelmeit. Aztán az együtt töltött idő múlásával belészerettem. Megleltem benne azt, ami melegséget hozott a szívembe. Úgy éreztem, mostmár minden rendben van. Végül eljött hozzánk a bátyám, mert valahonnan rájött Jack titkara. Eljött Jack házához, hogy leleplezze Őt. Azonban Jack, nem hagyta magát átverni. Az lett a vége, hogy a két fiú meg akarta ölni egymást. Ezt nem engedhettem meg, ezért a két fiú közé vetettem magam. Két golyó is ért. Egyik Jacktől, masik meg Matttől a bátyámtól. Az emlékeim visszatértek. De semmit bem bántam meg. Soha nem változtattam volna meg a multamat.

Matt szemszöge:

Az ölembe hullott teste. Fel sem fogtam mi történik. Jack kikerekedett szemekkel lerogyott mellém, és két keze közé fogta Jane arcát. Én letéptem pólómat, és a mellkasán éktelenkedő sebre szorítottam az anyagot. Jack felugrott, és a telefonhoz sietett.

A szemembe könnyek gyültek, mert ismét átéltem, hugom halálát. Jack, két mondatot beszélt a készülékbe, majd vissza sietett az ölemben fekvő lányhoz. Mennyasszonypózban felkapta, és kivitte a házból. Én sem maradtam tétlen, felugrodtam, és utánuk eredtem. Egy mentőautó parkolt a kertben. Nem is tudom hogy ért ennyi idő alatt.

A mentőautó hátuljaban, az orvosok azonnal elálították a vérzést. De már késő volt. Janenek nem volt pulzusa. Az orvosok kiszedték a golyókat, és megkezdték az újraélesztést. Jane a masodik próbalkozasra adott életjelet.

Kifújtam a levegőt. Akkor mégiscsak él a testvérem! Mérhetetlen boldogság fogott el. Azonban ez sem tartott sokáig.

Jack mellettem állt, és az oldalamnak szorított egy fegyvert, úgy hogy azt senki ne lássa.

-Ha kiáltasz megöllek. Most gszépen be jössz a házba, vagy garantáltan egy hullazsákban fogod elhagyni ezt az erdőt. - Mondta Jack, suttogva. Az én fegyveremet bent hagytam a házban. Francba!

Elindultam vele be a házba. Egyenesen kevutt a pincébe, majd mielött nyekkeni tudtam volna, rámzárta az ajtót. A kurva életbe! Elkezdtem ide oda járkállni. Egyszercsak nyilt az ajtó. Ez nem tarott sokáig.

-Gyere ki, mert keres a nővér. De tudd, hogy bármi rossz mozdulat, és garantáltan meghalsz. A fegyvered nálam van, ne kezd el a földön keresni, mert szinplán csak hülyének fognak nézni. - Mondta Jack majd elvigyorodott.

Kimentünk a nappaliba, ahol egy nővér nézett velünk szembe, nagyot mosolyogva.

-Uraim! A lányt bevisszük a korházba, és meg fog gyógyulni... és melyikük is járt vele? - kérdezte a nővér.

-Velem. - lépett előre Jack.

-Akkor had gratuláljak! Apuka lett. - Mondta a nővér mosolyogva. Na itt szakadt el bennem valami. Amint a nővér elhagyta a hekységet, ráugrittam Jackre.

-Ti lefeküdtetek? -Kérdeztem kiabálva. - Elraboltad a hugomat. Beálítottad, hogy meghallt. Olyan zúzodasok, és sérülések vannak rajta, amik nem a baleset alatt történek, azaz bántottad. És még Aleccal sem akart lefeküdni, ugyhogy gondolom meg is erőszakoltad. Biztos lehetsz benne, hogy legközelebb a cellák rácsai mögül fogod őt látni! - kiabáltam rá, és bevertem neki egyet ököllel.

Meglepődött, de nem ütött vissza. Elgondolkozott a mondandómon. Lassan oda tántorgott a kanapéra, majd még mindig meredten bámulva, leroskadt rá. Egy könny gördült le az arcán. Összeráncoltam a szemöldököm. Nem tudtam mire vélni ezt.

-Tényleg... tényleg ezeket tettem... - Mondta el-elcsukló hangon, majd rám emelte tekintetét. - Hogy történhetett ez? Hogy tehetem ilyeneket azzal a lánnyal, akit mindennél jobban szeretek?

Szasztok! Elfogott valami ihlet áradat, és már tudom is mi lesz a kövi részben. Azt is nemsokára hozom.
Azt vettem észre, hogy egyre többen olvassátok a könyvemet. Ennek nagyon örülök, és köszönöm.
Utólag is mindenkinek boldog új évet, és jó olvasást.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top