*Július 6*

/Tami/

- Tami! Föld hívja, Tamit - lóbálta a kezét az arcom előtt Fanni. Épp Félixet bámultam. A piros pólójában és a szakadt farmerjában eszméletlenül nézett ki.
- Mi? Mit mondtál?
- Csupán azt, hogy beszélj vele - mosolygott Fanni.
- De két nálam szebb lánnyal beszélget - indultam el az ellenkező irányba.
- Ajj, már Tami! - jött utánam Fanni.
- Félek - álltam meg.
- Mitől? Félixtől?
- Nem, hanem két nap múlva fellépek itt.
- Már egy csomószor adtál koncertet!
- Jó, de nem egyszerre ennyi ember előtt.
- Nyugi, nem lesz semmi baj! Megtudod csinálni, és tudod miért?
- Nem.
- Mert a rajongóid bíznak benned! És én is a szüleiddel együtt!
- Hah, a szüleimet csak a karrierem érdekli - horkantottam bosszúsan.
- Pont ezért bíznak benned - nevette el magát. Ezen én is elmosolyodtam.
- Igazad van, mint mindig - öleltem meg.
- Tudom.
- Iszunk valamit? - kérdeztem.
- Igyunk - indult az egyik büféshez. Fanni egy barackos cappy-t ivott én pedig barackos hibiscus-os fuzetea-t.
- Tamy, kérhetek egy autogramot? - kérdezte egy kb 16 éves lány.
- Persze - mosolyogtam rá kedvesen. Adott egy füzetet és egy tollat, majd alá firkantottam.
- Nagyon szépen köszönöm! Már várom a koncertedet - ment el mosolyogva a lány.
- Mondtam, hogy a rajongóid is bíznak benned - mosolygott Fanni.
- Tudom. Nálad jobb barátnőt kívánni se lehetne - öleltem meg a legjobb barátnőmet.