HONGJOONG

-Mi történt vele?-nézi Jonho a lányt aki takaróba bugyoláltan fekszik San karjai között
-Halálra van fagyva...-mondja a lányt fogó barátom mérgesen
-Suho hyung te tudod mi történt vele?-kérdezi idegesen Mingi
-Nem...nagyon rég volt dolgunk Pirokinézissel...-morfondíroz-De nekem is új a dolog...főleg a karperecek...ilyet még nem láttam csak mikor...-kezdi megfogva a technikai eszközt de azzal a lendülettel el is engedi és feláll
-Mikor...?-vonom fel a szemöldököm hisz vártam a mondat folytatását
-Semmi!Most mennem kell.Tartsátok melegen a testét!!-és azzal a lendülettel ki is ront az ócska házból ami beleremeg a távozásába
-Hát ez mondhatom nagyon jó!!!-csattan fel Wooyoung
-Mindenki nyugodjon meg!!!-intem le őket miközben idegesen túrok hajamba
-Mégis hogy?!!Látod mit tettek vele?!!-akad ki San de látom rajta hogy visszafogja magát hisz nem akarja felébreszteni a lányt
-Itt fog lakni nálunk hogy megelőzzük a bajt!-mondom ki a döntésem-Csak felügyelettel mehet ki világos?!!-nézek végig a társaságon
-Nem vagyunk bébiszitterek...-forgatja szemeit karba tett kezekkel hyungom,Seonghwa
-Hyung most az egyszer ne így kezeld a dolgokat!!!-teremti le őt Yunho
-Látod mit tettek vele!!Lehet a végén mi is így végezzük!!Muszáj össze tartanunk!!És ha tényleg tudja használni az erejét ha rajta van ez a technológia akkor ez hasznunkra válhat és végre megszökhetünk!!!Talán van remény és ő segíthet!!-mutogat Yeosang
-Azt mondod használjuk ki a lányt?!-vonja fel a szemöldökét Seonghwa
-Nem!Láttam azt sem tudja hogyan használja az erejét és amíg ő nem tudja addig mi sem tudhatjuk!Először nekünk kell segíteni neki.-mondja San szúrós szemekkel
-És mégis hogyan?!Egyikünknek sincs Pirokinetikus ereje!-veszekszik tovább Seonghwa
-Úgy ahogy te is meg én is,mindannyian megtanultuk az erőnk használatát.-mondom térdeimre helyezve a könyököm
-De akkor nem voltunk bezárva és nem akadályozott holmi nyakperec!-morogja tovább
-San...-fordulok az illető felé aki tartja a szemkontaktust-Azt mondod hogy felgyújtotta az egész területet ami körülötte volt de nem sérült csak Kai,ugye?-masszirom orrnyergem

Bólint hogy igen így volt.
-Mit tett Kai hogy ez történt?!-nézek a lányra
-Nem láttam az egész jelenetet de Kai épp erőszakosan fogta meg és üvöltözött vele de mielőtt közbe avatkozhattam volna Destinynek a szemei izzottak sőt az egész lénye és minden lángokban állt utána...-mondja el a történetet
-Értem...-sóhajtok egy nagyot
-Valami kiváltotta belőle és ez az erő nagyobb és erősebb a miénknél...-nézek végig a társaságon akik egyetértően bólintanak
-Akkor?Mit tegyünk?-kérdezi Jongho
-Először is...-állok fel sóhajtva-Bekéne tenni őt az ágyba és jól be takarni...-mondom a lányra nézve-Másodszor meg...megvárni míg felébred...hosszú beszélgetésnek nézünk elébe!-sétálok a konyhába

Gondterhelten nyitom ki a hűtőt amiről már pattog le a festék és halk csattanással ér földet ahogy hozzá érek.Kiveszek egy üveg vizet és le húzom,kell egy kis frissítés hisz zsong a fejem a gondolatok hadától.
-Nem tudom eldönteni hogy ez a lány bajt hoz ránk vagy a szabadságunk kulcsa e...-hallom meg hyungom hangját aki a bárszéken foglal helyet és úgy néz rám
-Mit árthatna nekünk egy fiatal lány?-nevetek hitetlenkedve miközben vele szemben helyet foglalok
-Erre inkább nem is válaszolok...-nevet
Igaza van.Egyáltalán nem tudjuk milyen erős erő van a birtokában és tapasztalatlan ami még nagyobb veszély az akció szempontjából.
-De kiengedték a búrából...ami jelenthet valamit...-nézen kezeim
-Tudnak valamit...kell nekik valamire...ez így nem lesz jó Hongjoong!-csap az asztalra-Egyre több az áldozat...-sóhajt jogosan
-Tudom...-sóhajtok gondterhelten
-Sant nem kéne a lány közelébe engedni...-szólal meg mire értetlenül meredek rá-Te nem látod?-nevet fel
-Miért ne lehetnének szerelmesek?-kérdezem hisz fiatalok használják ki az időt mert kitudja mennyi van még hátra
-Térj észhez!Sanra szükségünk van.De ez a lány eltereli a figyelmét és másokét is!Én nem maradok itt még egy évet!-csap az asztalra majd azzal a lendülettel feláll és eltrappol

-Istenem...-fogom a fejem
-Történt valami hyung?-felemelem a fejem majd mosolyt erőltetek magamra
-Nem...Minden rendben van...-mondom határozottan de nem hathatott annak mert össze húzott szemöldökkel nézett vissza rám
-Seonghwa hyung akkor miért volt pattanásig feszült?-kérdezi értetlenül
-Hahh...hidd el minden a legnagyobb rendben...-eresztek el egy újabb mosolyt-Destiny?-kérdezem hogy tereljem a témát
-Még mindig alszik de már jobb bőrben van.-válaszol komoran

Hiányzik a mosolygos életvidám San aki órákig képes volt pattogni és viháncolni.Ő volt a csapat happy vírusa de most....nem is ismerek rá.Inkább helyesbítek, mindenki megváltozott.Be vagyunk zárva és nem tudod mikor halsz meg.Bármi történhet.Tudatlanság.
Csak egymásra számíthatunk hisz az erőnket blokkolják.Ugyanugy emberek vagyunk és ezzel nem segítenek hogy itt poshadunk a beton falak között,inkább rontanak ezzel.Ha nem tudod használni az erőd akkor saját magad sem tudod...

Éppen fordult meg mondván ő elmegy de megállítottam.
-Van valami közted és Destiny között?-kérdezem miközben ujjaim összefonom egymással
Meg sem fordul így hátával nézek farkas szemet.
-Miért lenne?-kérdezi
-Csak mert...-kezdem de ordítva félbe szakít
-Nincs közöttünk semmi!!Ő csak egy buta lány!!Aki a nyakunkon van mert képtelen irányítani az erejét!!Miatta felfordult az élete....ünk!!!-akad meg de továbbra is tartja a szigorú tekintetét
-Értem.-vonok vállat de úgy tűnik elárulta magát
-Ne.Mond.El.Senkinek.-tagolja-Ez a beszélgetés nem történt meg!-azzal ő is kicsörtet a konyhából

Fejrázva nézek ki a konyha kicsi ablakán ami már be van törve.Mozaik szerűen nézem a kinti világot ami zárva van előlünk...előlünk akik család nélkül maradtak...bármi nemű szeretet nélkül...a szabadság elől...

~^^~
Sziasztooooook!Itt lenne a folytatás☺️💕Remélem tetszik😶💕Mindenkinek további jó pihenést és kellemes nyarat💖🌴
Jó olvasást~

💖:_YU_97