DESTINY

Teljesen ledöbbentem az idős nő láttán, őszintén?Nem számítottam, hogy mikor vissza érünk ő a kanapén fog ránk mosolyogni kezében...azzal a könyvvel, amit tudtommal ott hagytam a táborba.Elakartam menni érte, de bárhogy kerestem a fa deszkák alatt, mintha elnyelte volna a föld...és az égés nyomok is mintha halványodtak volna.Gondoltam valaki elvitte magával, így nem is fordítottam rá figyelmet, de most hogy újra látom az érdekes szimbólumokkal tarkított sötét borítót, valami furcsa érzés kerített hatalmába.
-Örülök, hogy látlak titeket!-küld egy apró mosolyt felénk, amit mi zavartan viszonzunk és érdeklődve lépünk közelebb a többiek körébe-Valószínűleg tudod, hogy mit álmodtál Destiny, nem de bár?-emeli rám tekintetét, nem számítottam ilyen téma váltásra, így hirtelen, de megilletődöttségem leplezve csak biccentek
-A múlt volt.-nyögöm ki száraz torokkal, amire a többiek fel vonják a szemöldöküket-Baekhyun, Junmyeon, Kai, Lay és az a fiú aki itt fekszik kómában, Sehun ők egy csoport tagjai, akik megpróbálták eltörölni a föld színéről a kormányt és a táborokat, de kudarcba fulladt a küldetésük egy akció során...
-Tessék?!!-ereszti ki a hangját először Seonghwa és teljesen elképedve mereszti rám fekete íriszeit
-Úgy tudtam!-helyesel Jongho és öklét össze szorítja és megenged magának egy győzelemittas vigyort
-Ők mind itt ezen a szigeten tanulták meg az erejük használatát.De nem kaptak segítséget az itt levőktől.-mérem végig a csöndben ülő nőt, aki iránt most valami oknál fogva haragot tápláltam-A másik Pirokinetikus főnix vérű be van zárva és az ő erejét használták eddig fel, ő Chanyeol, aki az elmémbe ferkőzött.Az álmaimat pedig egy bizonyos DO irányította és úgy érzem, mintha pontot akarna tenni ennek az ügy végére és erre mi vagyunk kiválasztva.-nézek végig a srácokon, akik meg sem tudtak szólalni a szó áradatom miatt, Yoko-sama egyáltalán nem volt meglepett, sőt mintha erre várt volna, hogy mindenre fény derüljön és elmondjam, amit ő már réges-rég tudott
-Nekem ez sok...-fogja az orrnyergét Yeosang és megrázza a fejét
-Pontosan Destiny.-helyesel a nő és még a meghökkenés apró jelét se látom arca különböző pontjain-Ti vagytok a jövő reményei, a változás.A múlt megismétli önmagát, magával hozva a mai napon egy kis csavart.
-Mégis hogy érti?-túr a hajába frusztráltan San, aki amióta beléptünk a házba tartja fogságban kezem, amit egyáltalán nem bánok, úgy érzem ez ad egy kis védelmet és magabiztosságot
-Félek, hogy ez a sziget is rabja lesz az értelmetlen vérontásnak...-sóhajt mélyet és gondterhelten kezdi el kémleli a gyönyörű fából fabrikált ablakot, amin érdekes vájatok formálódnak ki-Elkerültük a múltban, de most elkerülhetetlen.
-Éreztem, hogy itt az orrunk előtt minden össze függ!-csap egyet a combjára Hongjoong száját elhúzva
-Ha még a szemünk előtt is lenne a megoldás mindig teszünk egy kitérőt és csak utána hátrálunk.-csóválja a fejét szelíden a nő
-Aggasztó jeleket kapott Yoko-sama?-kérdezem, miközben gyomromban a görcs egyre csak össze zsugorodik és szoros fájdalommá alakul-Valami történni fog.-hátrálok meg egy kicsit, ezzel Sant is magammal rántva, hisz ujjaink összefonódva szorítják egymást
-Az egyik hibridünk teljes pánikban van.Olyan frekvencián hallja a dolgokat, amit mi nem észlelünk.-tápászkodik fel óvatosan ülő helyzetéből és csak most veszem észre, hogy közelebb került hozzám, hogy arca a szokásosnál is be esettebb és a mosoly ajkai szélén, inkább grimaszba torzulás, éreztem, hogy nincs valami rendben...
-Begyűjtők?-remeg meg a hangja Wooyoungnak, de a nő csak válaszként kerüli az ideges tekintetét, ami okot ad a még nagyobb pánikra, ami keletkezni készül
-Mégis hogy?!!-sóhajt Seonghwa mérgesen
-Fogalmam sincs Seonghwa, azt se tudjuk hogy, hogy sikerült ide....-egy ajtó csapódás szakítja félbe Yoko-sama mondandóját, így a hang irányába terelődik a figyelmünk
-Baekhyun?-már azt se tudom, hogy meglepődjek-e jelenlétén
-Én voltam.-lihegi térdén támaszkodva és sötét haja homlokára tapadt
-Mi voltál te?!-szalad ráncba a homloka Yunhonak
-Miattam jönnek a begyűjtők.-egyenesedik ki és tartva a szemkontaktust férkőzik letaglózott íriszeinkbe-Fel törtem a rendszert egy pillanatra és úgy tűnik...hogy észlelték és ide jönnek...-túr a hajába frusztráltan-Én...sajn...
-Itt gyerekek is vannak!!!Ráadásul várandós kismamák is élnek itt!!!-hördül fel Seonghwa és szemei csak úgy szikráznak
-Tudom hogy elcsesztem, oké?!!!!!-tárja szét a karjait a fiú idegesen
-Ez ellen nem tudunk már mit tenni, ami megtörtént az megtörtént.-csitítja a kedélyeket az idős hölgy egy apró kézmozdulattal-Riadót kell jelentenem.A gyerekeket és a kismamákat biztonságba tudjuk vinni.-indul meg kifelé, majd hirtelen hátra fordul felénk-Bízom bennetek.Nem vagyok a háború híve én a békét képviselem, de hibáztam régebben, hogy nem nyújtottam segítséget, mikor szükség lett volna rá, így tanulva ebből segítenek a sziget lakói.-méri végig Baekhyunt, aki tüntetőleg inkább engem kémlel
-Köszönjük.-hajolok meg a nő előtt és már csak az ajtó halk recsegését hallom és az elhaló lépteket
-Készen álltok valami kezdetéhez?-teszi karba a kezeit Baekhyun
-Mi vagyunk az Ateez.-von vállat Hongjoong és egy biztatóan össze mosolyognak a srácokkal

A kis faházak kiürültek, sehol sem volt gyerek nevetés vagy szorgoskodó kezek.Mindenki az ablakból vagy a verandán ült és kémlelt.A csend idegtépő és hátborzongató volt.Szinte éreztem, ahogy az agyam kattog és minden neszre felfigyel, szemeim cikáztak a zöld növényzet árnyai között.Sehol sem hallottam nehéz lépteket vagy az elektronika zajait.
-Lehet csak repülő volt...-szólal meg halkan Mingi, neki támaszkodva az egyik fának
-Ha repülő is lett volna, biztos nem turisták utaztak rajta.-Baekhyun minden ideg szála pattanásig feszült volt és nyoma sem volt a "lazaBaekhyunnak", hisz tudta hogy ez nem játék, sokkal több mindent élt meg és többet tud az ottaniakról, így nem csodálom az állapotát
-Ti is halljátok...?!-kérdezi Seonghwa pár perc csend után és kezeit a talajra helyezi
-Mi ez a...lihegés?-zavartan kapom fel a fejem, mikor érdekes zajokat vélek felfedezni és a madarak hangos szárny csapásokkal szállnak el az erdő szívéből
-Egy állat esetleg hyung?-hunyorog San mellettem
-Fogalmam sincs...-a szőke hajú ujjait szinte belemélyeszti a poros földbe-Az biztos, hogy nem két lábon jön.-egyenesedik ki

A sziget lakói feszülten és óvatosan lépkednek közelebb az erdő kezdetéhez, ahol még alacsony az aljnövényzet.
-Óvatosan!-intem le őket, mikor be akarnak merészkedni, mire értetlenséget mutatva fordulnak felém, de ekkor egy világító szempár jelenik meg a fák sötétségben, ezzel is semmissé téve a kijelentésem és megérzéseim
-Ott!!!!-ordítják egyszerre, ezzel is egy pillanatra elijesztve a lényt, halk morgás és csattogás visszhangzik vissza a hatalmas kövekről, amik körül ölelik a szigetet

Felfedve magát a hang tulajdonosa ugrik ki a számára menedéket nyújtó növényzetből, egyenesen elénk, amitől tüdőmbe ragadt a levegő.
-Ez mégis.....micsoda?!!!!-hápog ijedten Yeosang
Nem csodálkozom Yeosang jelzőjén, hisz egy lány volt előttünk, akinek éles fogain megvillant a Nap sugarai.Csapzott haja vállára omlott le és szeme világát is eltakarta egy kicsit.Négykézlábra volt ereszkedve és úgy méregetett minket.Ismerős fényben pompázó szemeitől kirázott a hideg.Ez a kormányzó által teremtett lény...az én vérem által vállt, szörnyeteggé.
-Destiny ez...-motyogja Ana remegő hanggal, hisz ő is szemtanúja volt egy ilyen fajta teremtménynek
-Ne mozduljatok.-emeli fel a kezeit Lay, ezzel is megállítva az idegen lány mögött meginduló embereket-Olyan mint egy állat, nem emberi gondolkodás vezérli...ha félelmet érez vagy veszélyt akkor támad.-hangja egyre erősödik és szemeit is dühösen mereszti a mozgó lakókra
-Ne...-suttogom, mikor egy vállakozó szellemű férfi lopakodva közelíti meg a lihegő lányt

A lány elkezd fülelni és nyaka megroppan.Morgást hallat és kezeivel egy gyors mozdulattal megragadja a férfi lábát, akinek reagálni sincs ideje és maga alá kényszeríti, amire a férfi hangosan ordít, hisz a lány erőszakosan közelít éles fogaival arcához.
-Fogd le a kezét és a lábát!!!-szólok oda futtában Baekhyunnak és Laynek, miközben én a lány vékony csípőjét ragadom meg, amire ő fogát csattogtatva próbál megharapni, ami elől ügyesen kitérek, a segítségemre siető két személy erősen szorítja a hadonászó kezeit és rúgkapáló lábait, így hármunkra terelődik a figyelme, amitől a férfi iszkolva szabadul ki a megtébolyult lány alól
A fiúk segítenek maradásra bírni végtagjait, de nyakához képtelenség érni.
-Basszus.-szökik ki a számon egy káromkodás, mikor a lány egyre erősebben rángatózik és feje is közelebb kerül az enyémhez
-Fogja már le valaki a fejét!!!-kiabálja túl a zűrzavart és a kísérteties hörgést Baekhyun, aki sziszegve hatástalanítja a kezeit
San villámgyorsan vízből képzett a nyaka köré egy örvényt és azzal húzta le a talajra, majd Seonghwa kis kő darabokból marasztalta ott.

Leszállva a lányról kerül rá még több nehéz kőből készült lánc, így csak elégedetlenül vicsorog.Jongho elszántan hajol közelebb a lány arcához, amit én meg akarok akadályozni, de San lefog.
-De...-értetlenkedek a megállító kezeire
-Tudja mit csinál.-majd levéve ujjait karomról helyezi füleimre és most jutott el a tudatomig, hogy a nálam pár évvel idősebb fiú milyen erő birtokában is van, még soha nem láttam, hogy használta volna, kiváncsi voltam és izgatott, sokszor szokott dúdolni, amit azt hiszi nem hallunk, elárulom angyali hangja van és tökéletes hajlításoknak lehetünk fültanúi, kellemes orgánuma van, ami minden halló embert meg nyugtatásra késztet, de gondolom a lány esetében nem ezt fogja alkalmazni, így én apró mancsaim a mögöttem levő fülére tapasztom és ezzel kiérdemelve és puszit fejem búbjára

Jongho hangja egyre erősödött és a levegőben spirális formában térítették be a lányt, akinek fájdalmas sikolyát még így is hallottam.A fiú erőteljesebben eresztette ki a hangját, amire össze szorítottam szemeim.Egy hangos és magas frekvenciájú hang szelte be az egész szigetet.Ki tárult pupillával néztem a pár méterrel arrébb földet érő Jonghot és a kiszabadult lányt, akinek ajkai szélén vigyor jelent meg.
-Ez lehetetlen!!!!-hüledezik Ana és ezzel sajnos nincs egyedül-Neki is...
-Miért néz minket ennyire?-hátrál Mingi megszeppenve
-Mi leszünk a vacsi.-adja a választ Baekhyun és nem tévedett sokat, mert a lány újra nagyot ugorva néz velem farkas szemet és mélyen beleszimatol a levegőbe

Remegve szorítom ökölbe a kezeim és ujjaimon megérzem a tűz elem melegét, mintha ezt észrevette volna ijedten kapja fel a fejét és védekezésképp karmol alkaromba, amire halkan felszisszenek és a helyén ki serkent a vörös árnyalatú vérem.Hezitálásom úgy tűnik kedvező volt számára, mert ki villantotta fogait, ami ilyen közelről is félelmetesen hatott.Elkerülve a fájdalmas harapást képződik körülöttem egy vízburok előttem pedig ujjaimból tűz cikázik.Csodálkozva néztem a két elem egyesülését, ahogy a sarki fényhez hasonló fényárban hullámzik lényünk körül.A lány nem hagyva fel tervével vetődik neki a buroknak újra, de egy pillanat alatt repül a levegőbe és már csak egy hangos csobbanás hallatszik, ahogy földet ért.

-Mégis mi volt ez?-tátog akár egy hal Yunho és szája elé emeli a kezét
-Egy idegbeteg csaj, aki nagyban pályázik Destinyre.-Seonghwa Baekhyun mondandójára csak megforgatta a szemét
-Majdnem kinyírt minket!-tárja szét a kezeit Ana, miközben heves gesztusokkal hadonászik
-Jól vagy Jongho?-veszem kezeim közé az övét, mire csak bólint
-Szépen ívelt zuhanás volt öcskös, szóval ajánlom Suhot.-mondja Baekhyun és ez az aranyos gesztus megmelengette a szívem
-De Yeosang megmentett minket!-paskolta meg a hátát Hongjoong egy széles mosoly kíséretében
-Én?!-billenti oldalra a fejét értetlenül az érintett-Én nem csináltam semmit...-rázza a kobakját, amire mindenki elnémul
-Kellett annak a csajnak egy kis hideg zuhany, remélem az majd helyre hozza őt.
-S..Sehun?!-dadog Lay és szemeiben könny fátyol jelenik meg, amint az illető csak egy szál melegítő nadrágban ácsorog előttünk
-Hyungok!-mosolyog szélesen
-Istenem Sehun!!!-húzza egy csont ropogtató ölelésbe Baekhyun az illetőt-Annyira hiányoztál!!!!
-Azért nem haltam meg...-nevet halványan Sehun, de Baekhyun csak meg csapja a fejét-Ya!!!!-sopánkodik a fiatal
-Csak...maradj csendben!-szipog Baekhyun, amin Sehun csak meg mosolyog és karjával körbe öleli hyungját
-Ahhhw!!!-motyog mellettem Ana teljesen transzba esve-És ilyenkor nincs nálam fényképező gép!-csettint egyet, amire csak halkan fel nevetek
-És ti kik is vagytok?-vakarja meg a tarkóját kínosan kivillantva fehér fogait, miközben ránk néz
-Ohh ez egy hosszú történet lesz...-csóválja a fejét Lay-De először vegyél valamit fel maknae...-bök a fejével a fedetlen felső testére

ÚJ AKTA ELÉRHETŐ

Oh Sehun

Megnyitja?

Igen                          Nem

Kor:27
Születési hely:Dél-Korea, Szöul, Mangu-dong
Családi állapot:Az Oh család legfiatalabb gyermeke, idősebb fiútestvér:?
Képesség:Levegő- és szélmanipuláció
Azonosító:19940412
Bejegyzés:2022.04.08-Szöuli fegyenc tábor
Az EXO csoport legfiatalabb tagja.
Kómában volt, mert az Idő és a Pirokinézis elemek találkoztak a testében.
Jelenlegi veszélyességi státusz:magas

~^^~
Sziasztok itt lennék a folytatással❤️Remélem elnyeri a tetszéseteket😊Mindenki vigyázzon magára és egymásra!Kitartást az online sulihoz!!Fighting🙌🏻További szép napot mindenkinek, Pihenjetek sokat!Jó olvasást a részhez~!💓💕😊😍

💖:_YU_97