•44•
-Most mégis merre?!-kérdezi fejét kapkodva Kai, ahogy beléptünk a hatalmas épületbe
-Szét oszlunk!-adja a választ Suho pár perces morfondírozás után
-Ez egy meggondolatlan lépés.-morogja Baekhyun szemforgatva
-Megvesztél Junmyeon?-nevet fel hitetlenkedve Xiumin-Hol van az a Junmyeon, aki mindig megfontolt és az első és legfontosabb szava mindig, hogy "együtt"?!-kéri számon barátunk
-Mindig megkaptam, hogy nem merek kockáztatni.Tessék most itt van a "mindentbeleadok"Junmyeon!-tárja szét a karjait cinikusan, amire mi csendben maradunk
-Pont most akarsz kockáztatni?!-vonom fel a szemöldököm
-Csak hallgassatok rám!-fujtat egyet mérgesen-Szétválunk.
-Ahogy akarod...főnök.-köpi a szavakat Baekhyun és lazán vállat von
-DO, Sehun és Chanyeol ti lesztek az egyik csapat.-válaszul csak bólintunk és elhelyezkedünk a megfelelő folyosó irányában
-Chen, Yixing.Kai és Baekhyun.Én és Xiumin.Világos voltam?-néz körbe jeges tekintettel-Amelyik csapathoz tartoztok az ő parancsaikat követitek.Természetesen folyamatosan kommunikálni fogok velük.-intézi szavait a mögöttünk levő vállakozó szellemű fiataloknak, akik értve Suho szavait be sorakoznak a nekik szimpatikus blokkba
-Vigyázzatok magatokra.-hallom meg Chent a fejembe, így felé fordulok, az ő csapatuk már elindult, de még idejében kaptam el a tekintetét, amibe félelem csillant meg, amitől hatalmasat nyeltem
-Induljunk, mert nem tudjuk mikor veszik a drótot, hogy itt vagyunk.Lehet már tudják, így nincs időnk ácsorogni.-indítja meg a csapatát Suho, míg Xiumin csak mérgesen méregeti a dirigáló barátunk és mélyet sóhajt
-Vérszemet kapott.-suttogja fülembe Sehun, miközben mi is elindulunk
-Nem kicsit.-bólogat a colos mellettünk-Érthető hogy ideges.Én is remegek már az idegtől, de az nem jogosít fel arra, hogy meggondolatlanul cselekedjek.-egyetértek barátom szavaival, de válaszolni már nem tudok, mert a fém padló hangosan csattogni kezd jelezve nekünk, hogy valaki igen is jelen van
Chan felemeli a kezét, maradásra bírva minket és óvatosan kiles a sarkon.Visszafolytott lélegzettel nézem végig a jelentet, majd a colos levegőbe emelt karjától megindulnak lábaim.
-Valahova nagyon igyekeztek.-motyogja
-Többiekhez?-riad meg Sehun
-Üzenek nekik.-mondja rögtön Chanyeol és behunyja szemeit-Taeho ott van Chenéknél.
-Basszus.-szitkozodom idegesen és megfordulok a tengelyem körül, ha nem csapodna neki a falnak egy katona, amitől meghökkenünk
-Tudod kivel szórakozzál!!!-fogja meg az arcát Yixing egy fél mosoly kíséretében, majd egy utolsót belerúg, amitől a férfi előre görnyed, így esélyt adva barátomnak, hogy fejbe kólintsa a fegyver végével, amitől azonnal édes álmokba küldte, nem akarunk gyilkosok lenni, nem akarunk olyanok lenni mint ők...
-Te nem Chennel vagy?-düllednek ki a szemei Sehunnak-Taeho ott van és...
-Na jó...-nevet a plafon felé-Most mi van?!!-furcsán nézünk a barátunkra-Chen mondta, hogy nem tudja elérni Chant.-a colosra nézünk, aki idegesen a hajába túr
-Taehot láttad Chen elméjében, de manipulálta a te elméded, akkor...-morfondírozok
-Játszik velünk, idióta telepata.-morogja Lay-Csodás.-köpi a szavakat
-Ha össze zavart minket, akkor a többieket is össze fogja.-mondja Sehun aggódva
-Mi...-kezdené a mondatát Chan, ha egy hang nem szakítaná félbe
-Mondom, hogy végetek van...-visszhangzik a nevetése Taehonak
-Nyomorék áruló!-forgolodunk körbe-körbe, hisz az illetőt sehol sem látjuk
-Szeretek nagyban játszani na!-cisszegi hetykén és biztos vagyok benne, hogy a mosoly ajkai szélén csak élesedik, látva a tehetetlenségünket
-Gyáva vagy, amiért még a képedet sem tolod ide...-ropogtatja meg az ujjait Lay
-Mi ez a bújócska?Még nem nőttél fel Taeho?-nevetek fel hitetlenkedve
-Humoros.-morogja-De annyira kiváncsi vagyok, hogyha ennyire nyeregben érzitek magatok, akkor miért nem keresitek meg a többieket?Hm?Lehet bajban vannak...hoppá...-kacag ördögien
-Te meg mégis hova mész??!!-rántom vissza az ökör módjára viselkedő Layt-Azt mondja hogy ugorj a kútba, akkor te mész is?!
-Igyis ugyis csapdában vagyunk, itt már nem számít hogy taktikázunk.-csapja le a kezeim fújtatva
-Na engem nem érdekel Suho parancsa!Össze szedjük a többieket!-szólal meg Chan is feszülten és elkezd minket rángatni, amit a mögöttünk levők értetlenül néznek
-Mégis mit csináltok?!!!-ordít az egyik srác előre tolakodva mellénk-Követni kéne a parancsot, amit Junmyeon hyung kiadott!
-A terv mindig az eseményektől változik meg, ami most sincs másképp.Alkalmazkodás.-pillant a csoport háta mögé, ahol újra megzörrent a rács a katonák bakancsa alatt-Jössz és életben maradsz vagy követed a semmissé vált parancsot.-néz farkasszemet a nála jóval alacsonyabb sráccal a colos, aki mit sem törődve Chan tüzes tekintetével fordít hátat barátunknak, amitől a piros hajú megfeszül és erőteljesen szívja be a levegőt
-Sok sikert...-löki oda félvállról Yixing és maga elé helyezi a fegyvert, majd határozott léptekkel indul meg
-Gyere Chan.-ragadom meg pulcsija ujját
-Te is így gondolod?-kérdezi megtörten
-Őt nem tudod megmenteni, de a többieket igen...az EXOt.-úgy látszik szavaim eltaláltak a tudatáig és követve Lay sebes lépteit csatlakozik Sehunékhoz
Cselekedj úgy ahogy te látod jónak, mindig e szerint éltem, de a túlzott makacsság és önfejűség mások életébe is kerülhet.Keserűen néztem még egy pillantást hátra az ott maradt társaimra, akiknek erőteljesen nekik mentek a katonák, így fájdalmas ordítást kicsalva belőlük.
-Hol hagytad Chent?-érdeklődöm suttogva, miközben faltól falig lopakodtunk, tudják hogy itt vagyunk ez nem is kérdés, de azt reméljük hogy a pontos helyünket nem, bár Taeho tesz erről
-Mondtam, hogy keresse meg Xiuminékat.Én meg megkereslek titeket.-adja a választ tömören
-Oltsd ki a lámpát!!-teszem a kezem a mellettem levők mellkasára, ezzel is megálljt parancsolva, közeledő fények és a recsegés be igazolta, hogy jól gondoltam a túl nagy csendet
A fények ki alszanak felettünk, így csak a cikázó fénysugarak festenek csíkokat a falra, amik az ellenség fegyveréből áradnak
-Itt vannak!-szólal meg az egyik rekedtes hangon, hallom szapora légvételeit és lassuló tempójukat, majd egy kattanás és a fegyver el durrant
-Faszom...-nyög fel Lay és mellettem hallom cipő talpának súrolódását, a fényes burok láthatóvá válik, ahogy a lőszer lepattan róla, a katonák meglepődöttsége adott esélyt arra, hogy Sehun másodpercek alatt egy suhintással a falnak szorítsa őket, így fegyvertelenné téve a kapálózó férfiakat
-Itt jártak Baekhyunék is.-olvasztja el a fegyvereket Chan, biztosra menve, majd a piros folyadékra mutat, ami katona halom alól szivárgott és a repedezett falra, talajra, ők ketten voltak azok, akik nem tartották be a szabályokat és az elveket, hogy nem ölünk, Baekhyunban égett a harag, amiért elszakították a párjától, míg Kaiban a bosszú, hisz a szüleit megölték, mert rejtegették őt
-Ezt csak én hallom?-markolja fegyverét Lay és koncentrálva fülel, először azt hittem újra katonák jönnek, de a hang forrása mást igazolt
-Erre...-int Chan a kezével a hang irányába, amit követünk is és belépünk a nagy terembe-Az ott meg mégis...-hunyorog a colos, hisz a zaj csak még jobban visszhangzik ebben a nagy térben
-Menjetek innen!!!!-harsan fel egy jellegzetes hang
-Hyung?-vonja össze a szemöldökét Sehun, így mostmár én is jobban fókuszálok az adott pontra
-Menjetek innen!!!!-ismétli magát és a rácsba egy hatalmasat csap
-Mit keresel ott?!-értetlenkedem fel nézve a mennyezetre lógatott cellára, ahol Suho raboskodott, tele vércsíkokkal-Mi történt veled...
-Mondom ho....Lám-lám...-vált át a hangja és szemei fehéren villognak ránk-Csak nem vagyunk olyan okosak.-nevet fel kíséretiesen
-Hogy mered te büdös...-szorulnak ökölbe a kezeim mérgemben, hogy szinte bábuként tekint Suhora, mert egy gyáva féreg
-Miért ennyire szórakoztató ez?!-ámuldozik bugyuta vigyorral-Gyerünk Chanyeol használd az erőd és égesd el a láncokat, amik ezt a ketrecet tartják.-markolja meg a rácsokat és mélyen a piros hajú szemeibe néz-Mi ez a tétovázás?Hm?!!!-vált hangja türelmetlenné
Chanyeol mérgesen fujtatott mellettem és egész lénye lángol, amitől homlokom elkezdtek gyöngyözni az izzadság cseppek.
-Ments meg Chanyeol...-biggyeszti le az ajkait játszadozva, az illető hangosan felmorran, de a tűz csóva, csak épp hogy súrolja a láncokat
-Hyung...-akad el a hangja Sehunnak mellettem, amitől rögtön hátra arcot vágok az irányába-Hyung...-szorít rá nyakára a katona, miközben egyre jobban húzza el tőlem
-Ha még egy lépést teszel felé vége.-helyezi homlokára az aktivált fegyvert, így testem kövé dermed
Gyilkos tekintettel méregetem a győztes mosolyú egyedet, de kezem magam elé emelem, amitől a torkán akad a következő mondat.Chanyeol vöröslő ökle is az idő kerekében téblábolt.De idegesítő módon Taeho mosolya egyre csak szélesedett, Suho arcát felhasználva.Minden lelassult körülöttem és egy gyors mozdulattal tekerem ki az erős öklök közül a tárgyat és dobom a terem másik pontjába.Lehunyva szemeim nézem a megilletődött katonát és az újra mozgó környezetet.
-Hunnie...-kapnám el, de Chanyeol egyik kezével engem lök a földre, míg a másikkal Sehunt akarja elérni, de a fiatalabbnak fenn akadnak a szemei és tátva maradt szájjal rogy térdre
-Sehun!!!-ordítom teli torokból és az össze esett barátomhoz csúszok-Sehun!!!!-szorítom kezeit, amik görcsösen szorulnak mellkasára-Nem-nem!!!!!-remegnek kezeim a vér láttán, ami a fiatalabbhoz tartozik-Tarts ki kérlek Sehun!!!!-szólítgatom, mikor látom hogy pillái megrebegnek-Eressz el!!!-rángatom másik kezem, amit egy katona kapott el és akaratosan próbál elhúzni, szabad kezem a véres pólóra helyezem és megjelennek a jellegzetes szikrák ujjaim tövében
A nyakam körül éles szorítást éreztem és az erőm is mintha köddé vált volna.
-Nem-nem!!!Nem!!!!Mi ez?!!!-fogok rá a nyakamra tett fém nyakperecre, ami azonnal szorulni kezdett ellenkezésem miatt, Mégis mi folyik itt?!!
-Adjanak neki!!!-hátamba erős áramütés futott végig, amitől azonnal a hideg padlón kötöttem ki Sehun, alig lélegző teste mellett, homályosan látva néztem a fiatalabbra
-Sajnálom...-suttogom erőtlenül és még hallom Chanyeol hangos ordítását, ahogy mellettem koppan a katonák karmai között, akik tömegesen fogjak le ideges barátom
A szemeim előtt suhantak el az esemény foszlányok.Kezeinken a bilincs, míg a nyakperec nyakunkat ölelte körbe.Ahogy szét választanak minket egymástól.Bedobnak a cellákba, mint egy mocskos állatot.Ordítások és sikolyok sípolása a fülembe.Megtört tekintetek.Alig látható légvételek.Koppanó térdek a meghunyászkodás érdekében.Vérrel festett arcok.Élettelen emberi bábuk a hideg betonon.A katonák felszereléseinek csattogása.Ördögi kacaj az ellenség torkából.Irritáló vasrudak szemeim előtt.
Elbuktunk.A sors ezt rendelte el nekünk.A jók a börtönbe, míg a gonosz szabadon garázdálkodik és pusztít.Talán nem mi voltunk megírva a végső harc katonáinak?Valaki teljesen más?Lehet te...Destiny?
Egy határozott kéz érintésére kipattannak a szemeim és ujjaim beleakasztom alkarjába.
-Lehet te...?-suttogja közénk a fekete szempár, majd fejét félre billente válik kámforrá
~^^~
Sziasztok itt lennék a folytatással~Tudom, hogy kész káosz uralkodik jelenleg ebben a részben🙏🏻😖Sajnálom...Remélem jól vagytok❤️Fighting az online sulihoz mindenkinek!!💕
További szép napot és jó olvasást a részhez!💓
💖:_YU_97
~Kihívás~
Köszönöm szépen a kihívást NikolettMici ❤️
1.)
1)Rengeteg van(pl.: Lee Hyun-woo, Ahn Jae-hyun, Nam Joo-hyuk, Kim Jae-young, Lee Jong Suk, ...)
2)Nincs kifejezetten(általában sorozatokat nézek)
3)Fantasy, sci-fi
4)Sok van
5)Kerstin Gier könyveit imádom
6)Nincs
7)Szabadság Angyalai (és most ügyködöm egy másik történeten)
8)igen voltam
9)ölelés
10)kutyás
2.)Betűm:E
1)Eric
2)Entlebuch
3)Egyesült Királyság
4)VictoriaStyles9707 -Ellentétek c. könyve
5)E.T.
6)encourageing_words
Kihívottak❤️:
victoriathoth A
DrcsNr J
@hungarian_mochii C
@H_S_1234 K
PAlexa12107 I
WritingbyAnki S
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top