3. rész
Bementem az ajtón ahogy akarta, de amit ott láttam attól frászt kaptam. Egy magas arctalan csápos alak volt ott öltönyben. Nagyon megijedtem tőle.
-Foglalj helyet Roxanne-mondta én pedig minden szó nélkül úgy tettem ahogy kérte, leültem vele szembe az asztal másik oldalára. Nem tudtam mit akar de nem is mertem megszólalni. Életembe nem láttam még ehhez hasonló izét.
-Nos, gondolom nem tudod miért lehetsz itt. Mindent megtudsz a maga idejében. Nem kell félj, nem bántalak ameddig nem adsz rá okot. Tudod úgy gondoltam jó lennél a "csapatba". Adott lenne minden, lenne rendesnek mondható otthonod, lenne rendesen kajád. Mindössze annyit kell tenned hogy engedelmeskedsz nekem és nem állsz ellen-mondta, én szép csendbe végig hallgattam de persze eszembe se volt maradni.
-Én.. nem hiszem hogy szeretnék egy ilyen helyen maradni. Elég para meg minden, és mégis mit kellene csinálnom?-kérdeztem de persze az arcán semmit nem lehetett látni.
-Gyilkolni, mint a többiek, jó gyilkos lenne belőled-mondta. Én ennek hallatán ledöbbentem.
-Én..nem vagyok gyilkos-mondtam közbe végig a fehér fejét néztem.
-Tudom mit tettél, figyellek egy ideje. Igenis az vagy, egy ember után is mondhatnánk rád, de te hármat is megöltél-mondta komor hangon, én csak sóhajtottam.
-Jó, igen. De rendszeresen nem hinném hogy tudnám csinálni. Ők ártottak nekem, megkapták azt amit érdemeltek. De én nem lennék erre jó-mondtam majd felálltam, de nem nagyon hatotta ez meg. Nincs arca de látszott hogy ideges lett, megjelentek a csápjai is.
-NEM MONDTAM HOGY ELMEHETSZ. ÜLJ LE!-kiabált rám szinte démoni hangon. Mit ne mondjak a frászt hozta rám, szinte azonnal visszaültem. Nem tudom mi ez a lény de rémisztő az egyszer biztos.
-Nem kérdeztem akarod e vagy sem. Gyilkos leszel és itt maradsz, és engedelmeskedned kell, ha ellenkezel bármi ellen amit mondok majd meglátod a következményét, vagy kérdezd a többieket biztos tudnak mit mesélni. Üdv a creepypasták közt. Majd Hoodie megmutatja a szobád. Most elmehetsz, de szökéssel ne is próbálkozz, úgyis megtalállak, és megöllek-mondta a végét már mélyebb hangon. Bólintottam majd felálltam és kimentem. Páran még ott voltak, köztük az a három is akikkel jöttem. A fekete maszkos rámnézett.
-Szóval akkor megmutassam a szobádat?-kérdezte.
-Várj-mondtam neki majd oda léptem a fehér pulcsis sráchoz akinek a vágás van az arcán.
-Honnan tudtad a becenevem? Sejtem hogy megölted a barátaim, de miért tetted? Hogy jön ez ahhoz hogy el kellett ide hoznod?-elhalmoztam őt kérdésekkel de úgy látszott nem akar választ adni.
-Nem volt hozzá semmi köze, csak jó mókának tűnt, Slender szerint neked is jobb lesz így-mondta lekezelő hangon.
-Jó mókának? És hogy jobb lesz nekem? Mégis hogy? Elhoztatok egy ilyen helyre, kényszerít arra hogy gyilkos legyek. És megölöd azokat az embereket akik elviseltek engem, akik bírtak.
-Oh te naív kis ribi. Törpe mondd meg neki amire rájöttél-mondta ugyan olyan utálatosan. Nem tudom mi baja de már most utálom őt.
-Mondtam már hogy ne hívj így-szólalt meg a kanapéról a zöld ruhás majd rám nézett.
-Ben vagyok, nem törpe a nevem. Szóval ne hívj így ha nem akarsz rosszat. A lényeg, figyeltem őket Slender kérésére hogy Jeffnek könnyebb dolga legyen őket megtalálni. Feltűnt hogy ők is kívülállók az osztályba mint ahogy te is, véleményem szerint csak ezért barátkoztak veled. Ha nem bántották volna őket is valószínűleg nem álltak volna veled szóba-mondta. Én ezeket hallva nem tudtam mit gondoljak, nem tudom igazat mond e. Lehet csak manipulálni akarnak, fogalmam sincs. Ránéztem a sárga pulcsis srácra, aki akkor ezek szerint Hoodie mivel ő kérdezte hogy megmutassa e a szobát.
-Akkor, megmutatnád a szobám? Azt hiszem jobb lenne most inkább egyedül-mondtam mire ő csak bólintott majd elindult a lépcső fele én pedig utána. Felmentünk a lépcsőn majd megállt.
-A harmadik szoba balra-mondta majd fogta magát és lement. Nem törődtem vele csak bementem a szobába és becsuktam az ajtót. Lesz itt mit csinálni az biztos, elég lehangoltnak néz ki amivel nem is lenne bajom de egy takarítás ráférne. Aztán majd ki is kell pakolnom, de most inkább alszom sok volt ez így egyszerre ami most történt. Leraktam a táskáim, átöltöztem pizsamába majd befeküdtem az ágyba. Ahhoz képest elég kényelmes volt, rosszabbra számítottam, a faházban lévőtől pedig százszor jobb. Egy ideig gondolkodtam még majd elnyomott az álom.
Folytatjuk....
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top