- Elég sok dolog van itt amit muszáj kipróbálnunk. Szóval bekéne osztani a napjaink, és úgy kb....mindent. - csapta össze a tenyerét Liam. Kint ültünk a saját kis közös nappalinkban. Niall az egyik fotelben, én a másikban, ölemben Harryvel, a maradék kettõ pedig a kanapén.

- Mi lenne ha ma sétálnánk egy kicsit a környéken, meg megnéznénk a szálloda kertjét, plusz hogy milyen lehetõségek vannak? - kérdezte.

- Holnap pedig egész nap medencézhetnénk. - monda izgatottan Ni.

- A péntek legyen kicsit szabadabb nap szerintem. Mi is külön Harryvel. Te is Zaynnel. - néztem Liamre.

- Köszi baszki. - mondta a szõke.

- Majd feltalálod magad az étteremben. - mondta neki nevetve Z. Niall csak a karját összefonva nézett szúrós szemekkel ránk.

- Uuu szombaton meg játszhatnánk ebben a szobában egész nap. - csillant fel Zayn szeme.

- Aztán vasárnap meg mehetünk is haza. - sóhajtott Li.

- Baby, neked mi a véleményed? - kérdeztem tõle, mert mindannyian mondtunk valamit, de neki már nem maradt nap.

- Nekem tökéletes így. - mosolyodott el.

- Remek, akkor induljunk is. - pattant fel Liam, és mi is követtük le a lépcsõn. - Elolvastátok a lapot? Héttõl kilencig van reggeli. Ebédet azt nekünk kell rendelni amikor szeretnénk, vacsora pedig öt órától hétig. Megbeszéljük mikor menjünk? - kérdezte.

- Én személy szerint nem igazán kelnék fel korán. Negyed-fél kilenckor reggeli? - kérdezte Harry.

- Szerintem az úgy jó. A vacsi pedig mondjuk hat? Az úgy pont a közepe. - válaszolta. Ekkor kiléptünk az udvarra vezetõ ajtón, és átjárt minket a meleg napsütés.

- Menjünk arra. - mutattam egy kisebb ösvény felé. Egyszerûen nem csak belül, de még kívül is csodálatos volt a hely. Az egyik felén volt a gyerekeknek való részleg, na de a másik.... Egy gyönyörû szökőkút, mely körül voltak padok, és rengeteg virág. A kisebb ösvény kõvel volt kirakva, mely pár hintaágyhoz vezetett. Egy hatalmas teniszpálya is még helyet foglalt. Felnézve láttam az erkélyünket, mely erre a szép udvarra néz.

- Lehet én inkább itt alszok. Kurva szép. - mondta Zayn körbe nézve.

- Veled tartok. Még az étterem is közel van. - mondta Niall.

- Gondoljatok bele, most a többiek mind a suliban szopnak. Mi meg konkrétan a paradicsomban vagyunk. - mondtam ámuldozva.

- Megérdemeljük. - mondta Harry elégedetten.

- Egyetértek, ennyi minimum jár nekünk. - bólintott Li. Szépen lassan az aulába sétáltunk, és a táblákat kezdtük olvasni a szolgáltatásokkal. Kilehetett bérelni a tenisz pályát, de egyikünk se tud. Mindenkinek máson akadt meg a szeme. Négyen az egyik wellness programot néztük 'Páros Álom' néven. Hirtelen eszembe jutott az Álom szoba a medencéknél, ami akkor valószínûleg ezért van.

- 2 óra kikapcsolódás pároknak. Ebben a programban a két személy egy külön kis helyen kapcsolódhat ki. Van egy nagyobb jakuzzi, kényelmes pihenõ ágyak, gyertyák, kellemes hangulat és zene. Rendelhetõ be innivaló, étel, és masszázst is lehet kérni. Ezt mind az Álom Szobában. - olvasta fel Liam.

- Ide menjünk légyszi. - fordult felém Harry.

- Benne vagyok. - mondtam mosolyogva. Nekem is nagyon felkeltette az érdeklõdésem.

- Na jól van ám. Li azt nem mondtad hogy ilyen fasza programok vannak. Étel kóstolás háromtól ötig a teraszon. - olvasta lelkesen Niall. - Ott a helyem értitek? Minden nap megyek étel kóstolásra. - magyarázta komolyan. Egyébként volt még lehetõség lovaglásra, kisvonatozásra a város körül, golfozás, meg gyerekeknek volt sok program, de mi már kinéztük a sajátunkat.

- Mennyi az idõ? - kérdeztem.

- Három óra. - nézett a telefonjára Zayn.

- Akkor elmegyünk kicsit a környékre? - kérdeztem, és a következõ pillanatban már az utcákat jártuk. Jó volt kicsit kimozdulni a szokásos környezetbõl. Itt valahogy kicsit minden vidámabb és érdekesebb volt. A téren zene szólt, az emberek pedig mások véleményét leszarva érezték jól magukat, és ez hihetetlen szimpatikus volt.

- Nem hagyjuk ott a sulit és költözünk ide? - kérdezte Liam.

- Dehogynem. - vágtam rá egybõl. Bár most egy pillanatra sem szerettem volna az iskolára gondolni. Minden kis bódénál megálltunk, nézegettük, vettünk szuvenírt is. Természetesen rengeteg képet is csináltunk. Még csak másfél órája jöhettünk el, amikor a kajássor elõtt haladtunk el. Na ekkor jött a baj.

- Niall fogd már be kérlek. Még egy kicsit hadd maradjunk. - dörrent rá Z.

- De megpusztulok az éhségtõl. Itt érzem az illatokat és legutóbb csak az autóban ettem. Nem értitek hogy nem bírom? Most azonnal menjünk vissza és vacsorázzunk. - hisztizett.

- Nem hiszem el, nem hiszem el... - fortyogott a pakisztáni. - Jól van bassza meg menjünk. De egy szót sem akarok meghallani hazafele. - mondta, és megfordultunk hogy visszasétáljunk. Próbáltunk halkan nevetni ezen a két szerencsecsomagon akik mindig veszekednek. A szõkének szerencséje volt, mert pont akkor lehetett elkezdeni vacsorázni, mire visszaértünk. Vett mindenki egy tányért, és bevetettük magunkat a svédasztalhoz. Igaz, hogy mindannyian megpakoltuk, na de Ni addig rakta, míg jó hogy nem leesett az ennivaló.

- Nem akartál esetleg visszamenni és szedni másodszor is, nem egyben elhozni? - tettem fel a logikus kérdést.

- Ne szólj bele. - mondta a rántott húst nézve.

- Oké oké. - tettem fel a kezem védekezõen és inkább ettem.

- Akkor holnap medence nap? - kérdezte Harry.

- Ahhamm. Arra biztos rá is megy az egész nap. Reggeli után egy kör, aztán kijövünk, eszünk kis pihi, és megint estig. - mondta Liam.

- Na ez már kurva jól hangzik. - bólogatott Niall. Szállodákban szerintem alap szabály hogy a kétszeresét eszed mint úgy alapból. Így sikerült az, hogy az alap temérdeknyi kajához, még jött vagy három féle süti fejenként. És akkor természetesen elkezdõdött a cserélegetés, és mindenki evett mindegyikbõl.

- Na jó, inkább menjünk föl mielõtt mindent megeszünk. - mondtam a hasamat fogva.

- Egyetértek. Ha most azonnal nem fekszek le akkor lehet a gyomrom leszakad. - mondta Zayn fájdalmasan. Nagy nehezen elvonszoltuk magunkat a liftig, onnan pedig mindenki elindult a saját szobájába.

- Te jó ég. - rúgtam le a cipõm, és estem be a habpuha paplanok közé. Majd máris éreztem ahogy Harry mellettem végzi.

- Ha minden nap ennyit eszünk, akkor nem fogunk hazafele beférni az autóba. - mondta a plafont nézve.

- Ne is mondd. - sóhajtottam. A kezemen megéreztem a göndör puha ujjait, majd nemsokkal a kisebb mocorgást. Kinyitva a szemeim, õt láttam meg felém hajolva. - Angyal. - suttogtam hajához nyúlva. Harry elmosolyodva hajolt lejjebb, hogy ajkaink egybeforrjanak. Miközben párnái édesen simogattak, egyik lábát átlendítette a csípõmön, én pedig tarkójára vezetve ujjaim préseltem közelebb. Az illata teljesen körüljárta minden porcikám, ahogy faltam édes száját. Ijedten szakadt el a göndör mikor kopogást hallottunk.

- Nem hiszem el. - nyöszörögtem. Harry lassan felkelt, és az ajtóhoz sétált. A következõ pillanatban megláttam Niallt, aki az ágyunkba vetõdik.

- Hát szép kora estét fiatalság. Hogy ityeg a fityeg? - kérdezte elterülve.

- Mit akarsz? - kérdeztem kicsit felhúzva magam.

- Csak unatkoztam, szóval gondoltam meglepem a legjobb barátom, és a kedves kis kedvesét. - vigyorgott.

- Köszönjük szépen, meg is leptél rendesen, most már mehetsz vissza. - mondtam.

- Hé hé hé. Hát illik így fogadni? Egyébként pedig ne küldj el mert unatkozoom, és nem tudok mit csinálni. - nézett boci szemekkel.

- Én azt rohadtuk leszar-

- Maradj csak. - vágott közbe Harry. Értetlenül néztem rá, hisz én éppen nem voltam jó állapotban, hogy nem lehetek kettesben vele.

- Köszönöööm. - ugrott a nyakába Ni. - Téged mindig is jobban bírtalak. - mondta.

- Tudom, tudom. - veregette meg a vállát. Durcásan fontam össze a karom, és néztem magam elé.

- Mindjárt jövök. - mondta a szõke, és a fürdõbe ment. Harry addig odamászott hozzám, és az orrával piszkált.

- Naa ne legyél ilyen. Biztos rossz neki, hisz tényleg csak õ van egyedül. Ezt az estét kibírjuk. - mondta. - A legjobb barátod, legyél rá tekintettel

- És akkor minden nap ez lesz? - néztem rá.

- Majd akkor holnap Liaméknél lesz. - mondta. Nagyokat sóhajtottam lehunyt szemekkel.

- Jó. - forgattam meg a szemem. Harry boldogan puszilta meg az arcom, és fészkelte magát a mellkasomra.

- Naa ne hagyjatok ki engem se a buliból. - ugrott oda Ni. Bekapcsolta a tévét, és valami jó kis unalmas sorozatra nyomott. - Te jó ég ezt imádom. - mondta izgatottan.

- Mondd hogy nem ezt a szart fogjuk nézni. - mondtam.

- Ez nem szar, ez a kedvenc filmem. - mondta felháborodva,

- Ez egy kicseszett sorozat. - néztem rá.

- Akkor az. Nem mindegy? Akkor is a kedvencem. - védekezett. - Most pedig kérlek maradj csendben mert nézném. - mondta. A szememet forgatva néztem én is a képernyõt, hogy csak azért nézzem, mert õ unatkozik. Kilenc órakor kezdett fogyni a maradék türelmem, és a távirányítóért nyúltam.

- Na akkor köszönjük hogy élvezhettük a társaságod, de most menj aludni. - léptem az ajtóhoz hogy kiengedjem.

- De most miért? - kérdezte szomorúan az ágyon.

- Mert mennénk mi is fürdeni, és aludni. Neked is kéne. - mondtam.

- Kapd be akkor. - pattant fel.

- Jó éjt. - nyitottam ki az ajtót, és engedtem ki.

- Jó éjt. - trappolt ki, és bement a sajátjába.

- Végre. - fújtam ki a levegõt ahogy a szekrényhez léptem.

- Nem volt olyan vészes. És gondold bele magad a helyzetébe. - mondta Harry.

- Jó, elhiszem hogy szar, de nekem is ha nem hagy veled kettesben. - panaszkodtam, míg kivettem a fürdõs cuccaim. - Elmegyek fürdeni. - mondtam. A göndör bólintott, én pedig beléptem a gyönyörû kávé színû helységbe. Legbelül a sarokban volt egy hatalmas zuhanyzó, amibe alig lehetett belátni, mert az üveg úgy volt megcsinálva. Egy polc tele volt pihe puha törülközõkkel. Mellette volt a wc, a másik oldalán pedig a kézmosó. Hatalmas tükör volt ott is, amin meglepõdtem. Egy kisebb szennyestartón voltak gyertyák, de most nem volt kedvem hozzá, hanem találtam egy sokkal jobbat.

- Áhháá. - mondtam mikor megtaláltam a kapcsolót. Ha azt felkapcsoltam, akkor a plafonba szerelt égõk barack színben világítottak. Lekapcsoltam a rendes lámpát, így gyönyörû kellemes fényben pompázott a fürdõszoba. Valamiért mindig is imádtam ezeket a más színû égõket. Egy szõnyeget kiterítettem a zuhanykabin elé, majd a pólóm aljához nyúltam, és ledobtam a földre. A tükörbe nézve azon gondolkodtam, hogy nem állhatna rosszul pár tetkó. Eszembe jutottak amiket Harry mondott, és máris eltudtam képzelni õket. Betöltjük a 18-at és jöhetnek. Lehetne mondani, hogy még csak másfél éve vagyunk együtt és kitudja mi lesz. Persze ez igaz, de valahogy érzem hogy hozzá tartozok. Lehet felelõtlen döntés lenne, de jelenleg ezt érzem és ahogy mondta nekem ezeket õ is, abból azt lehetett levenni hogy õ is. Az övemhez nyúltam és már húztam is ki, majd a nadrágom toltam le. Végül már csak az alsót dobtam a többihez, és elhúzva az üvegajtót, beléptem a zuhanyzóba. Elkezdtem állítgatni a víz hõmérsékletét, majd a rózsát kitámasztottam, és csak folyattam magamra a vizet lehunyt szemekkel a fal felé fordulva. A gondolataim hamar elkalandoztak, és nem sokkal késõbb észrevettem hogy magamhoz nyúlok Harryre gondolva.

- Ahh. - nyögtem fel halkan már csak ennyire is. Aztán hirtelen egy érintést éreztem a vállamon. Ijedten fordultam meg, és láttam meg a meztelen Harryt huncut mosollyal az arcán. A szívem hevesen dobogott, mint aki lebukott. - Hazz. - néztem rá hevesen lélegezve.

- Gondoltam jól jön a társaság. - kacsintott rám, és lassan a vízsugár alá nyomott a falnál megtámaszkodva....