Reggel Harry a szokásosnál is bújósabb kedvében volt. A suli elõtt megvárt, és szinte az utolsó percekig nem engedett el. Természetesen nem bántam, de nem értettem hova ez a hirtelen ragaszkodás.

- Mit szeretnél Hazzus? - kérdeztem tõle mosolyogva. Hátha valami rosszat tett, vagy valamit szeretne.

- Semmit csak....nagyon szeretlek. - nézett rám édesen, és újból megcsókolt. Muszáj volt elmosolyodnom a válaszán.

- Ennyi? Nem csináltál semmit amiért különösen ennyi figyelmet szentelsz rám vagy valami? - kérdeztem fürkészve.

- Nem. - csóválta meg a fejét kicsit sértetten, gondolom a feltételezés miatt.

- Én is szeretlek. - suttogtam egy tincset eltûrve az arcából, és még utoljára megöleltem szorosan. A szívem repdesett örömében, de bekellett mennünk órára.

A 25 perces ebédszünetünkben megleptem. Tesi óránk lesz utána, ezért gyorsan átöltöztem, és abban a ruhában mentem a büfé melletti terembe, ahol a göndörnek majd rajz órája lesz. Liam hátra fordulva beszélt valakivel, míg Harry egy lap fölé hajolva rajzolt valamit nagyon koncentrálva. Belépve senki sem szentelt rám nagy figyelmet, hisz párszor láttak már bejönni. A fürtös mögé osonva hirtelen egy puszit nyomtam az arcára. Ijedten kapta fel a fejét, de egybõl megnyugodott mikor meglátott, és felpattanva megölelt.

- Szia baby. - suttogtam, és elengedtem. - Mit rajzolsz? - kérdeztem, de ekkor gyorsan megfordította a lapot, és a táskája mélyére csúsztatta. - Vagy akkor mégsem. - mondtam értetlenül.

- Meglepetés. - mondta pirultan, én pedig megértettem a helyzetet.

- Miért nem eszel? Most van szünet. - kérdeztem tõle.

- A rajzon dolgoztam. - vonta meg a vállát.

- Akkor szerencse hogy jöttem és hoztaaaam. - mutattam fel az ennivalót, amit a büfében vettem gyorsam. - Kürtöskalácsot. - mondtam vigyorogva. Fura hogy lehet ilyet kapni a suliban, de örülök neki.

- Vaníliás? - kérdezte csillogó szemekkel.

- Ahogy szereted. - bólintottam, és Harry megajándékozott egy gyors puszival. Egymással szemben ülve kezdtünk felváltva tépni belõle egy falatot. - Mi van Liammel? - kérdeztem a még mindig valakivel beszélõ srácra mutatva. - Összevesztetek? - kérdeztem értetlenül.

- Nem dehogy, csak asszem akar tetkót csináltatni, és ezzel a sráccal beszéli meg azt, mert õ benne van ebben a dologba vagy mi. - magyarázta meg.

- Ahha. - értettem meg. - Te szeretnél tetkót? - kérdeztem meg, mert errõl még nem beszéltünk.

- Igen mindenképp majd. Sok ötletem van. - mondta, én pedig hirtelen meglepõdtem a válaszán.

- Nem gondoltam volna. - csodálkoztam.

- Miért? - kérdezte.

- Nem tudom. Csak azt hittem te az aranyos édes okos fiú nem akar. - kuncogtam, de ő csak durcásan lökte meg a kezem.

- Héé nem is vagyok az. - nézett rám.

- Tényleg? - billentettem oldalra a fejem a szemöldökömet felhúzva.

- Jó mindegy. - adta meg magát. - És te szeretnél? - kérdezte.

- Nem tudom, talán. Egyelõre még nincs igazán ötletem. - mondtam. Amikor a jelzõ megszólalt, felálltam és az üres zacskót a kukába dobtam, majd visszasétáltam Harryhez. - Jó órát baby. - pusziltam meg a nyakát, és mosolyogva kimentem, hogy az öltözõkhez menjek vissza. Lassan mentek a napok, viszont az idõ szép lassan enyhült. Bár azért még a télben voltunk. Csütörtök reggel a fakton, egy fokkal éberebb voltam mint az elsõn. De ez még mindig nagyon durva.

Hétvégén Harryvel elmentünk egy sétára a kedvenc teáink társaságában. Az egyik park közelében van egy kisebb tópart. Ott ültünk le egy padra, míg a forró italt iszogattuk. A szél kellemesen fújt, Harry göndör tincseit az arcába fújva.

- Egy év múlva már felnõttek leszünk. Te már ebben az évben. Ez hihetetlen. - mondta a semmibe nézve.

- Nagyon durva. Emlékszem mikor megkaptam a levelet 14 évesen hogy felvettek. Féltünk Niallel mindentõl és mindenkitõl. Te jó ég a tábor is nagyon régen volt már. - ámultam el. Már majdnem 3 éve. Sokat változtunk kívül, és belül is mindannyian.

- Ne is mondd. Képzelheted mi Liammel mennyire féltünk. Most se vagyunk annyira népszerűek, de legalább nem bújunk el. - kuncogott miután ivott egy kortyot. - Örülök hogy ebbe a suliba jelentkeztem. - mondta boldogan.

- Én is, jobb nem lehetett volna. Már az tökéletessé teszi hogy te is itt vagy, de annak is rettentõen örülök hogy ez azért egy elég nagy színvonalú iskola, és viszonylag normálisak járnak ide. Nem számítottam hogy ennyire elfogadóak. - mondtam õszintén.

- Én sem, bár gondoltam ha már normális és okos embereket vesznek fel. Nyilván voltak olyanok akiknek ez nem tetszik, de ez van. Legalább nem vagyunk csesztetve. - mondta.

- Igen, bár szegény Liam és Zayn ennyire nem vállalják fel a kapcsolatukat. - mondtam.

- Félnek. Mindkettõknek új ez. Mi is féltünk az elején, de lehet hogy õk inkább ilyen zárkózottabb típusúak. Az a lényeg hogy boldogok legyenek egymással. - sóhajtotta.

- Pontosan. - értettem egyet. Lassan hazaindultunk, mert még azért hideg volt ahhoz hogy csak órákat ücsörögjünk a szabadban. Következõ héten szombaton lesz Valentin nap. Tavaly nem ünnepeltük, de most úgy beszéltük, hogy nyilván nem egy nagy felhajtást csinálunk, de átjön Harry, és elleszünk nálunk. Anyával majd még beszélek errõl. Kiderült hogy szerdán nem lesz tanítás, mert valami egész napos értekezlet lesz az iskolában. Ez tökéletes alkalom volt arra hogy megbeszéljük, hogy kedden suli után elmegyünk kajálni, onnan pedig Liamékhez, és ott is alszunk, majd csak szerda délután megyünk haza. Muszáj már megint egy pizsipartit szerveznünk, hiányzik mindenkinek.

- Mit hozhatok? - kérdezte a fiatal hölgy a kajáldában.

- Én egy nagy pizzát kérek, szintén nagy sültkrumplival és kólával. - mondta Niall. Mi hárman sajtburger menüt kértünk, Harry pedig a szokásos tacot.

- Halljátok vettem egy társast. - mondta Liam izgatottan.

- Azzal nem ötévesek szoktak játszani? - kérdezte Ni.

- Hülye, ez idõsebbeknek van. De elvileg rohadt jó. Este kipróbáljuk? - kérdezte.

- Naná. - vágtam rá. Imádom a társasokat.

- Persze. - mondta Harry is jó barát lévén.

- Amit szeretnél. - mosolygott Zayn. Olyan édesek ketten.

- Jó legyen. Ha ti szeretnétek akkor benne vagyok. - vonta meg a vállát a szõke. Szép lassan kajáltunk meg mint mindig. Ha úgysincs dolgunk akkor hova siessünk? Itt jól elszórakozunk. Uzsonna idõben ebédeltünk, mivel ugye a suliban nem végzünk elõbb, és vacsorára értünk haza. Abban egyeztünk meg, hogy megnézünk egy rövid filmet, ezután mindenki lefürdik, és mehet az éjszakába nyúló társas, és akkor csinálunk kaját mellé. Már jócskán besötétedett kint. A film után felmentünk a szobába, hogy mosakodjunk. Lehajoltam a táskámhoz, és a tiszta pizsamámat kerestem. Mikor felálltam, két erõs kart éreztem meg magam körül. Mosolyogva fordultam meg Harry ölelésében.

- Mi az baby? - kérdeztem beharapva ajkaim. Harry éhesen csókolt meg ahogy észrevette mit csinálok. Kezeivel pólóm alá nyúlt, én pedig halkan felnyögtem. A gyomromban feléledtek a pillangók.

- Nem fürdünk együtt? - kérdezte vággyal teli hangon. A fantáziám egybõl beindult, és már rángattam is volna be magam mellé.

- Minden vágyam ez lenne, de tudod mit mondott Liam. - biggyesztettem le ajkaim.

- Ha fél órán belül nem végzünk akkor szétrúgja a seggünk. - idézte a barna hajút sóhajtva.

- De ezt még beváltom. - kacsintottam rá, és a fürdõbe belépve hevesen véve a levegõt próbáltam gyorsan végezni. Mikor kilincset cseréltünk Harryvel még gyorsan egy hosszú csókot adtam neki amitõl jobb kedve lett. Mindenki idõben ott volt a nappaliban.

- Jó, elõször is ki vállalja a melegszendvicsek készítését? - kérdezte Liam.

- Mi megcsináljuk. - mondtam Harryre és rám utalva.

- Jó, akkor mi Zaynnel kikészítjük a társast, Niall te pedig..... csak pihenj. - mondta nevetve. A szõke boldogan feküdt el a kanapén. A kaja készítésben egyértelmûen nem tud segíteni mert megeszi, a társasba meg jobb ha nem segít. Csak legyen el ott nyugodtan. A göndörrel 15 szendvicset csináltunk, és nasikat pakoltunk ki tányérokba. Niall végül abban segédkezett, hogy rengeteg innivalót cipelt a szobába poharakkal. Mikor az egész nappali úgy nézett ki mint egy kész étterem, közepén egy társassal, kezdõdhetett a móka.

- Ki melyik színnel lesz? - kérdezte Liam. - Én elõre mondom hogy a pirossal.

- Sárga. - vette ki azokat a bábukat Zayn.

- Kéket lestoppolom. - nyúltam értük.

- Nekem a zöld. - válaszolt Harry.

- Ne már. Most komolyan nekem marad a lila? - háborodott fel Niall.

- Héé az is jó szín ne szóld le. - mondtam neki nevetve. Ez az egész egy egyszerû társasozás lett volna ha....ha nem mi öten vagyunk azok. Mert hogy ebben a csapatban ez lehetetlen. Nyilván ment mindenen az összeveszés, de természetesen mikor már az éjszakába elértük azt a szintet, hirtelen minden vicces lett. Kaja darabok estek ki Niall szájából, egymásra köptük az innivalót. Néha kikészítve Liamet, ha valaki nem vigyázott eléggé az új kis kincsére. Igen, a társasjátékra gondolok. Már könnyeztem a nevetéstõl, ahogy mindannyian, pedig egy csepp alkoholt sem ittunk.

- A rohadt életbe, biztos csaltatok. - dõlt hátra a földön mérgesen Niall.

- Nyilván. - forgattam meg a szemem. Nem kellett sokat sajnálnunk a szõkét, mert egy tál chipset magához véve lefoglalta magát. Liam esett ki utána, majd Harry. Innentõl szorosan hajtottunk a gyõzelemért. Nekem a göndör szurkolt, Zaynnek meg a barnaszemű. Az utolsóról pedig ne beszéljünk.

- Jól gondold át kicsi. - mondta Harry. A kártyáim nézve már muszáj volt átfontolnom minden egyes lépésem. Tényleg nem kisgyerekeknek való társast vett Liam. Nagyon nehéz, és logikai játék, de emellett élvezetes. Arra gondoltam mit lépne Zayn, és így döntöttem. Ami pár másodperccel késõbb kiderült hogy bejött. Nyertem, kibaszottul nyertem. Harry boldogan ugrott az ölembe, és borult el velem a puha szõnyegen.

- Az én ügyes Lou-m - suttogta vigyorogva, és édesen megcsókolt.

- Nem sírsz Z? - pillantottam rá. Liam vigasztaló puszikkal borította be az arcát.

- Kapd be. - dugta ki a nyelvét, és inkább a párjával foglalkozott.

- Álmos vagyok. - mondta halkan Harry a mellkasomra hajtva a fejét. A göndör tincsekbe pusziltam, és a többiekhez szóltam.

- Srácok mi felmegyünk aludni. - mondtam, és az angyalt az ölemben tartva álltam fel. Õ összekulcsolta a lábait a derekamnál, és a nyakamba fúrta a fejét. - Jó éjszakát. - köszöntünk el mindenkitõl. Harryt mint egy babát vittem be a fürdőbe, és csak azért raktam le, hogy fogat tudjunk mosni.

- Tetszett a társas? - kérdeztem fogkrémmel teli szájjal.

- Ühüm. - válaszolta. Egymáson kuncogva fejeztük be, és amint Harry megtörölte a száját és lerakta a fogkefét, egybõl menyasszonypózba felkaptam és az ágyig cipeltem. Óvatosan leraktam, és mellé mászva betakartam magunk.

- Aludj jól Hazz. - csókoltam meg.

- Te is Lou. - mondta. A derekánál átkaroltam, és a nyakába hajtva a fejem hagytam hogy elnyomjon minket az álom.

***

Másnap a késõi lefekvés miatt mindenkinek csak délre sikerült felkelnie. És még csak ekkor kellett volna nekilátnunk ebédet készíteni.

- Na jó ez így nem mehet. Itt ez. - mutatott Niall a gyomrára. - Nem bír már sokat várni, különben nagyon nagy bajok lesznek. - mondta komolyan. Tudtuk hogy nála ez tényleg nem vicc.

- Jó akkor pizza rendelés? - kérdezte Liam.

- Tökéletes. - dõlt el a fotelben elégedetten. Általában a szokásosat kéri mindannyiunk, csak pár szeletet cserélgetünk. Kivéve nyilván Ni. Õ nem ad senkinek még cserébe sem, de elfogad plusz szeleteket. Mindegy, mi így szeretjük. Ezek után pár órát még videójátékoztunk, és négy után mind hazamentünk. Sajnos holnap folytatódik a suli, méghozzá hármunknak már kora reggel.

- Tavaszi szünetben egész idõ alatt itt kell lennünk. - mondta Niall.

- Nem rossz ötlet. Bár nem bánod ha pár napot töltünk külön is? - kuncogtam átkarolva Harry derekát.

- Ahjj a szerelmespárok. - forgatta meg a szemét, de mind elnevettük magunkat.

- Kár hogy több mint egy hónap még az. - mondta Zayn.

- Valahogy majd túléljük, ahogy eddig is. Plusz majd megyünk kajálni párszor. Csak a szokásos. - mondta Liam. Bólintottunk, és lassan öltözni kezdtünk. Az egész csapat ma lusta módra váltott, de az édes kedves Li eldobott minket kocsival haza. Amikor meséltem a többieknek a jogsimat, hirtelen mindenkinek kedve lett hozzá. Valószínûleg mind majd Harryvel egy idõbe kezdik év végén. A göndörrel így most nem tudtunk hosszan búcsúzkodni, csak egy hosszabb puszira futotta. De reggel majd bepótoljuk, plusz a szombatról se feledkezzünk meg, ami miatt már nagyon izgatott vagyok..