Nem hiszem el komolyan. Már december közepe van. Olyan mintha még csak tegnap lett volna hogy hazajöttünk a kirándulásból. Annyi minden történt azóta, de közben mégse. Már elég sok jegyet kaptunk. A tanárok is már ismernek minket. Meg van mindenkinek a kedvence, és persze az utáltak. Én személy szerint az angolt, franciát és földrajzot imádom a tanárral együtt. Viszont ott van a matek, fizika, kémia és töri amivel ki lehetne kergetni a világból. A tesi pedig köztes, mert amúgy nem lenne semmi bajom vele ha nem lenne egy oltári nagy paraszt a tanárunk. Konkrétan mindenbe beleköt és halálra kínoz minket. Senkit se szereti, és még nagyképû is. Ki nem állhatom. Niall teljesen más tantárgyakat szeret, és utál mint én. De mindegy nem ettõl leszünk legjobb barátok. Zayn azóta mindig velünk van. Nem gondoltuk volna, hogy ennyire vicces és jószívû amikor hozzánk rakták egy szobába. Lassan teljesen a bizalmába fogad, és lehet nemsokára elmondom neki a titkom. Rajta egyébként látszik, hogy mûvész suliból jött. Ha nem is vallja be, de gyönyörûen rajzol. Nagyon tehetséges az biztos. Nagyjából ismerjük a többi évfolyamosokat, de csak annyira ha rájuk nézünk akkor eltudjuk mondani, hogy melyik osztályba járnak. Néha látom a folyosón Harryt. Mindig egy barna hajú sráccal lóg. Egy idegen biztos nem mondaná meg, de ha meglátom mindig eszembe jut milyen kis sebezhetõ is. Bár igaz, hogy csak a nevét tudom és nem is ismerem, mégis érzem rajta ha csak ránézek is milyen ártatlan és talán szeretetéhes. De hát a barna hajú fiú mindig ott van vele, biztos megvédi így nem kell aggódnom. Nem mintha más miatt kellene hiszen semmi közünk nincs egymáshoz. Ugye csak az erdõs eset, de biztos már el is felejtette. Na mindegy is, holnap már végre téli szünet. Karácsony, szülinapom, szilveszter egyszerûen imádom. Rajz volt az utolsó óránk pénteken, és csengetés után ment mindenki a szekrényéhez. Én csak azért mentem, hogy kivegyem a tesi cuccom és hazavigyem a szünetre. Kinyitottam a szekrényt és kivettem ami kellet, de amikor csuktam be, valaki nekem jött.

- Nem hiszem el baszki, nem látsz? - mondtam, majd ránéztem a személyre, és rögtön vissza szívtam volna amit az elõbb mondtam.

- Én...sajnálom...nagyon sajnálom. - mondta Harry remegve, de most tõlem félt, és ez nagyon nem tetszett. Nem akartam, hogy ez a csöppség féljen tõlem.

- Basszus Harry, én sajnálom. Nem akartam ilyen lenni, csak tudod utolsó óra után van és fáradt vagyok. Nem hittem, hogy te vagy az. Nem akartam ilyen goromba lenni. Bocsánat. - mondtam, és közben nagyon rossz embernek éreztem magam, amiért ilyen paraszt vagyok néha. Miért nem tudtam csak szimplán kussba maradni? Akkor egy idióta vagy Tomlinson. Most fél tõled. Gratulálok.... Ránéztem, de õ még mindig szótlanul állt. Már akart ellépni amikor még utoljára bocsánatot kértem.

- Bocsánat. - mondtam.

- Neked nem kell semmiért bocsánatot kérned. - mondta majd ellépett tõlem. - Én mindenkinek útba vagyok. - mondta halkan a földet nézve, de láttam könnyes szemét. Megakartam szólalni, de õ már gyors léptekkel elment. Annyira de annyira rosszul éreztem magam. Csak utána akartam menni és megölelni, hogy nincs útban és ne gondolja ezt soha. De már nem tudtam, így csak mérgesen becsaptam az ajtót és indultam hazamenni.

- Hahó Tommo hallasz? - kérdezte Niall.

- Igen bocsi mit mondtál? - kérdeztem, de félig teljesen más világba voltam.

- Hogy majd szülinapodkor találkozunk ahogy megbeszéltük. - mondta Ni moslyogva.

- Ja persze. Már nagyon várom. Most viszont mennem kell srácok. Sziasztok. - mondtam gyorsan. Õk furán összenéztek de ez engem most cseppet sem érdekelt. Csak haza akartam menni, és nem gondolni arra ami ma történt. Kint is rohadt hideg volt ami a hangulatomnak csak még jobbat tett. Ahogy hazamentem, bevágtam magam a szobámba és vacsoráig ki se mentem. Addig kicsit sikerült megnyugodnom, de az agyam még kattogott. Evés után hamar sikerült elaludnom, megszabadítva magam a rossz gondolatoktól.

***

Niallel és Zaynnel megbeszéltük, hogy 26-án, a szülinapom után két nappal átjönnek megköszönteni. Itt is aludtak. Jó volt ez az este, már hiányoztak. Nagyon jól elterelték a figyelmem. Sõt már szinte nem is járt a fejembe Harry. Nincs is semmi közünk egymáshoz. Nem érdemes ezzel foglalkoznom. Még csak osztálytársak se vagyunk. Csak szegényt sajnálom, de hát ez van. Mire kettõt pislogtam, már szilveszter volt. Egy házibulira voltunk hivatalosak, amit valaki szervezett a b-bõl. Nem ismerem a srácot, de Zayn elvileg igen szóval úgy döntöttünk elmegyünk ha már az egész évfolyamot elhívta. Úgysincs más dolgunk ezen a szép estén. Meg úgy amúgy a többin se. Hihi. Egy szûk fekete farmert vettem fel, egy nagy szürke pulcsival. A többiek sokkal csinosabbak voltak, de hát most na. Nem csajozni jöttem ide, hanem jól érezni magam. És ha én így érzem magam jól, akkor így. Niallék vagy hatszor vissza küldtek, hogy öltözzek át mert így nem fogok senkit se felszedni. Ja igen. Zaynnek elmondtam, hogy meleg vagyok, a szülinapom után. Megbízok benne, és nem bántam meg hogy ezt tettem. Teljesen jól fogadta, és nem ítélt el. Na de vissza a témára, én azért sem öltöztem át. Nincs olyan aki kifejezetten tetszene szóval fölösleges. Anya 2-ig engedett el mivel mégis csak még 15 éves vagyok. Én ennek is örülök, csoda hogy egyáltalán elmehettem. Taxival mentünk el asszem Alex vagy kicsoda házába. Nagyon szép és nagy ház volt. Fél 11-re értünk oda. Valaki ajtót nyitott, aztán ahogy beléptünk már meg is hallottuk a zenét. Nagyon jó hangulat fény is volt. Nem volt tele részeg fiatalokkal az egész ház, így még jobban tetszett. Nyilván volt alkohol, de én csak egy ici picit ittam, ami nem is számított annak. Niall és Zayn pedig max 1 sörbe voltak benne. Bementünk a nappaliba, és táncolni kezdtünk. Egyre jobban éreztem magam és nem, nem az alkohol miatt, hanem mert még sose voltam ilyen jó buliban. Jó volt végre elengedni mindent. Már elég régóta táncolhattam amikor egy csaj, nem tudom ki talán d-s odajött és elég egyértelmûen már nem volt szomjas. Táncolni akart velem, de nem a normális formában. Én viszont ezt egyáltalán nem akartam, így inkább a fürdõ felé vettem az irányt. A ház legeldugottabb helyén volt. Ahogy a folyosón mentem, szinte már senki nem járt arra. Viszont a fürdõ mellett a falnál a földön láttam, hogy valaki kuporog. Oda guggoltam mellé, mire felkapta a fejét, és szembe találtam magam a smaragd szempárral. Viszont valami nem volt rendbe vele. A pupillái tágabbak voltak mint kellett volna, és látni lehetett rajta, hogy szinte azt se tudja mi van vele.

- Te jó ég Harry jól vagy? - próbáltam túlordítani a zenét. Nem szólalt meg, de gyengén megcsóválta a fejét, ezzel jelezve hogy nincs jól. Én egybõl felsegítettem és a fürdõbe vezettem. Bezártam az ajtót. Itt sokkal csendesebb volt. Óvatosan leültettem a kád szélére. Szegény most még elveszettebbnek tûnt. Fejét lehajtotta, így elé térdeltem, hogy lássam.

- Mi történt? - kérdeztem aggódva.

- Liam... a-adott.. - kezdte akadozva.

- Mit adott ez a Liam? - kérdeztem, és már nem bírtam azt a gyereket ha ilyet csinált Harryvel.

- Valami...innivalót...amit...megittam. - mondta, majd gyorsan a vécéhez térdelt és kiadta a gyomra tartalmát. Fogtam a haját, míg simogattam a hátát. Szegény még pár öklendezés után lehúzta a vécét, és a hátát a kádnak támasztotta.

- Várj hozok vizet. - mondtam, és gyorsan kisiettem, egy üres pohárért. Szinte rohantam vissza hozzá, nehogy valami baj legyen. Õ még mindig ugyanúgy ült úgy, szóval egy kicsit megnyugodtam. A csapból töltöttem vizet, és mellé ülve neki adtam. Ügyesen megitta a felét, és máris jobban nézett ki.

- Jobban vagy? - kérdeztem, míg egy tincset eltûrtem az arcából. Végre a szemeimbe nézett, és a pupillái is kezdtek rendeződni.

- Igen. Már nem érzem annyira rosszul magam, csak fáradtnak. - mondta erõtlenül.

- Valószínûleg kihánytad azt a szart amit beadott neked az a gyerek. - mondtam, mire egyetértõen bólintott. Most nem akartam ezzel fárasztani, de ezzel a sráccal még biztos elfogok beszélgetni. Lassan felálltunk mindketten, és ekkor meghallottuk, ahogy mindenki számol vissza.

- Bocsánat hogy elvettem az idõd. Menj gyorsan akkor még odaérsz és a barátaiddal tudod kezdeni az újévet. - mondta ijedten. Istenem miért hiszi mindig hogy õ a hibás?

- Nem megyek. Nem vagy jól. Itt maradok veled. Nem maradok le semmirõl, ha nem megyek ki. - mondtam halkan.

- Köszönöm. - mondtam, majd félve közelebb lépett hozzám. Kitártam a kezeim, így megadva neki a szabad utat. Csillogó szemekkel bújt hozzám. Olyan édesen szuszogott a nyakamba. Beszívtam mentolos illatát, közben pedig hallottuk ahogy már vége a visszaszámlálásnak és mindenki újjong.

- Boldog új évet. - suttogtam, még mindig ölelve.

- Neked is Louis. - mondta. Olyan nyugodt volt minden, de persze semmi sem tarthat örökké, így elengedtük egymást és õ szólalt meg elõszõr.

-Még egyszer köszönöm. Viszont én szerintem most inkább már hazamegyek. - mondta. - Jó szórakozást. - ellépett mellettem és már majdnem kiment amikor utána kaptam. Ijedten kapta rám szemeit. Gyorsan elhúztam a kezeim nehogy megijedjen.

- Elkísérlek jó? - kérdeztem reménykedve hogy beleegyezik. Nem engedném el haza egyedül ilyenkor.

- Dehogy Louis. Erre semmi szükség. Már így is elcsesztem az estéd. Legalább most menj vissza bulizni. - mondta.

- Nem csesztél el semmit. És bármit is mondasz, nem foglak egyedül hazaengedni. Szóval még eljátsszuk ezt a párbeszéded párszor vagy indulhatunk? - kérdeztem erõteljesebben. Tudtam, hogy nem mer majd ellenkezni. Kicsit gonosznak éreztem magam, de tudtam hogy csak így tudom erre rávenni. Kimentünk, és átverekedtük magunkat a tömegen. Harry végig a pulcsimba kapaszkodva jött mögöttem. Dobtam egy üzenetet a fiúknak, hogy ne keressenek az este folyamán. Harryvel útközben nem nagyon szólaltunk meg, de mikor a házukhoz értünk muszáj volt mondanom valamit.

- Nagyon sajnálom ami még a suliban történt. És ne hidd hogy útba vagy, mert nem vagy. - mosolyogtam rá halványan. Harry elmosolyodott és egy köszönömöt motyogott. Közben megérkezett a taxi amit rendeltem, így megvártam míg bemegy a házba, majd beültem. Otthon lefürödtem és mentem aludni. Elég fura volt ez az este. Nem így terveztem egyáltalán, de nem bántam meg hogy segíthettem Harrynek. Szegény mi történhetett volna vele, ha nem megyek oda. Mindegy az a szerencse, hogy nem így történt. Ahjjj már csak pár nap és suli. Nem igazán akarok visszamenni és tanulni megint. De hé, már félévet túléltem. Kíváncsi vagyok mit hoz majd ez az új év..