- Mindjárt megyek fel én is. - mondtam Harrynek a felelsz vagy mersz után, majd Niallhez mentem, és behúztam a fürdõszobába.

- Héé mit csinálsz? - kérdezte értetlenül.

- Beszélnünk kell. - néztem rá komolyan.

- Igen? - kérdezte nagyot nyelve.

- Igen. A legjobb barátod vagyok Ni, és ha nem szeretnéd nem kell tudnia másnak errõl, de kivel beszélsz már hónapok óta? - kérdeztem, mire õ lenézett.

- Egy...lánnyal. - mondta, de ez még nem volt elég információ.

- És? - kérdeztem.

- Mi és? - nézett fel rám értetlenül.

- Mi a neve, hol álltok, hol ismerted meg, hány éves? - soroltam, mire nagyot sóhajtott.

- Holly a neve. Egy évvel fiatalabb, a sulinkba jár. És egyszer a folyosón véletlen fellöktem, majd valahogy elkezdtünk beszélgetni, de én nagyon megkedveltem. - mondta elpirulva.

- Õ is téged? - kérdeztem.

- Igen, és pár hete együtt vagyunk, de még nem tudtam hogy mondjam el ezt nektek. Szerettem volna elõtte biztosra menni hogy tényleg szeretem-e, de minden nap egyre biztosabb vagyok. - mondta, én pedig egyre jobban mosolyogtam.

- Nagyon örülök nektek Ni, hisz még nem igazán volt rendes kapcsolatod, és nekem csak az a lényeg hogy boldog legyél. Viszont a többieknek mikor szeretnéd elmondani? Nem lehet sokáig titkolni. - húztam el a szám.

- Nem tudom, de lehet a napokban kéne mikor mindannyian itt vagytok. - mondta.

- Szerintem is. - bólintottam és az ideges szõkére néztem. - Hé nyugi, biztos mindenki támogatni fog. - simítottam a vállára.

- Köszönöm. - nézett rám hálásan és megölelt. - Annyira örülök hogy elmondhattam neked. - szorított szorosan.

- Bármikor, bármit. - mondtam és kicsit elhajolva egy nagy cuppanós puszit nyomtam az arcára, de ekkor nyílt az ajtó és Liam lépett be rajta.

- Oh bocsi nem akartam megzavarni semmit. - mondta, és döbbenten lépett hátra. Lehet kicsit félreérhetõ volt a helyzet. Õ el is tûnt, én pedig elengedtem Niallt.

- Jó éjt Ni és nyugi. - mondtam még utoljára.

- Köszönöm Tommo, jó éjt. - intett, és a szobájukba ment. A lépcsõn mentem fel, hogy végre Harryhez érjek, de akkor Liam sietett le. Elakart menni mellettem, de a kezemmel megállítottam.

- Igen? - kérdezte összeszûkített szemekkel. Biztos félreértette a helyzetet te jó ég.

- Niallel nem csináltuk semmit, csak most van egy dolga amit nem mondott még el senkinek és beszéltem vele róla. Lassan majd ti is megtudjátok. Azért voltunk a fürdőben, hogy négyszemközt beszéljünk. - mondtam, mire a szája 'o' alakot formált.

- Azt hittem valami...más vagy nem tudom de.. - magyarázkodott.

- Te sem hiszed hogy a legjobb barátommal aki már több éve csak a legjobb barátom és elég hetero, azzal megcsalnám Harryt akiért annyit küzdöttem. - húztam fel a szemöldököm. Még mindig nem bízik bennem teljesen.

- Én csak...baszki. - mondta kétségbeesve.

- Beszéltél vele? - kérdeztem elõre rosszat sejtve.

- Igen..de

- Hát ez rohadt jó. Biztos azt mondtad hogy megcsalom, és most örüljünk ha egyáltalán megbocsát. Köszi szépen. - mondtam idegesen, és elindultam a lépcsõn.

- Sajnálom.. - mondta halkan.

- Többször légyszíves ne avatkozz bele a dolgainkba. Elég bajt okozott már az. - mondtam hidegen a szavakat neki, és otthagyva Harryhez siettem, aki az ágy szélén ült a sötétben, csak az éjjeliszekrényen levõ lámpa világított. Kezében egy zsepit szorongatott, és lassan folytak a könnyei. Az ajtót becsukva siettem hozzá, és elé térdelve néztem fel rá. Elakart húzódni, de a combjánál fogva ott tartottam.

- Hagyj békén Louis. - mondta, és megint kiakart szabadulni.

- Hallgass meg. - néztem a szemébe. - Liam nem az igazságot mondta. Ha kell felhívom ide, és õ is elmondja. Rossz dolgot hitt, és már egybõl beleavatkozott. - mondtam mire abbahagyta a ficánkolást, és nagy szemekkel figyelt rám.

- Hívd ide. - suttogta rekedt hangon. Lerohantam, és a kezénél fogva felrángattam az említettet.

- Mondd el neki az igazságot. - szûrtem a fogaim között mikor beléptem vele a szobába. Harry még mindig ugyanúgy ült, de mikor megérkeztünk, felkapta a fejét.

- Harry én sajnálom, de félreértettem az egészet és hülye voltam hogy egybõl már jöttem ide és beleszóltam, de csak arra gondoltam hogy neked ne essen bántódásod. - magyarázkodott, de Harry szeme egyre jobban borult el.

- Értékelem hogy õszinte akartál lenni velem, de a Louisval levõ dolgainkba ne avatkozz bele. És most kérlek menj ki mert ideges vagyok kicsit. - mondta ijesztõen nyugodtan. Liam bólintott, majd kiment. Én sóhajtva egyet ültem le mellé.

- Harr-

- Ne most Louis. - pattant fel idegesen, és a fürdõbe ment. Nem értettem mi történik, de úgy gondoltam egy kicsit hagyom hogy rendbe tegye a gondolatait. Szegénynek lehet ez hirtelen sok volt. Most a szokásosnál tovább fürdött, és csak 20 perc múlva jött ki. Csak egy alvós nadrág volt rajta, és egy trikó. Szó nélkül bújt be az ágyba, én pedig inkább bementem a fürdõbe. Nem volt miért sietnem, és mikor kimentem azt hittem már alszik. Halkan bemásztam mellé, de nem mertem hozzáérni. Háttal volt nekem, így még az arcát se láttam. Lekapcsoltam a lámpát, és idegesen gondolkodtam. Muszáj tudnia az igazságot. Nem hagyom hogy haragudjon rám.

- Harry. - suttogtam, de semmi válasz nem volt. Lehet tényleg alszik már, így fölösleges próbálkoznom.

- Jó éjt Hazza és sajnálom. Megértem ha nem akarsz velem beszélni, csak kérlek ne lökj el magadtól, azt nem élném túl. - mondtam könnyesedő szemekkel, majd feladva lehunytam a pilláim. Ám ekkor Harry megmozdult, és szembefordult velem.

- Louis.. - mondta halkan. - Mi történt? - kérdezett ennyit.

- Négyszemközt kellett beszélnem Niallel, így bementünk a fürdõbe. Segítettem neki, mert van egy dolog amiben támogatásra volt szüksége és nem mondta el még senkinek. Így ott voltam vele és megöleltem, plusz adtam egy puszit az arcára. Liam pont akkor nyitott be  és ment egybõl hozzád. Bár nem tudom mit mondott neked, de szerintem csak egy ölelés, és puszi a legjobb barátodnak nem olyan durva. - magyaráztam el neki. Harry csak nézett rám, de nem szólt semmit. Percek után inkább feladtam.

- Sajnálom. - mondtam elengedve ezt, és átakartam fordulni a másik oldalamra, de ekkor egy kéz megállított. Harry könyökölt fölöttem, homlokába hulló hajjal.

- Hiszek neked, és sajnálom hogy túlreagáltam...... csak azt hittem hogy már nem kellek. Vagy nem tudom. - mondta halkan lehangoltan.

- Mindig is kelleni fogsz. - suttogtam majd tarkójánál fogva bizonytalanul lehúztam, és megcsókoltam lágyan. - Izgalmas este volt. - mondtam mire elnevettük magunkat, Harry pedig a mellkasomra feküdt szokásosan.

- Elég is volt. - mondta, majd felnézve még egy utolsó puszit adott, majd inkább aludtunk..

***

Reggelinél mikor megláttam Liamet, ideges lettem, de próbáltam nyugtatni magam. Végig lehajtott fejjel turkálta az ennivalóját, és egy idõ után megsajnálta a szívem. Míg a többiek elpakoltak, én megállítottam.

- Liam. - szóltam neki, mire félve jött oda. - Figyelj nem bírom nézni a búval baszott fejedet. Megbocsátok neked, de ha még egy ilyet csinálsz én esküszöm kitekerem a nyakadat. Plusz az egyetlen szerencséd hogy Harry egy angyal és nem haragszik. - mondtam neki, mire nagyot sóhajtva ugrott a nyakamba.

- Köszönöm köszönöm köszönöm. - mondogatta boldogan. - És nagyon sajnálom, megbántam és soha nem csinálok ilyet többet. - hajolt el, mire bólintottam. Igazából lassan ebédeltünk is, mert nem valami korán keltünk, és keveset ettünk reggelire. Egy étterembõl rendeltünk ami valami fantasztikus volt. Azt beszéltük hogy háromig ledõlünk, mert kaja kómában voltunk, de addigra mindenki legyen kész a medencézésre. Én egy sötétkék, majdnem a térdemig érõ fürdõnadrágban és törölközõvel a vállamon vártam Harryt, akit az utolsó percekig kellett noszogatnom hogy öltözzön át. Végül egy sárga nadrágban sikerült kilépnie.

- Csini vagy. - kacsintottam, majd lementünk a medencéhez. Egy-egy székre ledobáltuk a cuccaink, majd Harryvel a medence szélére ültünk. Zayn és Niall a házból rohanva ugrottak bele. Utánuk pedig Liam következett. Nevetve néztük ezeket az köröket, majd Harryre néztem mikor a többiek lefoglalták magukat.

- Készülj. - mondtam, majd felpattantva egy fejest ugrottam. A fiúk egybõl letámadtak, és egy vízi csata alakult ki percek alatt. Olyan szinten fáradtam le már csak 10 perc alatt, de az elég is volt. Az édesen mosolygó göndörhöz úsztam, és combjaira raktam a kezeim.

- Bejössz? - kérdeztem.

- Nem tudom Lou. - húzta el a száját.

- Na gyeree, megint az ölembe. - kérleltem.

- Jó, de csak az öledben. - nézett rám komolyan, én pedig bólintottam. A vállamba csimpaszkodott, én pedig beemeltem a vízbe.

- Te jó ég Louis azt nem mondtad hogy ilyen hideg. - sziszegett.

- Egy idõ után meglehet szokni. - vontam meg a vállam. Itt mélyebb volt a víz mint a tónál. A nyakunkig ért a víz, így Harry jobban félt.

- Nem lesz semmi baj, itt vagyok. - suttogtam a fülébe, és ringatózni kezdtem vele. Ez meghozta az eredményét, és szépen lassan megnyugodott, míg a vállamra hajtotta a fejét.

- Megtanítsalak úszni? - kérdeztem, mert kicsit jobb lenne ha õ is boldogan úszkálhatna itt. Mármint szívesen tartom az ölemben, de az neki is nagyobb öröm.

- Hááát. - nézett rám bizonytalanul.

- Minden rendben lesz hidd el. - simogattam a hátát.

- Jó legyen. - adta meg magát.

- Jó, elõször is csak lebegj majd a hátadon. - mondtam izgatottan, és a háta alá nyúlva hagytam, hogy szépen lassan elengedje lábaival a derekam. - Nyomd ki a hasad. - mondtam. Harry tette amire kértem, és szépen lebegett már a vízen. A hátánál még tartottam, de eléggé úgy tûnt hogy ez megy neki. - Elengedhetlek? Ha bármi van itt vagyok melletted. - mondtam. Harry nagyot nyelve bólintott, így szépen lassan kihúztam a kezeim, õ pedig ugyanúgy maradt ott. Boldogan néztem rá. - Ügyes vagy, most magadtól lebegsz. - mosolyogtam rá, majd vissza lépve hagytam hogy visszakapaszkodjon rám. Most már lábait lerakta a medence aljára, de kezeivel még mindig szorított. Egyre ügyesebb és bátrabb lett ahogy tanulgattunk. Amikor már úgy láttam hogy sokat tanultunk, és elég biztos, a medence egyik oldalán hagytam  míg én a másikra úsztam.

- Gyere Hazza ússz ide. - tártam ki a karom, mire mosolyogva kezdett csapkodni, és szép lassan hozzám ért. A fiúk már a medence partján ültek és beszélgettek, néha pedig csak elmosolyodtak rajtunk.

- Ügyes vagy baby. - vettem az ölembe mikor az egész medencét átúszva ért oda.

- Köszönöm hogy megtanítottál. - döntötte homlokát az enyémnek, míg vizes tincsei elõre hullottak. Mosolyogva túrtam a hajába, majd tapadtam ajkaira. Olyan boldog vagyok hogy sikerült ezt megtanulnunk közösen, és hogy ennyire bízott bennem. Boldogan ízlelgettük egymás ajkait, míg a fiúk közbe nem szóltak.

- Na na na még a végén a medence kicsordul a nyáltól, álljatok le. - mondta Zayn, mire szemforgatva váltunk el, és úsztunk ki a partra hozzájuk.

- Nem hittem volna hogy valaha megtanulsz úszni. - mondta neki Liam.

- Csak kellett motiváció. - vonta meg a vállát mosolyogva.

- Nah ez nagyon aranyos volt meg minden, de én már rohadt éhes vagyok. Gyerünk vacsizni. - mondta Niall, így nevetve követtük. Sütöttünk ki rántott sajtot meg sültkrumplit. Most már jobban ment mint múltkor. Miután tele zabáltuk magunkat, esti levezetésnek egy filmre gondoltunk. A szokásos helyeket elfoglalta mindenki, és elkezdtük nézni. Ni egyszer felállt és kiment nasiért, amibõl nem adott senkinek. A film végén fura volt hogy Harry nem kezd el mozogni, és egyből meg is hallottam egyenletes szuszogását.

- Srácok Harry elaludt, felviszem. - suttogtam, majd óvatosan nehogy felébredjen, mennyasszony pózba felvettem.

- Jó éjt. - mondtam, majd elindultam a szobánk felé. A göndör édesen szuszogott a mellkasomon. Szépen lefektettem az ágyra és betakarva magunkat, majd hátulról átöleltem. Olyan békés az arca ilyenkor.

- Szép álmokat. - suttogtam, és egy puszit nyomtam a nyakára, majd én is lehunyva a szemeim követtem Harryt az álmok világába..