- Megengedte. - mondta boldogan mikor lerakta a telefont.

- Ezazzz. - öleltem meg Harryt, hogy a lába kicsit elemelkedett a talajról. - Akkor induljunk is. - mondtam majd kéz a kézben elindultunk a sötét utcán.

- Hogy tetszett a buli? - kérdezte.

- Szerintem jó volt. Vagyis ha azt vesszük hogy végig velem voltál, akkor nagyon jó. - néztem rá. - Neked? - kérdeztem.

- Ugyanez a véleményem. Plusz még annyi hogy a tánc különösen tetszett. - mosolyodott el.

- Igen? Miért pont a tánc?

- Nem tudom. Csak jó volt, meg a zene is. Plusz mivel alapból nem tudok táncolni így még ez is jó hogy ennyire viszont tudok. - mesélte.

- Hidd el én se tudok. De egyetértek veled. Többször kéne bevezetnünk, hogy táncolunk. - ajánlottam fel az ötletet amiben Harry természetesen benne volt. Lassan hazaértünk. Anya még ébren volt amin elõször meglepõdtem. De aztán rájöttem hogy alig múlt még csak 1. A nappaliban nézett egy filmet.

- Szia anyu. - mondtam mire õ megugrott egy picit a fotelben.

- Te jó ég Louis, a frászt hozod rám. - mondta és lejjebb halkította a tévét. - Hogyhogy ilyen korán itthon vagy? - kérdezte meglepetten.

- Hát ömm igazából már untuk a bulit és eljöttünk. De anya?

- Igen? - kérdezte.

- Itt aludhat Harry ma este? - kérdeztem és ekkor megjelent az említett is mellettem.

- Szia Jay. - mosolygott, anya pedig egybõl elolvadt.

- Szia Harry drágám. Persze, nyugodtan. - mondta.

- Köszi anyu

- Köszönöm. - mondta Harry is.

- Egyébként Boldog Újévet! - mondtam.

- Nektek is kincsem. Jah Louis, vettem nasikat. Ha gondolod vigyél fel nyugodtan. A konyhában vannak. - mondta mire boldogan rohantam hozzá és öleltem meg. A konyhában feltankoltam és egy 'jó éjt' után felmentünk a szobámba.

- Válassz egy színt. - mondtam Harrynek.

- Hmm kék

- Helyes. - mondtam majd bekapcsoltam a led lámpát olyan színben. - Én azt ajánlom elõször fürödjünk le és utána jöhet a többi. - mondtam. Elõször én mentem és picit talán többet voltam bent. Nem bírtam annyira sietni, egy picit muszáj voltam folyatni a vizet. Szerintem mikor kiléptem, a gõz jött ki velem együtt.

- Te jó ég, azt nem mondtad hogy a fürdõszobád helyett egy szauna lett. - kuncogott Harry mire csak kidugtam a nyelvem.

- Na menj te kis fürtös. - intettem neki.

- Hát khm Louis...nekem nincs semmi cuccom. - mondta zavarban Harry.

- Basszus tényleg. - csaptam a homlokomra. - Pillanat és adok mindent. - léptem a szekrénybe. Kivettem egy fekete alsónadrágot és térde alá érõ kék pulcsit. Ezt sose hordtam mert annyira hosszú. Felsõ és nadrág egyben :D.

- Ez jó? - nyújtottam át neki.

- Persze

- Akkor jó. Törölközõt találsz a szekrény tetején. - mondtam. Harry megköszönte és bement fürdeni. Én elrendeztem a takarókat meg a nasikat addig. Plusz hallgattam ahogy a göndör halkan dúdolgat. Mint egy angyal komolyan. Mikor kilépett, egybõl letámadtam.

- Nagyon szép hangod van. - mondtam. Harry szégyenlõsen hajtotta le a fejét.

- Köszi. - mondta halkan és már megint szerencséje volt hogy nem látom a piros arcát.

- Film? - kérdeztem.

- Benne vagyok. - mondta és bemászott mellém a takaró alá. Egyébként megkell jegyeznem hogy nagyon szépek voltak a formás lábai abban a pulcsiban. Ezt csak úgy mellékesen mondtam. Közösen választottunk egy filmet és elkezdtünk nasizni meg inni. Mikor elég sok mindent elpusztítottunk a film közepe fele, akkor teli hassal helyezkedtünk a szokásos pozícióban. Harry a mellkasomon feküdt és úgy nézte a filmet. Én pedig a göndör tincsekbe túrva, a haját simogattam. Egy órája mehetett a film, és volt egy olyan érzésem hogy elaludt. Nem mocorgott, ahogy szokott és egyenletesen lélegzett.

- Harry. - suttogtam. Semmi válasz. Másodszorra se szólalt meg. Biztos elaludt az angyalom. Kikapcsoltam a led fényt és a fényfûzért pedig bekapcsoltam. A tévét kinyomtam, majd szépen betakartam magunkat. Harry semmire se ébredt fel. Ugyanúgy békésen szundikált a mellkasomon.

- Jó éjt angyal. - suttogtam és egy puszit nyomtam a göndör tincsek közé. Csodás volt a mai nap. Végig Harryvel lehettem és jól éreztük magunkat. Mikor elindultunk, nem hittem hogy itt kötünk majd ki de hogy máshogy is lehetett volna? Ez az egyik legjobb érzés. Itt tartom a karjaim között. Én is becsuktam a szemeim és hagytam hogy elragadjon az álom, ahol szintén Harryvel vagyok...

***

Csikizte az arcom valami. Nem volt erõm megmozdulni így csak halkan nyöszörögtem egyet és fújtam, de tovább folytatódott az érzés. Nehezen sikerült kinyitni a szemem de sok próbálkozás után csak sikerült. Harryt láttam meg fölém magasodva. A haja lefelé hullott, egyenesen az arcomat csikizve. Biztos vagyok benne hogy észrevette és direkt csinálta. A gödröcskéi most nagyon látszódtak, hisz igazán szórakoztatónak találta a reggeli szenvedésem. Mikor látta hogy ébren vagyok lehajolt és elkezdte puszilgatni az arcom. A homlokom, majd az arcom két oldala. Majd az orromra hintett egy puszit, de utána folytatta a szám sarkával és a végső pedig pont az ajkaimra hintett puszi volt. Elmosolyodtam és felnyúlva érte, lehúztam a mellkasomra és átöleltem.

- Mennyi az idõ? - kérdeztem rekedten.

- Dél. - mondta ki egyszerûen.

- Te jó ég. - nevettem. - Mióta vagy fent?

- Kb fél órája. Nem szerettelek volna felébreszteni így telózni kezdtem csak hamar meguntam így nem volt más választásom. - vonta meg a vállát ártatlanul.

- Köszi. - mondtam kuncogva. - De nem baj, most az egyszer megbocsátom. - mondtam neki mire felkönyökölt és megforgatta a szemét.

- Mikor aludtam el? - kérdezte.

- A film vége fele. - mondtam.

- Bocsi. - nézett rám félénken.

- Nem csináltál semmit csak elaludtál. Mikor észrevettem én is kikapcsoltam mindent és aludtam. - mondtam.

- De akkor is. Milyen gáz bealudni szilveszter estéjén. - mondta halkan.

- Dehogy Harry. És amúgy is, nekem jobb volt így mint reggelig fennmaradni. - pusziltam meg, amivel megtudtam nyugtatni. - Lustálkodjunk még. - nyögtem fáradtan. Harry nevetve feküdt mellém.

- Hétfõn suli. - szólalt meg a csöndben.

- Most ezt miért kellett? Az évet úgy kezdeni hogy szomorú vagyok, nem ér. - mondtam szomorúan.

- Kár hogy nem vagyunk osztálytársak. - mondta csalódottan.

- Lehet megunnánk egymást. - vicceltem.

- Nem hiszem. Legalábbis én téged biztos nem. Te már lehet hogy engem. - mondta halkan.

- Hééé, én sosem foglak. Téged egy angyal küldött hozzám, sose engedlek el. - mondtam mire elmosolyodott. Harryvel még egy óra kellett hogy erõt vegyünk és lemenjünk enni. Majd délután hazament és hétfõig már nem is találkozunk :( Nem baj, nem lehetünk minden nap együtt...

***

Neee kérlek ne. Hétfõ reggel van. Én erre nem állok készen. Megint vissza menni és a sok tanár beszédét végighallgatni, korán kelni és a nagy tömegben lenni. Utálom. Legalább az angyalom lenne velem, de még ez sem lehet mert elválasztanak minket a tantermek. Nyugi Tomlinson, eddig még senki nem halt bele a suliba. Vagyis remélem, plusz hogy nem én leszek az elsõ. A teremben odamentem a szokásos helyhez és igaz hogy már beszéltem a srácokkal, még egyszer szerettem volna hallani a sztorit.

- Hali fiúcskák. - dobtam le a táskám. - Na szilveszter? - kérdeztem vigyorogva.

- Ne is mondd a rohadt életbe. Azóta se tudom, kinek a háza elõtt aludtunk. - fogta a fejét Niall. Hát igen. Elvileg hajnali háromkor megtalálták a narancsot aki elvezette õket a fél városon át valakinek a házához, és ott aludtak a járdán. Esküszöm nem normálisak. Utolsó óra után megvártam az utcán Harryt.

- Szia Harry. - mosolyogtam de gondterhelt arcát látva egybõl komolyra váltottam. - Mi a baj? - kérdeztem és a vállára simítottam.

- Kiderült hogy elfelejtettem egy tájképet megfesteni a szünetben és most péntekre kell kész lennem úgy hogy csak délután van idõm rá, de még tanulnom is kéne. - mondta teljesen lehangoltan. - Úgyhogy ki van lõve hogy találkozni tudjunk. - nézett rám szomorúan.

- Ott a hétvége vagy valamikor majd. Az a fontos hogy ezzel kész legyél. Mi majd tudunk utána is találkozni. - mosolyogtam rá halványan és eltûrtem egy kilógó fürtjét. Körülöttünk már nem is volt diák. Vagy még órán voltak, vagy már hazamentek, így csak ketten álltunk a szélben az üres utcában.

- Ügyes legyél. - mondtam majd hozzá hajolva megcsókoltam. Mikor elakartam hajolni Harry nem engedett és a tarkómnál fogva húzott vissza. Nyelve utat tört a számba és mintha az élete múlt volna úgy csókolt. Addig húzta míg levegõt már muszáj nem volt kapnunk. Kipirosodva néztem rá.

- Mi volt ez? - kérdeztem mosolyogva a hirtelen jött hevességégre.

- Ez egy heti adag volt. - kacsintott rám majd hazaindult. Vigyorogva mentem én is utamra. Hihetetlen ez a fiú.

***

Szegényt az elmúlt napokban még a szünetekben is alig láttam. Valószínûleg akkor is tanult ha már otthon nincs ideje. Péntekre vettem neki egy csokit és azzal vártam suli után. Fáradtan jött ki az ajtón, de mikor meglátott elmosolyodott.

- Hali Lou. - mondta.

- Szia Hazz. Nézd mit hoztam. - mondtam és elõvettem a csokit majd odanyújtottam neki. Harry arca felvidult.

- Köszönöm. - nézett rám boldogan és megölelt. Picit hátrébb hajolt hogy ajkaimra tudjon tapadni. Igaz most nem volt olyan heves mint hétfõn de alig bírtam követni a tempóját.

- Hétfõn nem azt mondtad hogy az egy heti adag? - kérdeztem mosolyogva. Nyilván nem azért mondtam, hogy bántam volna csak jó picit bosszantani.

- Hmm megérdemelted. - mosolygott. Olyan édes.

- Mit mondott a tanár? - kérdeztem.

- Nem volt megelégedve vele. Azt mondta ennél többet tudok de elfogadta így legalább nem kaptam hiányt. - mondta és láttam hogy bántotta a dolog.

- Majd legközelebb jobb lesz. - bíztattam. - Elmenjünk valahova? - kérdeztem.

- Ne haragudj Louis de nagyon kifáradtam ebbe a hétbe. Inkább hazamennék pihenni. - mondta.

- Semmi baj, nyugodtan pihenj. Majd.....valamikor találkozunk. - adtam neki egy mosolyt. Mindketten hazaindultunk. Nem fogok rajta csüngeni. Ha pihenni szeretne akkor hagyom neki. Én meg addig megtanulok hogy ne hétvégére maradjon.

***

Már jó ideje motoszkál a fejemben valami. Harry még nem a barátom hivatalosan. És már itt lenne az idõ hogy megkérdezzem és érzem hogy õ is várja már de egyszerûen nem tudom hogy hogy. Meg mikor. És mit mondjak. Nem vagyok valami kreatív, de nem húzhatom már ezt nagyon tovább.

Hétvégén Harry befejezte a tanulnivalóját így nem találkoztunk. Két hét van még vissza februárig és akkor Harry szülinapja. Hétfõ suli után Harry megelõzött és már ott várt.

- Hát te? - kérdeztem.

- Elmaradt az utolsó órám. - vonta meg a vállát. - Valahova nincs kedved elmenni? - kérdezte.

- Annyira de annyira bocsi de most sajnos anyuval elkell mennem bevásárolni. De holnap kérlek bepótoljuk? - néztem rá boci szemekkel.

- Persze. - mondta, de kicsit szomorú lett. Nekem is már hiányzik hogy kettesben legyünk de ma nem lehet. Igazából Harry ajándékát megyek megvenni. Azt meg vele csak nem tudom megtenni.

- Ígérem holnap a tiéd vagyok. - fogtam kezem közé arcát és lassan ajkaira hajoltam. Minden érzelmemet belesûrítettem hogy tudja mennyire hiányzik.

- Holnap tali. - pusziltam meg még utoljára majd a pláza felé indultam. Már egyre jobban hosszabbodik a nappalok ideje csak hát januárban még délután besötétedik. Így hazafele már a sötét utcát jártam. A kabátom nem volt begombolva egész vásárlás alatt, és sajnos csak egy póló volt alatta. Egy kicsit az esõ is esett és se sapka se sál Louisnál. Így történt az hogy amikor hazaértem már akkor fájt a torkom. Bevettem mindenféle gyógyszert és csak a melegben voltam de már mindegy volt. Reggelre belázasodtam. Az orvos másfél hétre kiírt. Hát ez nagyon fasza mit ne mondjak.

Louis: Szia Harry. Beteg lettem és másfél hétig nem mehetek suliba :(

Harry: Te jó ég Louis jobbulást. Akkor majd minden nap suli után meglátogatlak.

Louis: Hidd el nagyon örülnék neki de nem szeretném ha te is elkapnád. Egy hetet inkább várj.

Harry: Jó, de jövõ hét hétfõn ha akarod ha nem. Megyek :D

Louis: El is várom. Jó sulit Hazz :)

Harry: Köszi..majd írok

Tényleg nem szeretném ha miattam lenne baja. Majd ha már nem fertõzök. Az orvos azt mondta hogy a megfázás mellett lehet valami vírus is van a képben. Szóval fő az elővigyázatosság. Niall meg Zayn közösen összedobták nekem a házit mert mindegyiknek hiányos volt de így legalább valahogy össze lehetett kaparni. Én abban az egy hétben majdnem meghaltam. Szinte egész nap feküdtem és vártam a semmit. Unalmas is volt de hétvége fele már egész jól voltam. Harry napi üzenetei viszont életben tartottak. Nagyon hiányzott már és eszméletlenül vártam a hétfõt. Már vannak halvány terveim hogy hogy kérdezzem meg lesz-e a barátom. Volt idõm a napokban gondolkodni...