Reggel ismét megszólalt az a hang amire vártam. Viber hangja zengett. Kezembe is vettem.

Taylor: Kincsem.

Me: Tudod hogy nem járunk.

Taylor: Miért csókoltál meg?

Me: Lehet hogy érzek valamit irántad.

Taylor: Merre vagy? Érted megyek.

Nem válaszolva kikapcsoltam a telefont. Két fiú közt őrlődök ès ez rettentően rossz érzés. Gondolkodásomból Drew nyújtózkodása vetett véget.

- Jó reggelt szépségesem - édesen mosolygott

- Jó reggelt - sokkal jobb kedvel fogadtam.

- Jobban vagy? - folytatta

- Igen, sokkal - adtam egy puszit neki

Kicsit még feküdtünk az ágyban aztán felkeltünk, de olyan jó érzés hogy törődik velem. Amire leértünk addigra Austin reggelivel várt az asztalon. Amerikai palacsinta illata csapta meg az orrunkat. Reggeli néma csendben telt.  Evés után elkezdtem a tanulást Austin-nal. 

- Kezdjük a Young Love-val - adott a kezembe egy mikrofont.

 -  They keep saying we don't know a thing
We're just kids pretending love it's just a game
Oh ohh woahh
What do they know? -Kezdtem el énekelni a dalt.   

* Austin szemszöge *

Hatalmas meglepetésemre egyáltalán nem kellett segíteni neki ahhoz hogy elinduljon. A hangja valami eszméletlen és semmi kétségem afelé hogy egy nap ő híres lesz. A dal végén mint egy megszállott rajongó tapsoltam, de ő erre elsírta magát ami kicsit váratlanul ért. Oda bújt hozzám és megszólalt. 

* az én szemszögem * 

- Bevallhatok valamit? - törölgettem a könnyeim mire ő csak bólintott egyet.

- Szeretem... - elcsuklott a hangom

- Kit ? - simogatta a hátamat Austin

- Drew-t - folytattam

- Örülök neki, de ezt ő is tudja? - mosolygott rám

- Nem, de nem is fogja - hajtottam a fejem a vállára

- Szerintem nagyon is tetszel neki, mert minden kívánságod lesi - továbbra is mosoly ült az arcán.

- Írjuk meg a saját dalom - vettem fel jó kedvűen a füzetet.

Késő estig dolgoztunk amikor végre megszületett a dal címe és a dal egy része. Épp elkezdtem énekelni amikor benyitott a másik három srác is. Néha-Néha össze mosolyogtunk Drew-al, aki csak állt az ajtóban és nézett engem. Amikor befejeztem azonnal kérdezgetni is kezdtek.

- Mi a címe? - huppant le a kanapéra Levi

- For your love - csuktam be a füzetemet.

- Jól hangzik - Drew mosolygott rám az ajtóból

- Mit szólnátok ha elénekelnéd a los angeles-i koncertünkön? - nézte a naptárat Nate.

- Nem kéne nekem oda mennem - felálltam és kirohantam a udvarra.

Annyira siettem hogy elestem a locsoló csőben és minden elsötétült. 

* Drew szemszöge * 

- Megkeresem - fordultam meg

- Segítsünk ? - Levi pattant fel a fotelből

- Beszélgetniük kell - hallottam ahogy Austin le állítja a göndörkét. 

Felrohantam a szobába, de nem találtam sehol se. Már csak az udvar maradt, de mikor kiértem ott feküdt a földön és nem mozdult. Lefehéredtem és csak álltam ott mint egy szobor. Egy mentő hangos szirénázására lettem figyelmes és ekkor elsírtam magam, de Austin oda jött mellém. 

- Nem lesz baj - mondta, de látszott rajta hogy ő sem biztos abban amit mond. 

- Szeretem őt - sétáltunk a mentőhöz

- Ő is szeret téged - mosolyogva adott egy váll veregetést.

Beszálltam a mentő autóba és már mentünk is a kórházba ahol rögtön elvitték vizsgálatokra. Hosszú várakozás után a srácok is megérkeztek és ültünk a folyosón amikor egy ápolónő betessékelt minket egy várakozóba ahol csak vártunk és vártunk, de semmi sem történt. Végül elaludtam ülve a kanapén. 

Bocsássatok meg hogy ilyen későn hoztam az új részt, de most jelenleg költözök és egyéb dolgok is akadtak. Nem felejtettelek el titeket. 

Jó olvasást mindenkinek!

Puszi, 

E,