Ezt most lehet picit felkavaró lehet néhányotoknak, ezért csak az olvassa aki nem riad a gyilkosságtól. Bár attól még nem annyira durva szerintem, de igazából ez ízlés kérdése. Mindenesetre remélem elnyeri tetszéseteket. 🥰

♡ Megpróbálod megakadályozni, hogy megöljenek valakit ♡

*♡🅱🅰🅴🅺🅷🆈🆄🅽♡*

Miután hetekig megkötözött és bezárt a szobádban, Baekhyun megígérte, hogy elvisz vásárolni, mert ilyen jó, türelmes és szófogadó vagy. Látja benne miszerint valóban be szeretnél illeszkedni az ő világába, és ezt értékeli. Azonban van egy feltétel arra, hogy kimozdulj: mindvégig nyomkövető és bilincsnek kell lennie rajtad, nehogy megpróbálj elszökni. A kis kimozdulásotok után, Baekhyun észrevette, hogy figyelnek titeket. Jobban mondva csak téged. Árgus szemekkel figyelt, mintha arra várna, mikor csaphat le rád, és ez a melletted lévő férfit felidegesítette. Még csak szét se nézett, de valahonnét előkapott egy kést és gondolkodás nélkül az idegen férfi felé lökte. Ahogy elérte a vállát, ezzel egész félkarja csupa vér volt. A fájdalomtól hangosan felkiáltott, amire a körülötte lévő emberek felriadtak, majd gyorsan elmentek onnan, ahogy tudomásul vették mi is történt valójában. Olyan gyorsan történt minden, hogy egyszerűen képtelen voltál felfogni mi is történt az imént, csak az emberek rémült sikolya, illetve Baekhyun gyilkos tekintette árulta el a valóságot. Az említett higgadtan sétált egyre közelebb áldozatához, ki kétségbeesetten próbált menekülni a haláltól. Láttad, ahogy ismét elővesz egy kést és készen áll egy újabb csapásra, ám te nem hagytad. Magad sem tudod, honnét volt ennyi erőd de megragadtad kezét ezzel megakadályozva tettében.

– Kérlek, ne öld meg. Ne itt – suttogod, hogy csak ő hallja, óvatosan a rémült emberekre biccentve. Idegesen összeszorítja állkapcsát, valamint a kezében tartott kést annyira szorítja, hogy elfehérednek ujjai. Mérhetetlenül bosszantja, hogy nem teheti azt amit szeretne, hogy te ebben megakadályoztad. – Szerencséd, hogy jó kedvem van – köpi oda a szavakat a szenvedő férfinak, mire te megkönnyebbülten felsóhajtasz.

*♡🆃🅰🅴🅼🅸🅽 ♡*

Már-már betegesen birtokló volt veled szembe, és ez attól sem riasztotta el, hogy éppen a családi vacsorán voltatok. A családodnak fogalma sem volt arról, hogy tulajdonképpen a férfi kényszerít ebbe a kapcsolatban. Úgy tudták egyetemen tanít ezért is láthatnak olyan kevésszer, mivel messze laktok, időtök pedig alig van. Voltaképp ez némileg igaz, hiszen időtök valóban nincs de egyáltalán nem a szüleid által tudott okok miatt. Annyira birtokló, hogy még a házából sem mehetsz ki engedély nélkül, különben csúnyán megbánod. A bátyád folyton emlegette a régi közös utazásokat, és hogy ez mennyire megváltozott mióta együtt vagytok. Egyre szorongóbbnak érezted magad, ahogy bátyád mesélt, hiszen észrevetted Taemin viselkedésén, mennyire nincs ez ínyére. 

– És akár Japánba is ellátogathatunk, ahogy mindig is szeretted volna hugi – mosolyodik rád boldogan belegondolva mennyire éreznétek jól magatokat – Meg van még az az alkalmazás? – nyúlna telefonodért, ám ezt már Taemin nem hagyja. Idegesen megmarkolja a kést, majd egyenesen bátyád kézfejébe szúrja. 

– Ne merd megtenni – morogja mindvégig bátyád szemébe nézve, aki a fájdalomtól lélegezni is alig mer levegőt venni. A családod többi tagja pár másodpercig némán figyeli az eseményeket, majd édesanyád síkit fel először, próbálva felállni, ám a dühös férfi rászegezi fegyverét. – Egy tapodtad se mozduljon vagy meghúzom a ravaszt – mosolyodik el betegesen, majd bátyád kezéből kihúzza a kést. Óvatosan felemeli az éles tárgyat, majd úgy nézi akárcsak egy kisgyerek a kedvenc játékát. Nem foglalkozik bátyád kétségbeesett, fájdalmas nyögéseivel, vagy édesanyád zokogásával, ő csak azt a kibaszott véres kést figyeli.

 – Te elmebeteg féreg – köpi oda a szavakat bátyád, egy pillanatra rád nézve. Fájt így látnod őt, azonban nem mertél tenni semmit ellene. Azok után a sok kínzások után sokkal inkább engedelmeskedtél neki, még ha legszívesebben a pokolra küldenéd. – Magatokról beszélsz? Nagyon helyes, mert ezzel megmentetted a szüleid életét – rászegezi a fegyvert majd kegyelmet nem ismerve meghúzza a ravaszt. Oda sem mertél nézni, szorosan behunytad szemeid, azonban mindenki néma volt. – Tényleg azt hitted, majd egy ilyen féreggel piszkítom be a kezem? – nevet fel betegesen a rémült családodra pillantva. Nem a bátyádra, hanem mellé célzott.

*♡🅹🅾🅽🅶🅸🅽 ♡*

Legalább három órán át ott volt az alagsorban, és kínzott valakit. A könyörtelen fülfeszítő kiáltások könyörtelenül csengtek az egész épületben azon részén ahol tartózkodtál. Minél tovább tartott annál nyugtalanabban érezted magad. Ugyanakkor fáradtnak érzed mindazt, ami történik, lassan már kezdtél ehhez hozzászokni. Már mint ami a fájdalmakkal teli sikításokat illeti. Biztos voltál benne, hogyha tudnád mit tesz szerencsétlennel, felfordulna gyomrod és ott helyben kiadnál mindent magadból. Ám a kíváncsiságod erősebb volt, így nagyon nyelve indultál el az alagsorba, majd az ajtóhoz lapulva hallgatózni kezdtél. Hallottad ahogy könyörög életéért, ám párod csak kineveti. Remegve lépsz közelebb az ajtóhoz óvatosan kinyitva azt. Jongin háttal neked áll, ezért nem tud az ottlétedről, az idegen férfi pedig a helyiség közepén van egy székhez kötözve, csupa véresen.

– Ne, kérlek, hagyd abba. Ígérem mindent megteszek, neked dolgozom csak kérlek kíméld meg az életem – szinte már zokogta a férfi, csakhogy ez Jongin-t egy kicsit se hatotta meg. De téged annál inkább. Ugyan nem tudtad mit követett el szerencsétlen férfi, de úgy érezted, meg kell mentened. Egyedül csak te vagy hatással rá. Erőt véve magadon nyitottál be a helyiségbe, ezzel magadra vonva mindkét férfi figyelmét. Jongin döbbenten nézet rád, majdnem még a kínzó eszközt is kiejtette kezéből, szexi csipkés fehérneműd látva.

– Nem szép dolog így megvárakoztatni engem oppa – minden egyes szavadnál jobban ringattad csípőd. Ugyan egyáltalán nem volt ínyedre ez a fajta viselkedés, de ahhoz, hogy a férfinek legyen esélye a túlélésre, és te se kapj amiért hallgatóztál, megérte ezt tenni. Kaján mosollyal ajkain leteszi a kínzó eszközt, majd veszésen gyorsan közeledik hozzád. – Bocsáss meg baby, amiért megvárakoztattalak – súgja erotikusan füledbe.

*♡ 🆃🅰🅴🆈🅾🅽🅶 ♡*

Élte az ő kis életét, ám mindeközben kínozta és megölte azokat akik segítettek volna neked a szökésben. Napok óta itt vagy nála, és bár a körülményekhez képest jól bánik veled, az hogy elrabolt és nyíltan kimondta, soha többé nem hagyhatod el, megrémisztett. Minden kínzó eszközt bevetett ami létezik é ő előszeretettel használja őket. Élvezte a dermesztő, fájdalommal teli sikolyokat hallgatni, szinte zene volt füleinek. Kezdetben csak elmagyarázta neked ki és hogyan kínzott meg, ám az utóbbi időben volt, hogy téged is oda vonszolt, ezáltal szemtanúja lettél kegyetlen művének. Sokszor loptad el mobilját, azzal fenyegetve felhívod a rendőrséget, ám ilyenkor rendszerint vagy kinevetett vagy egy akkora pofont kaptál, hogy az egész tested sajgott a fájdalomtól. Rájöttél, mennyire nem jó ez így és hogy sokkal többet ártasz vele, mint segítesz, de ezek ellenére sem akartad elfogadni. 

– Ha lesem minden kívánságod, ígéred, hogy nem bántasz senkit? – teszed fel a kérdést, ami napok óta megfogalmazódott benned. Képtelen vagy már végig nézni szerencsétlen emberekkel. – Egész életemben vele leszek, csak kérlek, ne kelljen ezt végig néznem – motyogod behunyt szemekkel, mivel nem akarsz előtte sírni. Nem tudod hogyan reagálna, így jobb elrejteni. 

– Neki már késő baby – emeli fel állad kényszerítve, hogy végignézd ahogy meghúzva a ravaszt kioltsa ártatlan férfi életét.

*♡ 🆃🅴🅽 ♡*

Az elmúlt napokban egyre ingerültebb és őrültebbé vált, és ez kezdett megijeszteni. Gyakran hallottad, hogy kora reggel, illetve késő este dühösen beszélt magában, a haját markolta és hisztérikusan nyöszörgött.Ideje nagy részét az interneten töltötte, furcsa dolgokat keresve, amit később megvásárolt. Azonban te ezeket nem láthattad. Fogalmad sem volt róla mit vesz, de volt egy olyan érzésed miszerint nem hétköznapi dolgok azok. Nem mertél eljönni és megnézni, mi ez az egész, ám mivel kíváncsiságod nagyobb volt, a lépcső mögé bújva hallgatózni kezdtél. Felfigyeltél a bejárati ajtó nyikorgására, majd megláttad az idegen férfit, ki kézbesítette a csomagot. Ten morogva aláírt, amit az idegen férfi nem nézett jó szemmel. Ez természetesen a ház urának egyáltalán nem volt ínyére. Rosszat sejtettél, mikor gyanúsan farzsebébe nyúlt, ezért úgy döntöttél közbe lépsz. Habár féltél, bajod esik ebből, lábaid szinte önállóéletre keltek. De túl késő volt. Mire odaértél Ten már rég az idegen férfi nyakába szúrta a kést, ennek következtében tiszta vér volt a keze, némi vér pedig arcára is került. Nem akarta abbahagyni, sőt minél jobban és hangosabb fájdalmas kiáltás hagyta el a férfi száját, annál erősebben döfte belé a kést. 

– Kérlek, állj le oppa. Ne csináld ezt – sietsz oda felkiáltva, bízva abban meg tudod menteni az életét. Megpróbálod ellökni onnét a ház urát, ám erre elborul az agya és a földre lökve téged, vágja el a szenvedő férfi nyakát. Remegő testtel nézted végig, milyen könnyedséggel tette ezt.

*♡ 🅻🆄🅲🅰🆂 ♡*

Elvitt téged valamilyen elzárt partira, amelyet a föld alatt tartottak, és mindenben rendkívül féltékenyé vált. Irtó szorosan fogta meg a csuklód, és konkrétan mindenhova magával cipelt. Akár a férfi mosdóba is, csak nehogy valaki rád vesse magát. Szándékosan tette ezt, és bár téged zavart, nem mertél mondani semmit erről. Ám mikor úgy tűnt olyasvalakivel beszél, akiben megbízik, elővetted a cuki oldalad, aminek nem tudd ellenállni és kérlelted, hogy hadd mehess a mosdóba. Kissé meglepett mikor egyből mosolyogva bólintott, ezzel beleegyezve, ám nagyon figyelt rád, hiszen észrevette, miszerint szemet vetet rád valaki. Hamar elvégezted dolgod a mosdóban, majd visszaindultál párodhoz, csakhogy ekkor vetted észre az idegen férfit, ki nagyon is feltűnően bámul téged. Megilletődtél, hiszen mindenki tudja kié vagy és nem mernek semmit tenni, ám ez a férfi mégis olyan kiéhezett tekintettél figyel mint még eddig soha senki. Nem tudtad, hogy Lucas észrevette-e, ezért bizonytalan voltál abban, miszerint párod tudtára add ezt vagy inkább ne tulajdoníts rá figyelmet. Nagyot nyelve indultál el párodhoz, úgy döntve elmondod neki. Tartottál attól, hogy szerencsétlent képes ezért megölni, viszont ha nem adod tudtára, te leszel bajban. Ahogy egyre jobban közeledsz kedvesedhez, felfigyelsz a melletted lévő pár emberre, kik összesúgnak a számodra idegen férfi arcátlansága miatt. És ebből tudod, hogy bizony párod már tudomást szerzet róla. Ami a következő pillanatban meg is mutatja magát. Olyan gyorsan történt, hogy pislogni sem volt időd, ahogy párod elővette fegyverét és a hátad mögött tartózkodó kukkolót agyon lőtte. 

– Megörültél? El is találhattál volna, te seggfej – kiáltasz fel rémülten, hiszen alig pár centi és téged talál el a golyó. Mindenki némán figyelte a jelenetet, csak Lucas önfeledt nevetése törte meg ez a síri csendet. És persze a te dühös hangod. 

– Ugyan baby, vigyázok rád!

*♡ 🅼🅰🆁🅺 ♡*

Pontosan tudtad, Mark mennyire gyűlöli az összes hímnemű egyedet. Legyen az családtag, közeli ismerős vagy akár a barátaitok. Mindet egytől egyig gyűlölte. Még azokat is akiknek volt családja, vagy éppen melegek voltak. Neki ez nem számított, csak az ha férfi. Azonban egy bizonyos ismerőse, különösen fel tudta idegesíteni, csak nem tudtad miért. Azt azonban igen, hogy ha így folytatja az az ismerőse, sajnos nem fog sokáig élni. Ez a titokzatos ismerőse váratlanul megjelent Mark házában, ahol te jelenleg tartózkodsz egyfajta kis kalitkában, mivel féltet. Félt, hogy ha kienged, akkor ez a férfi majd lecsap rád és elvesz tőle. Nem volt ő ilyen kegyetlen, épp ugyan úgy viselkedett veled mint ha hétköznapi pár lennétek, addig míg nem vetette rád senki a szemét. Megijedtél az idegen érkezésére, és életedben először kívántad más halálát. Félelmetes volt, ahogy az ablak előtt áll azzal a gyilkos tekintetével, valami korbács -féle dologgal a kezében, miközben sebesen tart feléd. Próbáltál elmenekülni, ám nem hagyta. Megfogva csuklód az ágyra lökött, majd gyorsan elkezdte kioldani nadrágja övét. Szaporán kezdted venni a levegőt, próbálva nem a legrosszabbra gondolni, miközben szemed az éjjeli szekrényre tévedt. Tudtad, semmi esélyed nála, hiszen még párodnál is jóval erősebbnek tűnt, de nem adhatod fel. Szerencsére nem volt messze a bútor így könnyen elérted a lámpát, amivel erősen fejbe vágtad. Arra számítottal, kissé meg fog szédülni az ütéstől és lesz elég időt menekülni, ám mintha meg se érezte volna. De nem volt esélye rád támadni, ugyanis az ajtót valaki nagy erővel kinyitotta é lelőtte a támadod.

Forrás: tumblr.