- Én megmondtam, hogy ez jó ötlet - üvöltötte Louis, mert nem hallottuk volna másképp a dübörgő zenétől.

Nos. Az utolsó estére valami felejthetetlent akartak a srácok. Én szívesebben maradtam volna Zaynnel kettesben valahol, mint egy rakás emberrel együtt izzadni és nyomorogni valami szabadtéri rögtönzött buliban. Liam nélkülünk is eljött volna, mert a nőjével akart lenni, aztán kérdezte, hogy mi miért ne jönnénk. Természetesen Harry és Louis megőrültek az ötlettől, vagy egymástól, tököm tudja, én ezt már egy ideje nem tudom követni.

Ha valami pozitívuma van, annak, hogy itt vagyunk, akkor határozottan az, hogy jól áll Zaynnek a hófehér ing. Főleg, hogyha alig van összegombolva.

Mosolyogva figyeltem, ahogy nagyokat pislogva mered a tömegre, és arra a káprázatos tájra, ami mögötte fekszik. Annyira imádom, hogy itt minden a parton van.

Már szinte teljesen besötétedett, és mégis tökéletesen láttuk a szemközti partot és a fényeit.

Összefűztem az ujjainkat és körülnéztem. Harryt és Louist láttam, lelkesen iszogattak valamit és néha aranyosan összeröhögtek. Éreztem, hogy Zayn engem figyel, úgyhogy az ajkaimba harapva felé fordultam:

- Táncolunk? - Zayn őszinte reakcióját imádtam, pont úgy nézett ki, mint aki mindenre számított, csak erre nem.

- Tessék...? - rázta meg a fejét értetlenül.

- Táncolj velem - kértem mosolyogva és egy olyan hely felé kezdtem húzni, ahol egy kicsit kevesebb ember volt. Zayn komótosan csoszogott utánam, miközben megpróbálta elrejteni a mosolyát. - Így - mondtam mikor vele szembefordulva megálltam. Halványan mosolyogva néztem a szemébe, mikor karjait a nyakamba akasztottam és szorosan átöleltem a derekát.

Oldalra döntöttem a fejem és gyönyörködtem benne. Hogy létezhet ezen a világon olyan ember, aki nem szerelmes ebbe a férfiba? Lassan leolvadt a mosoly az arcáról és nyelt egy nagyot. Sűrű, sötét szempillái alól méregetett engem, a legelragadóbb szemekkel, amiket valaha láttam. Minden amin együtt keresztülmentünk ott kavargott a szemeiben. Láttam benne saját magamat, láttam benne, amit Ő érez, láttam benne azt a kettősséget, amit én is érzek azóta, hogy szerelmes vagyok Belé. Azt a lángot és vágyat, ami mindig, ha a szemeibe nézek, megmozgat bennem valamit és ugyanazt a vágyat kelti bennem is. A kettősség a fájdalom miatt van. Ami csillog az aranybarna szemeiben. Ugyanúgy, mint neki, nekem is meghasadt a szívem, amiért vége lett ennek az egy hónapnak. Egyszerűen halvány fogalmam sincs, hogy hogyan fogjuk ezt megoldani. Abban biztos voltam, hogy együtt. Amellett, hogy nyugtatgattam magam, hogy valahogyan megoldjuk.

Összeharaptam a szám és amilyen szorosan csak tudtam, megöleltem Zaynt. Mindig erősebbnek éreztem magam, mikor mellettem volt, most viszont teljesen elgyengülve, szinte könyörögve és vigasztalhatatlanul szorosan tartottam a derekánál és teljesen az ingje gallérjába temettem az arcom.

Belepusziltam a hosszú hajába és kissé eltoltam magamtól, mikor megéreztem az első nedves dolgot a nyakamon.

A kezeim közé fogtam Zayn arcát és hüvelykujjammal folyamatosan letöröltem az arcáról az egyre szaporodó könnyeit.

- Menjünk ki a mólóra - suttogtam szúró mellkassal, mire Zayn lesütött szemekkel bólintott és kivezettem a tömegből.

A móló hosszan benyúlt a vízbe, mi pedig teljesen a végéig mentünk.

Hátulról Zayn dereka közé fontam a karjaim és vállára hajtottam a homlokom.

- Részegen voltam a legjózanabb - sóhajtotta és szomorúan berúgott egy random követ a vízbe. - Egyből lefeküdtem veled. Nem is gondolkoztam. Annak úgy is mindig rossz vége van, ha elkezded használni az agyad... - gyors mozdulattal megtörölte a szemét és szembefordult velem.

Tompán hallatszott a zene, és néha egy-egy nagyobb röhögés törte meg az amúgy teljesen sötétbe burkolózó csendes partot.

Finoman puszilgatni kezdtem Zayn ajkait és ezúttal tényleg nem igazán volt mögötte semmi hátsó szándék. Óvatosan kezdett visszacsókolni, épp mielőtt elváltam tőle.

- Ne hagyd abba... - suttogott elcsukló hangon. Szomorkásan elmosolyodtam és finoman becézgettem ajkammal az ajkait miközben kezeim nyugtatóan köröztek a hátán.

- ... hülye buzik... - mikor meghallottam ezt a megjegyzést valahonnan Zayn háta mögül, felvontam a szemöldököm és olyan határozottan csúsztattam Zayn seggére a kezeimet, hogy még én is meglepődtem. Ő valószínűleg annyira ránk koncentrált, hogy meg sem hallotta, és csak halkan felnyögött az érintésemtől. Zayn háta mögött bemutattam és a másik kezemmel rámarkoltam a seggére.

Éreztem, ahogy Zayn keményedik, ami azért volt furcsa, mert valószínűleg a tudta nélkül könnyezett, miközben csókolóztunk. Azért nem csókolok rosszul. Ez biztos.

- Menjünk...menjünk haza... - suttogta a számra és elvált tőlem, majd kivéve az irányítást a kezemből, a szórakozó tömeg felé húzott.

Feltétel nélkül követtem volna bárhová, mégis furcsa érzés keringett a mellkasomban, ahogy közöltük Harryékkel, hogy lelépünk, akik már nem hiszem, hogy bármit is felfogtak volna, abból, amit mondtunk nekik.

Sosem tettük még meg ilyen sietősen azt az utat, ami a partról a szállásra vezetett. Az ujjaim folyamatosan Zaynen voltak, akadály nélkül siklottak végig puha bőrén, miközben érezhető volt a köztünk lévő nyugtalanság. 

Vibráltunk a feszültségtől, mindet siettettünk, még be sem csukódott az ajtó, már csak a kemény fát éreztem a hátamnál, egy erős mellkast a mellkasomon, és kétségbeesetten csókoló ajkakat az enyémen.

Összefolyt minden, csak halk a sóhajok, a nyögések visszhangoztak a fejemben, a már-már követelőző érintések. Cipő már régen nem volt egyikünkön sem, ahogy az emelet felé tántorogtunk, megpróbáltam megszabadítani Zaynt az ingétől, a gombok viszont csak akadályoztak, úgyhogy csak megragadtam az alját, és áthúztam a fején. Rögtön ő is, majdnem szó szerint, letépte rólam a pólómat és egyből vissza is tapadtunk egymás szájára. Több és több ruhadarabot hagytunk magunk mögött a szobánk felé vezető úton, valamire nem is emlékszem, hogy hogyan került le rólam, egyszerűen, mikor észhez kaptam, már a földön volt.

Teljesen elvesztve a fejünket berobbantunk a szobánkba és be sem csuktam magunk mögött az ajtót, csak ráestem Zaynnel együtt az egyik ágyra és a boxere alá csúsztatva a kezem rámarkoltam a péniszére és rántottam rajta párat, mire szenvedélyes nyögés tört ki ajkai közül. Finoman körözni kezdtem ujjaimmal a golyóin, majd szépen lassan rátértem az apró izomgyűrűjére, amit eddig csak egyszer érintettek. És az is én voltam.

Miközben Zayn meleg tenyere leheletfinoman a hasamra csúszott, elkezdtem gondolkodni, hogy hol a francban lehet síkosító.

- Náladhh...van nálad...síkositó? - kérdezte fátyolos hangon, mintha olvasna a gondolataimban.

- Harryéknél biztosan van... - mondtam és már futottam át a házon. Nem tudom, hogy ez így mennyire higiénikus. Esküszöm, mindent feltúrtam: a bőröndjükbe benéztem, az összes fiókot és szekrényt kinyitottam és mikor már az ideggörcs határán majdnem feladtam, a szoba legközpontibb helyén, az asztalon találtam egy szerencsére bontatlan tubust. Nevetségesen vigyorogva siettem Zaynhez, a táskámból kikaptam egy óvszert és mintha mi sem történt volna, ott folytattuk, ahol abbahagytuk. Baromi romantikus, mondhatom.

Rengeteg gélt tettem az ujjaimra és azzal egy időben, hogy befurakodtam a szűk résen, egyre mélyebben csókoltam.

Zayn összeszorította szemeit a fájdalomtól és keserves sóhaj hagyta el a száját.

- Jól vagy...? - kérdeztem megállva a mozdulatban. Zayn próbálta rendezni az arcvonásait:

- Persze...Gondolom mindjárt jobb lesz... - mondta halkan. - Folytasd, kérlek... - mondta és összeharapta a száját, mintha felkészülne a valaha létezett legfájdalmasabb dologra.

Egyre csak zuhanó magabiztossággal folytattam az ujjazását és a biztonság kedvéért még több síkosítót tettem a kezemre. Ajkait megállás nélkül csókoltam, remélve, hogy valamennyire eltereli a figyelmét arról, amit odalent csinálok vele.

Úgy éreztem, Zayn egyre jobban hozzászokik az ujjaimhoz, úgyhogy levettem a boxerem és miután felraktam az óvszert, elkezdtem rákenni a készenlétben álló péniszemre a gélt.

Zayn a gyomrán összekulcsolt kezekkel zihált és szigorúan a plafon felé nézett.

Finoman a bejáratához illeszkedtem és kezeit összefogva, összekulcsoltam az enyéimmel a feje fölött.

- Ne... - szuszogott és kiszabadította a kezeit az ujjaim közül. - Várj... - ujjait a járomcsontomra simította és lehúzta magához a fejem egy csókra. - Folytasd... - suttogta kezei között tartva az arcom. 

- Azonnal szólsz, ha fáj valami... - jelentettem ki. Bólintott, pont úgy mint, aki csak azért sem fog szólni, ha ilyesmi történik.

Sajnálom, hogy Zayn szemei csukva voltak abban a pillanatban, mikor behatoltam szűk belsejébe. Látni akartam a tekintetét, hogy ég-e benne az a láng, amit én éreztem akkor.

Felnyögött, mikor beljebb nyomultam és lábai kicsit megszorították a derekamat.

- Oh, Zayn... - suttogtam a semmibe. Lehajoltam hozzá és az övére illesztettem az ajkaimat, miközben elkezdtem benne mozgatni a csípőmet. - Csodálatos vagy... - motyogtam, amire csak egy halk nyöszörgést kaptam.

Párszor még Zayn nyögései betöltötték az üres ház csendjét, mielőtt teljesen szétesett volna minden. Én, Zayn, és velünk együtt az a világ, ahova együtt menekültünk. Minden egyszerre hullott ki az ujjaim közül. 

Eddig tartott a varázs. Zayn könnyezni kezdett, mikor elélvezett. Rögtön kihúztam belőle a lankadt farkam és megszabadultam a használt óvszertől.

- Zayn...! Zayn... - szólítgattam megállás nélkül és remegő kezeim közé fogtam a könnyektől ragadó arcát. - Zayn...Édesem, hagyd abba... Ne sírj... - mondtam miközben nekem is egyre több könnycsepp gyűlt a szemembe. - Zayn...Zaynie... - suttogtam, és Zayn szívszaggatóan felzokogott:

- Veled akarok maradni...! Nem akarok nélküled elmenni innen, ké-kérlek...! Ni-niall... - olyan fájdalommal ejtette ki a nevem, mintha már egy rég elfeledett seb lennék, amit fel kell, hogy tépjen.

- Nem megyek nélküled sehova...

Minden annyira messzi volt. A pár órával ezelőtti dolgok elhomályosultak, a bulinak csúfolt valami. Még távolabbi volt a vitorlázás, az étterem, a strandolás, a közös hülyülések. Arra meg már nem is emlékeztem, hogy mi volt azelőtt, hogy idejöttem volna. Hogy...? Hogy élhettem eddig... Nem is akartam feleleveníteni. Nem is igazán volt mit.

Már nem az a kettő idegen voltunk, akik vonzónak találták a másikat egy benzinkúton. Már szerelmesek voltunk.

- Zayn.. én... - arcát meleg könnyei áztatták folyamatosan:

- Ne mondd ki... csak nehezebb lesz utána...

- Beléd szerettem. Úgy, ahogy nem lenne szabad - mondtam, alig látva a könnyeimtől. - Visszavonhatatlanul.

Vége

SUMMER LOVE: 2021. 11. 08. - 2022. 01.01.

Annak az embernek, aki a legrejtélyesebb módon a legtöbbet jelenti számomra.

KÖSZÖNET

Nagyon kíváncsi lennék rá, hogy most ki akar megölni a befejezés miatt, de ha sovány vigasz is, majd jön az epilógus.

Akkora élmény volt nekem írni ezt a történetet, hogy szavakkal nem tudnám leírni. Nagyon szeretem ezt az úgymond "életérzést", imádom a nyarat és csak remélni tudom, hogy valamit átadtam nektek ebből az érzésből. Köszönöm azt a rengeteg kommentet, amit írtatok, tényleg, fantasztikusak vagytok. <3 És hálás vagyok, hogy annak ellenére, hogy 4 hónapja már be kellett volna fejeznem ezt a történetet, itt maradtatok és vártátok a folytatást. Nagyon érdekel a véleményetek, úgyhogy csak bátran, ha melegebb éghajlatra akarsz küldeni, azt is bátran.

Végül még annyit, hogy nem vagyok benne biztos, hogy meg tudok végleg válni ettől a kis sztoritól, el tudom képzelni, hogy valamilyen formában még visszatérnek ezek a szereplők.

Most lehet, hogy egy kis időre szublimálok, de majd visszatérek. 😈