- Na végre! - kurjantotta Liam, mikor Zaynnel egyszerre kiléptünk a hátsó ajtón a kertbe. Már napok elteltek AZÓTA az este óta. És egyáltalán nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzeltem. Megcsókoltam. Visszacsókolt. Ennek már jelenteni kéne valamit, nem? Pontosan az volt, amit előre megmondott. Nem vagyunk együtt, semmilyen formában és emiatt kibaszott csalódott vagyok. De mióta bevallottam magamnak az érzéseimet, egy fokkal könnyebb.

Most éppen giga bulira készülünk, már sajnos csak egy hétig vagyunk itt, kihasználjuk a maradék időt. Liam és Louis egészen kulturáltan beszélgettek egy-egy üveggel a kezükben a kerti bútorokon, Harry pedig a grillbigyó mögött állt egy nevetséges köténnyel elfedve az amúgy csupasz felsőtestét, és koncentrálva, egy napszemüveggel a fején készítette az isteni illatú kajákat. Középen volt hely a tűznek, azt ülték körül. 

- Mikor lesz kééész? - nyavajogtam a hasamat fogva és levágtam magam a földre. 

- Te, Niall, egy étteremben dolgozol...Egész álló nap kajákkal vagy körülvéve. - nevetett Liam.

- De azok nem az enyémek! Legutóbb, mikor egy kajáldában beleettem a másikéba, munkanélküli lettem! Majdnem mehettem Harryhez csövelni! Arra még te is emlékszel, nem?

- Sajnos túl jól - fintorgott visszafojtott nevetéssel. - Viszont el kell keserítselek, ennek még legalább egy óra kell. Mellesleg fogalmam sincs, hogy miért én főzök a valagatokra.

- Hát mert... - gondolkodott el Liam. 

- Azon kívül, hogy én legalább tudok főzni és nem tudom elrontani mondjuk a kávét. - nézett rám szúrós szemekkel. 

- Na az nem az én hibám volt! - tettem fel a kezem. - Biztosan eldugult a kávéfőző vagy ilyesmi. De tök vicces hangokat adott ki. Egyébként meg egy szavad nem lehet, alig tettem tönkre valamit, mióta itt vagyunk.

- Természetesen. Szegény gép öngyilkos lett az érintésedtől. Na fogjad Payno Pöcsi, ezt kevergesd egy ideig. - nyomott Harry Liam kezébe valami szószos tálat. 

- Héj! Mer' az urad annyira elfoglalt - "háborodott fel". 

- Akko' Louis te addig csináld meg a tüzet. 

- Nehogy Tomlinson rakjon tüzet, mert mind meghalunk! Majd én - pattant fel egyből Zayn mellőlem és hozott pár felhasított fát a ház mellől. 

- Én addig éhen pusztulok. 

- Na figyelj, Ni - röhögött Harry. - Pont úgy nézel ki, mint aki akar hallani egy zseniális poént. Esküszöm még az éhségeden is segíteni fog.

- Na neeeem! - kerekedett el a szemem és a fülemre tapasztottam a tenyerem. Mintha segített volna rajtam. - Ha meg szólalsz én kiheréllek...

- Miért spirituális állat a macska? - nevetett hangosan. - Hát mert mindig kiereszti a karmát. 

- Azt hiszem öngyilkosok lettek az agysejtjeim. - Harry poénjai elől nem sok esély van a menekülésre.

- Neked nincsenek is olyanjaid, te tüdőfejű.  

- Harold, hogy szakadna le az Aldis szatyrod, mikor tele van akciós sörrel. - Zayn röhögni kezdett és szakszerűen csinálta a tűnek a helyét. 

- Ez fizikailag fájt - Liam apró mosollyal beletúrt a hajába.

Zayn közben kivett a nadrág zsebéből egy csomag gyufát és mielőtt a gallyak alá gyújtott volna, leszedte a csuklójáról a hajgumit és megpróbálta összecopfozni a haját. Csak a feje tetején tartotta össze tincseit a gumi, a homlokánál és a tarkójánál is túl rövidek voltak. 

- Vigyázz Z, mert még a végén bozóttűz lesz - Louis összehúzott szemekkel figyelte, ahogy Zayn babrál a tűzben. - Megpörkölődik a lábszőröd. 

- Kusti van Tommo Grófo. 

- Na - Harry mosolyogva megigazította a napszemüvegét. - Valaki sört?

- Én - mondtam nehezen működő aggyal. Zayn nadrágja annyira ráfeszült a tökéletes combjaira, az isteni seggéről nem is beszélve, hogy nem tudtam másfelé nézni. 

- Akkor hozzál nekem is - nyerített Harry, mire a többiek, elnézve a "halál rád" fejemet, "húú"-zni kezdtek. 

- Anyád milyen egészségnek örvend?

- Sőt akkor már egyszerűbb lenne, ha az egész kartont kihoznád. - vigyorodott el még jobban. 

- Meg a nagy lófaszt. Hozzál magadnak, ha kell - mondtam sértődötten és belementem a házba, egyenesen a konyhába. Kivettem két sört a hűtőből és futottam is vissza a többiekhez. 

Leültem a grillsütő és Zayn közötti székre. Határozottan úgy éreztem, hogy ott volt a helyem. Vigyorogva oda nyújtottam neki az egyik üveget. Az ajkát beharapva vette el, és egy már üres üveggel nyitotta ki.

- Menj már! Azt hogy az anyámba? - néztem teljesen elbűvölve. Én csak lenyúltam a legközelebbi kést az asztalról és azzal felfeszítettem a kupakját.

- Majd megtanítom - kacsintott. 

- Mi az, hogy Zaynie boy kap én meg nem? - kérdezte Harry miközben idegesen kivette Liam kezéből, amit odaadott neki. 

- Megdolgozott érte - húztam fel a szemöldököm. Zayn rázkódó vállal győzedelmes pillantást küldött Harry felé. 

- Ajjaj. Kolbászolás is volt már? - vigyorgott.

- Neked lesz mindjárt, ha nem fogod be azt a nagy pofádat - szólt közbe Zayn vigyorogva. 

- Kapok érte sört?

- Hogyne, persze, sör nélkül is elég nagy megtiszteltetés lenne ez neked  - erre már nem csak Z, hanem mindenki nevetni kezdett és azt hiszem, innentől kezdődött igazán az este. Aztán a nap is lassan lement.

- Kész a kaja! - emelte kezeit a levegőbe Harry és vigyorogva megtörölte a homlokát a nyakában lévő pólóval. - Vájúhoz csürhe!

Rögtön felkaptam az asztalról egy tányért és mindenből is szedtem magamnak. 

- Csak óvatosan, mert tűz forró! - figyelmeztetett minket Harry, mikor látta, hogy simán magunkba tömnénk így is. 

Mindig tudtam, hogy Harry tud főzni, meg szeret is, de az összes eddigi művét felülmúlta. Rekordidő alatt faltam fel mindent. Rögtön helyre állt a világ rendje, mikor már nem voltam éhes.

- Mit szólnátok egy kis játékhoz? - kérdezte Louis. 

- Már vártam, hogy mikor fogod ezt megkérdezni - mondta Zayn fülig érő mosollyal. - Na de nem olyan kérdéseket akarok, hogy mosol-e kezet hugyozás után, mert az őszintén nem érdekel - nevetett. 

- Óóó, ne aggódj, úgy ismersz te engem, mint aki ilyesmire kíváncsi? - rázta a fejét Lou vigyorogva. Egyik kezében a magának kihozott piát tartotta, a másikat pedig lazán Harry combján tartotta. Jó volt őket nézni. Zavartan Zaynre pillantottam. Nem fogom veszni hagyni azt, ami lehetne köztünk. Ha kell, akkor addig fűzöm, amíg nem lesz hajlandó járni velem. Ez a maradék egy hét igazán lehetne a miénk. 

- Na, Payno - kezdett bele Louis, mire Liam mosolyogva megforgatta a szemét. - Felelsz vagy mersz?

- Felelek. 

- Mi a legdurvább hely, ahol basztál? 

- Na ezt nevezem én kérdésnek, Tomlinson - somolygott elégedetten Zayn. 

- Hááát...Talán a repülőt mondanám a legdurvábbnak... - kutatott az emlékeiben Liam. - Vagy könyvtár - egyszerre hőköltünk hátra. 

- Ez igen - veregette meg Liam vállát Louis. - Na, most kérdezz Te - sokkal inkább a mellettem ülő Zaynre próbáltam koncentrálni. A karja lazán pihent a szék karfáján, úgyhogy csak ujjai hegye közé fűztem az enyéimet és játszadoztam velük. Zayn egy pillanatig elveszett az összekulcsolt ujjaink nézésében. 

- Akkor legyen Harry. - Harold még a maradék kajáján nyammogott, két kézzel fogta a húst, amivel éppen tömte a fejét. 

- Igemm? - kérdezte, ujjait nyaldosva. 

- Felelsz vagy mersz? 

- Merek.

- Jobb is. Vedd le Louisról a felsőjét. Kizárólag a szád használva. 

- Folyamatosan ezt csinálja - vigyorgott Louis. 

- Óóó, hát ilyet már csináltam, ez menni fog - állt fel Harry és magabiztosan kezénél fogva Louist is felhúzta. - Na, csak ahogy szoktad, baby. 

Még mindig finoman a kezemben tartottam Zayn ujjait, miközben néztük, ahogy Harry Louis felsőjének az alját a fogai közé veszi és felfelé kezdi húzni. Összehúzott szemöldökkel néztem, ahogy Louis rázza magát, mintha a belső énje tombolna a "Talk Dirty To Me"-re. 

Egyik kezem Zayn hajába simítottam és kihúztam belőle a hajgumit. Tincsei lágyan hullottak a szemébe, mire csak odébbsöpörten őket és hüvelykujjam végig húztam a járomcsontján. 

- Így jobb. 

És rohamosan közeledünk a történet végéhez. Kicsit szappanoperás lesz...😁😁